„Hegyre sétálni a bolondok gyönyörűsége” – hangzik el „Hét év Tibetben” című filmben. Budaörs egy völgyben fekszik és azért is nagyon szép, mert a dombjaink vesznek körül. Kirándulni a legtöbben tavasszal és ősszel szoktak, de a legkitartóbbak télen sem riadnak vissza tőle. Ezért „újévi” körkérdésünkben a fenti idézetet küldtük el néhány budaörsinek.
Ez milyen igaz… Én minden héten megteszem, ha lehet, többször is, a kedvencem az Odvas-hegy. Már nem lakom ott, mint gyermekkoromban, így egy kiadós testedzésnek is megfelel, amíg felkaptatok a csúcsára. Néha a Kőhegyet is megcélzom, felmegyek egészen a kápolnáig, és pár percig gyönyörködöm a kilátásban. A reggeli túráim alig egy órásak, de segítenek abban, hogy szerteszaladhassanak, majd pedig ismét összerendeződjenek a gondolataim – osztotta meg velünk egy 38 éves budaörsi, jelenleg főállású édesanya.
Hiába vannak itt a hegyek, én már nem járok arra, nem bírnám a kaptatókat. Bár sétálni szeretek, és kell is a testmozgás, megelégszem azzal, ha a lakótelepet körbejárom, vagy délelőttönként elbaktatok a közeli bevásárlóközpontok valamelyikébe. Szeretek ott üldögélni, nézelődni, néha a férjem is eljön velem, és kávézgatunk, sőt ebédelünk is, ha nincs kedvünk főzni. Én ezeknek a kényelmes dolgoknak már jobban örülök, mint a környező hegyeknek – mondta egy 68 éves nyugdíjas tanítónő.
Én mindig imádtam a hegyeinket, de amióta Ausztriába költöztünk, elszakadtam a környéktől, és ha évente párszor hazalátogatunk, a sok teendő mellett nincs időm arra, hogy kiránduljunk. Pedig jó lenne, biztosan szép emlékeket idézne fel, hiszen a gyermek- és fiatalkoromat itt töltöttem. Néha elgondolkozom azon, hogy az én gyermekeimnek már nem ugyanazt jelenti Budaörs, mint nekem, hiszen alig pár évet éltek itt. Az én gyökereim itt vannak, ezért is volt nagyon nehéz idegen országba költözni. Annak azonban örülök, hogy a gyermekeim nem érzik idegennek magukat sem itt, sem Ausztriában. Nekik már más a gyökérzetük: talán nem hatol olyan mélyre, de így is erős, és biztosan tartja őket – válaszolta kérdésünkre egy 40 éves tanárnő.
Kérjük olvasóinkat, hogy írják meg, kinek mit jelentenek a budaörsi „hegyek”!
Fotók: Petőházi Emese
