GKI prognózis: A legborúlátóbbak az építőipari cégek és a lakosság

0
90

Októberben kissé javultak az üzleti, romlottak a fogyasztói várakozások

A GKI konjunktúraindexe októberben – két hónapos, hibahatáron belüli csökkenés után – kissé emelkedni tudott, de így sem érte el júliusi szintjét. A GKI Gazdaságkutató által az EU támogatásával készített felmérés szerint az októberi javulás az üzleti várakozások kedvezőbbé válásának eredménye, itt két hónapnyi stagnálást követett szerény emelkedés. A fogyasztói várakozások viszont negyedik hónapja romlanak. Végeredményben a GKI konjunktúraindexe áprilisi esésének szinte pontosan a felét dolgozta le októberre.

Az üzleti szférában elsősorban az ipari várakozások javultak, de kedvezőbb lett a kereskedelmi vállalkozások véleménye is. Az építőipari és főleg a szolgáltató cégek viszont kissé pesszimistábbak lettek. Az iparban ugyan az elmúlt időszaki termelés megítélése kissé romlott, a termelési várakozások és a rendelésállomány – beleértve az exportrendeléseket is – megítélése viszont sokat javult. A növekedés fő akadálya továbbra is a kereslethiány. Az építőipari bizalmi index június óta egy rendkívül szűk sávban mozgott. Októberben a magasépítők kilátásai javultak, de a mélyépítőké romlottak. Az előző háromhavi termelés megítélése nem változott, a rendelésállományoké kissé romlott. A kereskedelmi bizalmi index értéke a július-októberi időszakban egy szűk sávban ingadozott, októberben éppen enyhén nőtt. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése októberben javult, míg a rendelések várható alakulásáé kissé romlott. A szolgáltatói bizalmi index októberben harmadik egymást követő hónapja csökkent a COVID-válságot követő kilábalás júliusi csúcspontja után. Októberben egyaránt rosszabb lett az általános üzletmenet, az elmúlt időszaki és a várható forgalom megítélése, mint szeptemberben.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága októberben erősödött, s a létszám növelését tervező cégek aránya beérte a létszám csökkentésével kalkulálókét. A javulás a kereskedelmi és szolgáltató cégeknek köszönhető. A lakosság körében viszont tovább erősödött a munkanélküliségtől való félelem. Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban gyengült, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában októberben összességében javult, ami az ipari és kereskedelmi cégek kissé erősebb optimizmusának köszönhető. A legborúlátóbbak az építőipari cégek. A lakosság is pesszimistább lett.

Az emberek októberben saját pénzügyi helyzetük alakulását a szeptemberinél rosszabbnak, megtakarítási képességüket viszont kissé jobbnak érezték.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

 

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2016-2020

Év Hónap Üzleti bizalmi index Fogyasztói bizalmi index GKI konjunktúraindex
2016. I. 7,2 -16,6 1,0
II. 4,6 -20,2 -1,8
III. 4,6 -23,8 -2,8
IV. 2,2 -21,1 -3,9
V. 2,3 -18,9 -3,2
VI. 1,7 -19,2 -3,7
VII. 5,6 -16,1 0,0
VIII. 1,2 -18,6 -3,9
IX. 1,7 -18,5 -3,6
X. 1,0 -20,3 -4,5
XI. 2,8 -16,5 -2,2
XII. 3,7 -14,1 -0,9
2017. I. 4,4 -11,7 0,2
II. 4,5 -12,4 0,1
III. 4,7 -11,5 0,5
IV. 6,4 -16,4 0,5
V. 7,9 -16,1 1,7
VI. 9,5 -14,6 3,2
VII. 11,3 -15,9 4,2
VIII. 10,2 -13,6 4,0
IX. 12,3 -14,3 5,4
X. 10,5 -13,8 4,2
XI. 11,7 -14,2 5,0
XII. 13,4 -7,7 7,9
2018. I. 14,2 -8,9 8,2
II. 15,5 -7,6 9,5
III. 13,6 -5,8 8,6
IV. 13,3 -3,9 8,8
V. 13,8 -7,5 8,3
VI. 15,3 -5,7 9,8
VII. 17,3 -9,0 10,5
VIII. 13,3 -12,2 6,7
IX. 10,4 -8,3 5,5
X. 13,1 -9,5 7,2
XI. 14,4 -12,1 7,5
XII. 15,4 -10,6 8,6
2019. I. 13,9 -12,1 7,1
II. 12,9 -11,1 6,7
III. 12,1 -10,7 6,2
IV. 7,1 -8,9 2,9
V. 9,4 -10,4 4,3
VI. 5,7 -7,0 2,4
VII. 4,3 -10,1 0,6
VIII. 7,5 -5,9 4,0
IX. 0,9 -3,7 -0,3
X. 2,5 -9,8 -0,7
XI. 7,0 -9,2 2,8
XII. 1,5 -8,4 -1,1
2020. I. 1,0 -12,5 -2,5
II. 0,7 -12,1 -2,6
III. -1,8 -12,1 -4,5
IV. -27,2 -49,8 -33,1
V. -24,5 -38,5 -28,1
VI. -16,2 -32,8 -20,5
VII. -15,2 -26,9 -18,2
VIII. -15,3 -29,6 -19,0
IX. -15,1 -31,1 -19,3
X. -13,4 -34,2 -18,8