Így legyen a vakáció felhőtlen öröm

0
74
rbthdr

Még hátra van néhány dolgozat, értékelés, a nagyobbaknál az erdei iskola és véget ér a tanév. A szülők számára pedig ismerős a probléma: hogyan töltsék a gyerekek tartalmasan a nyári szünidőt. Felhőtlen pihenéssel vagy készüljenek a (pót)vizsgákra, a jobbak tanuljanak előre? Erről beszélgettünk elsőként Farkas Gáborral, a budaörsi Herman iskola fejlesztő pedagógusával.

– Milyen arányban valósuljon meg a gyerekek pihenésre és a tanulásra (az ismétlés vagy felzárkózás) fordított ideje a nyári vakáció alatt?

Farkas Gábor

Azt gondolom, hogy ebben nem lehet egységes tanácsot adni minden családnak vagy minden gyerek esetében. Mert vannak gyerkőcök, akiknek „csak” a lehetőséget kell megteremteni és csak úgy habzsolják az új tudást, vagy örömmel használják, „gyakorolják” az eddig megszerzetteket. Olvasnak, rajzolnak, énekelnek, játszanak a számokkal, de még írnak is, ha lehet. Saját örömükre kutatnak a természetben, vagy egy érdekes téma nyomába erednek néhány könyv, az internet, vagy egy lelkes szülő, nagyszülő segítségével. Mások jelmezeket, díszleteket készítenek, vagy focikaput szerelnek össze. Akad, aki kis házat, vagy éppen virágoskertet épít, ha kap egy kis segítséget. Olyan is van, aki horgászni kezd, vagy fotókon próbálja megörökíteni azt, hogyan látja a világot. De ha valaki a labdát pattogtatja naphosszat, ugrókötelezik, vagy elkoptat egy garnitúra bringagumit, az is jó. Számomra ezek lennének az ideális nyári tanulás ismérvei. Ebben nem lehet túlterhelni senkit. Persze sok olyan gyermek van, akivel ennél sokkal irányítottabban kell foglalkozni. Mert lassan tanul, gyorsan felejt. Vagy meg sem tanulta… Náluk szükség lehet némi ismétlésre, a tananyag „átnézésére” is. Ha meg ráadásul a nyár végén egy-két-há… pótvizsga is vár rá, akkor kifejezetten kell a tervezett és irányított tanulás. Ez esetben is a mérték az érték! Ki kell pihennie a kudarcosra sikerült tanévet. Meg kell értetni vele, mik voltak az okok. Új utakat, módszereket kell keresni hozzá. Segíteni kell őt abban, hogy ügyesen ossza be a napokat, heteket, azt a két hónapot, ami neki adatott a vakáció alatt. Hogy jusson idő feltöltődésre, meg fejlődésre is. De náluk se legyen több az irányított tevékenység, mint a szabadidő negyedrésze!

– Mivel teszünk jót gyerekeinknek, ha engedjük néha a tévé képernyője, illetve a számítógép előtt ülni vagy ha csupa szabadtéri és offline programokat szervezünk nekik?

Ma már nem nagyon lehet eltiltani a gyerekeket a képernyőtől. De elterelni, talán igen. Minél kisebb, annál könnyebben. Minden, ami három dimenziós, ami kézzelfogható, ami a valóságban is megtapasztalható és főleg ami mozgásos élmény, az érdekes, értékes és nagyon jót tesz az idegrendszer, az érzékszervek és a mozgás fejlődésének is. De lesznek majd kibírhatatlanul meleg nappalok, esős időszakok, fáradt, munkás napok, amikor nem ördögtől való megnézni egy jó filmet, végig menni egy virtuális pályán, vagy belekukkantani a tengerek életébe. Csak tanítsuk meg a gyermekeinket és magunkat is, a kikapcsoló gomb használatára!

– Mi a véleménye arról, hogy ilyen hosszú nálunk a nyári szünet? (Más országokban van, ahol rövidebb, de a téli, őszi stb. szünetek hosszabbak.)

Nyilván pedagógiatörténeti oka van ennek. Illetve egyfajta alkalmazkodás az éghajlathoz. Tudnék olyan budaörsi iskolát említeni, ahol napsütéses időben április második felétől szinte kibírhatatlanul meleg van, a szépen felújított harmadik emeleten, külső árnyékolás híján. Sok vita alakul mostanság arról, hogy lehetne másként szabdalni az évet. Vannak érvek pro és kontra is. Illetve már hazánkban is akadnak a tanévet az átlagtól eltérő módon tagoló iskolák.

– Milyen szempontok szerint válasszunk tábort a gyerekeknek (ott alvós, napközis stb.), illetve milyen egyéb lelki szempontokat (nem csak az, hogy mi érdekli) vegyünk figyelembe?

Vannak nehezebben leváló, a családhoz erősen ragaszkodó gyermekek, akiknek csak lassan fokozatosan lehet az ott alvós táborokat felajánlani. Mások alig várják, izgalmas kalandnak tekintik az idegenben alvást. A tábor jellege, illetve a földrajzi távolság is meghatározó. Mindenképpen sokat segít, ha a gyereket is bevonjuk a választásba, mert akkor lesz majd igazán kíváncsi és motivált az új helyzetek kipróbálásához. Viszont egy erősen szorongó kisember nem fog tudni feloldódni, elmerülni a tábori világba, ha nem sikerül megnyugtatni arról, hogy biztonságban lesz és mindez csak átmeneti helyzet.

– Milyen mennyiségben lehet megkövetelni a házimunka végzését a gyerekektől, amit napközben végezzenek el?

Korosztályonként más-más, de emelkedő szinten. A növekedés, a fejlődés változó lehetőségekkel, jogokkal, kötelességekkel is jár, jobb esetben. Ez is tanulás, sőt lehet játék is! Határozottan azt gondolom, hogy a házimunkától túlzottan megkímélt, kiszolgált gyermek könnyen válhat kiszolgáltatottá felnőtt korára. Ha pedig fokozatosan, életkorának megfelelően bevonjuk ebbe is, akkor azt fogja megélni ő is, hogy eredményes, kompetens, megbízható emberré neveltük.

– Hogyan készítsük fel a gyerekeinket arra, ha egyedül hagyjuk őket napközben?

Fokozatosan! Ahogy már a táborozás témakörénél is említettem, nagyon különbözhet az egyes gyerekek és családok szorongási hajlama. Akiben bíznak, az előbb-utóbb bízni fog önmagában is. Aki megtanulja irányítani önmagát, az egyre kevésbé szorul rá, a külső kontrollra. Nyilván való, hogy az egyes, szűkebb, tágabb környezet adta veszélyforrások feltérképezése és figyelembevétele is elengedhetetlen. Az értelmi, érzékszervi, vagy mozgássérült, túlzottan aktív, ingerkereső gyermekek különös figyelmet érdemelnek. Náluk majd lassabban következik be ez az időszak.

Kapcsolódó cikkünk: https://budaorsinaplo.hu/tajekoztato-a-nyari-napkozis-taborrol-junius-5-ig-lehet-jelentkezni/

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here