Illegális sziklabontás a Nap-hegyen?

0
93

Lakossági bejelentés érkezett Budaörs Város Önkormányzatához, mely szerint a Nap-hegyen valaki bontja a sziklát, feltehetően abból a célból, hogy eltulajdonítsa a kifejtett rózsaszín-vöröses árnyalatú murvát. A Buda Környéki Televízió munkatársai rövid riportot készítettek, melyben Hauser Péter, az érintett terület képviselője számolt be az esetről.

Mesterséges bontás nyomai

A már-már hétköznapinak számító természetkárosítás – például az Odvas-hegy érintetlen területeinek zsugorodása – nem kerüli el a kevésbé szem előtt lévő Nap-hegyet sem. Lakossági bejelentés érkezett ugyanis az önkormányzathoz, melyben az észlelők felhívták a figyelmet arra, hogy a területen található, felszínen lévő sziklafalak erózió általi aprózódására emberi kéz segít rá, feltételezhetően azért, hogy elhordhassa a mutatós, vöröses színezetű dolomit törmeléket. A Nap-hegy a Budai Tájvédelmi Körzet részét képezi, ezért természetvédelmi oltalom alatt áll. A Nap-hegyi parkerdő fenntartója és tulajdonosa Budaörs Város Önkormányzata.

 

Hauser Péter, a 3. számú választókörzet önkormányzati képviselője a Buda Környéki Televízió riportjában elmondta, a bejelentést követően a Közterület-felügyelet munkatársai kiszálltak a helyszínre és jegyzőkönyvet vettek fel a látottakról. „Bebizonyosodott, valóban bontják a sziklát és viszik el a murvát a helyszínről” – számolt be a fejleményekről a képviselő. „Az önkormányzat ez alapján feljelentést fog tenni” – tette hozzá.

A dolomit természetes tulajdonsága, hogy könnyen aprózódik, de itt emberi beavatkozás nyomai is látszanak.

Wunderlich Gábor, a Buda Környéki Televízió riportere megkérdezte a terület képviselőjét, milyen intézkedéseket tud tenni az önkormányzat annak érdekében, hogy ezt a romboló tevékenységet ne folytathassa az elkövető. Hauser Péter válaszában elmondta, a Közterület-felügyelet munkatársai fokozottabban fogják ellenőrizni ezt a területet, illetve kérik a környéken lakók segítségét, ha gyanúsat észlelnek (például kopácsolás hangja), jelentsék az önkormányzatnak.

A növények nem régen szakadtak ki a talajból.

A Nap-hegyi tanösvény részét képező ismertető táblákról megtudhatjuk, miért olyan fontos az itt lévő sziklák – és növények – védelme. Botanikai és geológiai rezervátum a terület, mely a Budai-hegység része. A Budai-hegység földtörténetéről szóló ismertetőt Juhász Árpád geológus szövegét alapul véve írták meg.

A földtörténeti triász időszakában, mintegy 200 millió évvel ezelőtt a ma ismert kontinensek egyetlen óriási kontinenst alkottak, ennek neve Pangaea. A budai hegyek kőzetei ebbe a hatalmas kontinensbe mélyen benyúló, óceáni méretű öböl sekély vizeiben rakódtak le a déli, afrikai partok közelében. Ekkor keletkeztek a Budai-hegység fő tömegét alkotó mészkő- és dolomitkőzetek több ezer kilométerre Budapest jelenlegi földrajzi elhelyezkedésétől. Ezek a kőzetek úgy keletkeztek, hogy a vízben élő algák meszet választottak ki, és a keletkező mésziszapba beleágyazódtak kagylóhéjak és csigaházak.

Ez a mésziszapos tengerfenék fokozatosan süllyedt, így újabb és újabb rétegek rakódtak le. Ennek következtében a dolomit és mészkőrétegek vastagsága meghaladta az ezer métert is. A budai hegyek déli vonulatában (Budaörs környékén is) a dolomit rétegek vastagsága eléri az 1500 métert. Az így keletkezett mészkő- és dolomitsziklák időközben észak felé vándoroltak az egyenlítő környékéről és 140 millió évvel később, az eocén korban tenger borította be ezeket a sziklákat. A Budaörs környéki hegyekben megtalálhatók a késő eocén üledékei.

A Budai-hegység jelenlegi formakincsének kialakulása a földtörténet utolsó néhány százezer évének köszönhető. A geológiai erők feldarabolták a kőzettömegeket és egyes rögöket sasbércszerűen a magasba emeltek. A kiemelt rögök között tágas medencék alakultak ki. Ennek szép példái a Budakeszi és a Budaörsi medencék.

(Fontos lehet még, hogy ez a terület nem a Pilisi Parkerdő része, hanem a budaörsi önkormányzathoz tartozik!  – a szerk.)

A BKTV riportja ITT tekinthető meg.