A fesztivál első napjáról való részletes beszámolónk után ezúttal rövid összefoglalóját adjuk a többi nap történéseinek. Legalábbis azokét, amelyeken jelen voltunk.
Június 12-én kezdődött a Lomb Fesztivál, melynek első napjáról külön cikkben számoltunk be. Az esemény további három napján a koncertek mellett tudományos előadások, kreatív workshopok, illetve kulturális programok követték egymást. Mindegyik valamilyen formában, ismeretet terjesztve vagy művészetileg, de érintette a fenntarthatóság, a környezetvédelem vagy éppen a klímakatasztrófa túlélés témáját.
Június 13-án, pénteken a sportcsarnokban két nagyhírű előadó, Stumpf-Biró Balázs összeomlás kutató és Jordán Ferenc biológus, rendszerökológus tartott külön-külön előadást a klíma- és ökológiai válságról. Lényegében mindkettő végkövetkeztetése, hogy a globális felmelegedés már nem állítható meg, a termőterületek nagy része tönkrement, a vízzel nem jól gazdálkodunk, az eredeti, természetes ökológiai rendszer egyensúlya pedig felborult, s mindezeknek egyenes következménye lesz már a közeljövőben, hogy nem csak hogy nem élhetjük az eddigi bővelkedő életmódot, hanem még vize és élelmiszere sem lesz elegendő az emberiségnek.
Javaslatuk a jövőre nézve az, hogy már most kezdjünk el erre felkészülni. Egyénileg is és közösségépítés terén is, mert az elkövetkezőkben a problémák megoldásához valószínűleg kevés lesz az egyén. Stumpf-Biró Balázs elmondta, ő már trenírozza magát arra, hogy például bizonyos dolgokat nem vesz meg, hogy aztán a jövőben ne sokkolja, ha nélkülöznie kell, s ezt javasolta a jelen lévő, főként tinédzserekből álló közönségnek, hogy próbáljanak meg önszántukból leszokni a kütyüfüggőségről, mert ha hirtelen fognak elszakadni tőle, az pánikreakciókat is beindíthat. Ehhez a felkészüléshez egy QR kóddal előhívható útmutatót is a hallgatósága rendelkezésére bocsátott.
Délután a PostART színpadán Litkai Gergely adta elő Zöld Stand Up című műsorát, ami lényegében a délelőtti előadások vicces verziója volt, ugyanazzal a tanáccsal a végén.
Közben a Zichy majorban a 2016-os budaörsi KI MIT TUD felfedezettje, Sárközi Dina tartott énekkört, amit tavaly szeptember óta vezet itt, de jövő évben, úgy tervezi, Budapestre teszi át a foglalkozást.
A stand up után színházi előadás is volt, egy kétszemélyes előadás, Duncan Macmillan Lélegezz című darabját láthattuk.
Szombaton Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus mondta el, hogy miért érdemes vegánnak lenni (e téma annyiból kapcsolódik a fesztivál tematikájához, hogy – amint az a korábbi előadásokból kiderült -, a szántóföldek nagyobb részén (77 %) éppen a háziállatokat legeltetik vagy azok élelmét termesztik, holott az ember energiaszükségletének csak 18 %-át fedezi az állati eredetű táplálék, és a 82 %-át a növényi eredetű, és azt csak mindössze a termőterületek 33 %-án termesztik).
Az orvos a magas vérnyomás betegséget emelte ki, amely megszüntethető, ha meglehetősen vegán életmódot követünk. Schwab doktor nem kifejezetten etikai és fenntarthatósági okokból javasolja ezt, s nem is 100 %-os vegánságról beszél, merthogy például „engedélyezi” heti egy alkalommal a halat, mivel így például nem kell külön gondoskodni a B vitamin bevitelről. Egyébként azt is elmondta, hogy nagyjából 95%-ban a környezeti tényezők és a mikrobiomunk sérüléseinek függvénye, hogy miben betegszünk meg.
A magas vérnyomás kialakulása röviden: a táplálékunk meg tudja változtatni a bél áteresztőképességét (különösen káros erre a védőrétegre az alkohol). Ha áteresztőbbé válik, akkor oda nem való bacillusok is bejutnak a bélüregbe és gyulladáskeltő törmelékként a vérbe is bekerülhetnek, sőt az érfalba is, amitől az rugalmatlanná válik, ez okozza a magas vérnyomást. Azt, hogy bejussanak az érfalba, az érfal sérülése teszi lehetővé, amit viszont az állati eredetű táplálékban lévő fehérjében található és a bélflóra által termelt TMAO nevű anyag okoz.
Amint ezt a folyamatot megszüntetjük vegán táplálkozással, három-hat-kilenc hónap alatt begyógyul az érfal, s normalizálódik a vérnyomás. És az állati eredetű táplálék elhagyásával a mikrobiomunkból is eltűnnek a TMAO termelő baktériumok.
A doktor és három dietetikusa még az előadás után kiscsoportos beszélgetőköröket alkottak, így a jelen lévők egyéni problémáikhoz is hasznos információkhoz jutottak.
Mindeközben éppen vegán ételt főzött a Zichy majorban Khudir Kousai indiai séf, aki nagyon jól beszél magyarul. Kashmir nevű éttermével többek között rendezvények lebonyolítására vállalkozik.
Ezalatt a gyerekek is elfoglalták magukat, méghozzá falfestéssel.
Egy másik sarokban varrógéppel maradék anyagokból táskavarrás zajlott.
Délután Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek elnöke beszélt egyfelől arról, hogy a most, a kormány által erőltetett akkumulátorgyárak építésével mi a probléma, másrészt a magyar erdőkről és arról, hogy a farkas mennyire hasznos élőlény nemcsak a közvetlen élőhelyén, hanem az ember számára is.
Ezt követően a jelen lévők közösen ötletelhettek tájépítészekkel az uszoda melletti fás-bokros szemétdomb jövőbeni hasznosításáról – elsősorban pihenőparkban gondolkoztak.
A Jókai Mór Művelődési Ház galériatermében Bornemisza Eszter textilművész képzőművész kiállítása volt látható. Arról, hogy a képzőművészeti kiállításoknak milyen szerepet szántak a szervezők, Horgas Pétera fesztivál szervezője beszélt. Ugyanúgy, ahogy a települések önkormányzatainak, a művészeknek is különleges felelősségük van a társadalom szerepvállalásának formálásában, így a klímaválság tekintetében is. S ez a kiállítás, mely a Liquid City elnevezést kapta „olyan városideált ír le, mely keresi az önfenntartás lehetőségeit, az energiafelhasználás ésszerűsítését, a közös terek, parkok és kertek klímaváltozáshoz alakítását, és ezekbe a folyamatokba az ott élő emberek minél tágabb körű bevonását.” Kiderült továbbá az is, hogy a sportcsarnokban kifeszített hangszigetelő drapéria pedig az ő munkája, melyet az Operaháznak, a Varázsfuvola című előadásához készített.
A sportcsarnok előtti területen a Gesztenyés piac árusai települtek ki a fesztivál idejére, a Gesztenyés piacot egyébként minden péntek délután Újbudán az egykori Vasvári laktanya területén tartják meg.
Bent pedig, az aulában az expo-ként meghirdetett kiállítás zajlott, ahol jelen volt többek között a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Budaörsi Kertészet, valamint a Unicef és az Első Magyar Feltétel Nélküli Egyesület. Utóbbi a nemnövekedés gazdasági elmélete kapcsán, melyet a véges energia kinyerési lehetőségek indokolnak, s amelynek új javaslatokat kell találnia az emberek megélhetésének megoldásáról.
Vasárnap egy ökumenikus kerekasztal-beszélgetés zajlott a városházán. Erről ITT számolunk be!
A negyedik nap végeztével végül elmondhatjuk, hogy az első alkalommal megrendezett Lomb Fesztivál, ha olykor-olykor néhány döccenővel is, de beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a nagynevű előadók prezentáció vagy éppen a különböző művészeti ágak képviselői valóban a világ további sorsán történő elgondolkodtatásra, s remélhetőleg mindenkinek az egyéni elképzeléseihez mérten való cselekvésére ösztönzött. Vagy ahogy Monostori-Kalovits Márk mondta fesztivál-köszöntőjében: a Lomb fesztivál azért jött létre, hogy tanuljunk, információkat gyűjtsünk, „mert nincs egyféle helyes út, mindenkinek meg kell találnia, hogy az ő lehetőségeihez, adottságaihoz, egyedi tulajdonságaihoz mérten mit tud megtenni annak érdekében, hogy a jövő generációinak egy kicsit jobb legyen”, illetve hangsúlyozta ő is a közösség erejét, amely képes változást hozni.
Kapcsolódó cikkeink:
