Hogyan találj társat…? 10. rész – A házassági szerződés

0
49

A társkeresésről szóló sorozatunkban már szó volt arról, hogy 40-50-60 év felett vagy akár még idősebb korban mire figyeljünk e folyamat során, hogy ne sérüljünk, hanem sok örömet kapjunk. Olvashattak arról, hol és kikkel ismerkedhetünk meg, mire számíthatunk az első személyes találkozásig, sikeres és kevésbé sikeres történeteket is bemutattunk. Így jutottunk el egy – sokak szerint – kényes kérdéshez: a pénzhez, amiről a 9. részben írtunk bővebben. Mai témánk szorosan ehhez kapcsolódik: kinek mi a véleménye a házassági szerződésről?

A házassági szerződés egy jó találmány. Vagyonosoknak találták ki. Ilyen szerződést fiatalok ritkán kötnek, inkább a későn házasodók vagy a második körben futók dilije ez, ahol már van veszteni valója mindkét félnek egy esetleges válásnál. Szerintem korrekt dolog, hogy csak azon osztozzanak, ha eljön az ideje, ami a közös együttélésük alatti közös szerzemény. Szerintem. Nem kell megsértődni, ha valamelyik fél ezt felveti, ismerve a magyar bíróságok válási ítélethozatalait, felér egy életbiztosítással” – válaszolja sorozatunk kedvenc interjúalanya, az ötven felett járó Zozó arra a kérdésünkre, hogy férfi szemmel mit gondol a házassági szerződésről.

Lehet önérzeteskedni és azt mondani, hogy milyen bizalmatlan és megalázó, ha valaki házassági szerződést köt, hiszen, ha szeretem a páromat, akkor mindenem az övé is, egészen addig a pontig, amíg a rózsaszín felhős szerelmi állapotot össze nem töri valami. Ha szélsőségesen nagyok az anyagi javak, akkor elfogadom a kockázat felmérést, és a szerződést, bár bennem akkor is ott motoszkál a kisördög, amit bizalmatlanságnak nevezek” – ez már az ötven feletti hölgy, Rénesné E. Gertrúd véleménye. Aki így folytatja: „Mert ha valaki nagy anyagi javakat visz be egy házasságba, és a kapcsolat nem örök életű, a válás utáni osztozkodásban ezt írott szerződés nélkül is rendezni lehet. Nem hiszem, hogy minden ember önzően igényt tartana arra, ami mondjuk a párja vagyona volt eredetileg. Más kérdés, ha már vannak gyermekeik, hiszen akkor a váló feleknek rájuk is gondolniuk kell. A gyermekek számára pedig érdektelen, hogy ki mit vitt a házasságba, van-e házassági szerződés. A gazdag fél feléjük akkor is felelősséggel, anyagiakkal is tartozik. De minden jóhiszeműségem ellenére, sajnos sokkal több olyan negatív példával találkoztam, ahol válás után a közösen megszerzett vagyonok kerültek igazságtalanul elosztásra. Ahol jobb lett volna, ha a valóban közös vagyon (például ingatlan, cég stb.) közös néven fut. A partnerség (házasságon belüli társ szerep, ami az enyém az övé is) már ott megmutatkozik, amikor családi cégalapításkor együtt lesznek tulajdonosok. Számomra ez az igazi házassági szerződés.”

A hatvanhoz közelítő Májer Bea megengedő: „Ha ettől egyenlőbbnek érzik a pár tagjai a kapcsolatukat, akkor kössenek szerződést. A házasság így is, úgy is szerződés, a szó legnemesebb értelmében. A pénzügyek viszont idősebb korban különösen érzékeny területet jelentenek, ezért ha írásba foglalt szerződés teszi könnyebbé a dolgot, kössenek!” – mondja.

A negyven feletti, frissen elvált Emese szerint azonban „kényes kérdés a házassági szerződés. Minden szerelmes felháborodik azon, hogy mit gondol a párja róla, mert ő aztán sosem használná ki a másikat. Viszont ha mégsem jön össze a kapcsolat, mindig kiderül, hogy milyen előnyös lett volna leírni, ki mit hozott. Nehéz döntés, de nem hülyeség. Olyan mint a biztosítás, jó ha van, de remélhetőleg nem lesz rá szükség.”

Vele ért egyet a már nyugdíjasként élő, évtizedek óta elvált Pollák Judit is, aki szintén úgy kezdi válaszát, hogy „a házassági szerződés intézménye igen kényes téma a felek között.” Ám mégis úgy véli, hogy szükséges. „Amikor dúl a szerelem, nagyon rossz szembesülni azzal, hogy a házasságkötéshez társul egy kellemetlen jogi irat is. Csakhogy az érzés bizony elmúlhat, jöhet az egyik félnek egy másik, és máris minden borul. Nem egy és nem két olyan helyzetet láttam már közelről, ahol egy csodálatos, minta házasság hullott darabjaira egyetlen pillanat alatt, rengeteg fájdalmat és nehézséget, kilátástalan élethelyzetet okozva az elhagyott félnek, és netán még utcára is került az illető. A házassági szerződést tehát szerintem meg kell csinálni, nem kell tőle félni.”

És vajon milyen tanáccsal szolgál e témában jogi szakértőnk, dr. Moravcsik Krisztina? Őt arról kérdeztük, hogy: mikor gondoljunk a házassági szerződésre és mit tartalmazhat? Élettársi kapcsolatban is lehet-e házassági szerződést kötni és miben legyen más? Mit tapasztal, kik kezdeményezik a házassági szerződést? Illetve mi a mai jogi helyzet válás esetén, ha nincs házassági szerződés?

Amennyiben a saját helyzetünkre nem éreznénk igazságosnak a törvény által biztosított vagyonközösségi rendszert, azonnal érdemes házassági szerződésre gondolni, mert egy ilyen szerződésben rögzíteni tudjuk a már meglévő különvagyoni kört, valamint többféle módozatban el lehet térni a törvényes vagyonjogi rendszer alkalmazásától. A Ptk. különféle választható rendszereket ad meg, mint például a vagyonelkülönítő rendszer, de nincsen akadálya annak sem, hogy a felek még ettől is eltérve, egy teljesen egyedi vagyonjogi rendszert szabályozzanak” – ismerteti a szakember. „Természetesen élettársi kapcsolatban is lehet vagyonjogi szerződést kötni (igaz, ezt ilyenkor nem nevezzük házassági szerződésnek), sőt sok esetben élettársak között még fontosabbá válhat egy vagyonjogi szerződés. Köztük ugyanis csak az általános szabályok szerint tud közös vagyon keletkezni, hiszen esetükben a közös vagyoni vélelem egyáltalán nem érvényesül. Felmerülhet a szükségessége azért is, mert az együttélés alatt, közös gazdálkodásból esetleg komoly beruházások történnek valamelyik fél különvagyonába. Amennyiben az együttélés házasságba megy át, akkor természetesen visszamenőleg az együttélés kezdetére ki fog terjedni a házassági vagyonjogi rendszer minden törvényes szabálya.”

Azt tapasztalom, hogy a legtöbb házassági szerződés nem a klasszikus értelemben vett házassági szerződés. Leggyakrabban a felek nem akarnak eltérni a törvényben szabályozott rendszertől, viszont rögzíteni kívánják a különvagyonuknak azt a körét, amit mindenképpen védeni kívánnak egy esetleges válás esetén. Tekintve, hogy igen sok válásra kerül sor, és ezért sok olyan házasság születik, ami már nem az első házasság, a felek már jelentős vagyonnal rendelkeznek és gyerekek is vannak, ezért kiemelkedően fontos lehet a már meglévő vagyoni kör lefektetése. A házassági szerződések gyakran együtt járnak egyéb, a hagyatékra is kiterjedő nyilatkozatokkal. Sokaknak szándéka ugyanis, hogy az új házastárs ne ‘örököljön bele’ a gyerekeknek járó hagyatékba. A másik leggyakoribb típus a teljes vagyonelkülönítő házassági szerződés, mely esetben a feleknek csak külön ilyen rendelkezés esetén keletkezik közös vagyona.”

Ha nincs házassági szerződés, akkor a Ptk. házassági vagyonjogi szabályai vonatkoznak a felekre. Röviden: az életközösség fennállásától kezdődően a közös vagyon vélelme érvényesül, kivéve az ajándékot és az öröklés által szerzett vagyontárgyakat, hiszen azok különvagyonnak minősülnek. Az életközösség keletkezése előtti szerzések is különvagyont képeznek. A legtöbb problémás helyzet abból adódik, hogy az eredetileg különvagyont képező vagyontárgy eladásra kerül, és az életközösség alatt annak a helyébe másik vagyontárgy lép. A másik problémás eset, amikor jelentős közös vagyoni beruházás történik a különvagyonba. A legrázósabb helyzet, amikor egy harmadik személy, például valamelyik fél szülőjének vagyontárgyába ruháznak be a felek. Ez azt jelenti, hogy odaköltöznek valamelyik szülőhöz és az ő ingatlanát átalakítják, ráépítenek.”

Végül az ügyvéd még kiemeli, hogy „a házassági vagyonjogi szerződések a mai világban nagyon fontosak, mert a törvényes rendszer nagyon gyakran nem eredményez olyan helyzetet, amit a felek igazságosnak éreznek. Nagyon gyakori, hogy a már meglévő ingatlanok, autók helyébe újabb vagyontárgy lép. Gyakran találkozunk komoly bizonyítási nehézségekkel egy-egy válás esetén.”

Hozzátéve: „Természetesen házassági vagyonjogi szerződés készítése minden esetben szakember segítségét igényli, s azt ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, vagy közokiratba kell foglalni. Ahhoz, hogy harmadik személyekkel szemben is hatályos legyen (például egy banki adósság ne váljon közös adóssággá, és így a bank se tudjon akár végrehajtást is indítani mindkét házasfél vagyonára), szükséges a vagyonjogi szerződést egy erre szolgáló nyilvántartásba is lehelyezni. Megemlítem még, hogy házassági szerződést nemcsak a házasságkötés előtt lehet kötni, hanem már házasok is megköthetik azt.”

Folytatjuk

A sorozat korábbi cikkei:

Hogyan találj társat…? 9. rész – A pénz

Hogyan találj társat…? 8. rész Akik évek óta keresik

Hogyan találj társat…? 7. rész – Bizalom és hűség

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here