Októberben kissé javultak az üzleti, romlottak a fogyasztói várakozások

A GKI konjunktúraindexe októberben – két hónapos, hibahatáron belüli csökkenés után – kissé emelkedni tudott, de így sem érte el júliusi szintjét. A GKI Gazdaságkutató által az EU támogatásával készített felmérés szerint az októberi javulás az üzleti várakozások kedvezőbbé válásának eredménye, itt két hónapnyi stagnálást követett szerény emelkedés. A fogyasztói várakozások viszont negyedik hónapja romlanak. Végeredményben a GKI konjunktúraindexe áprilisi esésének szinte pontosan a felét dolgozta le októberre.

Az üzleti szférában elsősorban az ipari várakozások javultak, de kedvezőbb lett a kereskedelmi vállalkozások véleménye is. Az építőipari és főleg a szolgáltató cégek viszont kissé pesszimistábbak lettek. Az iparban ugyan az elmúlt időszaki termelés megítélése kissé romlott, a termelési várakozások és a rendelésállomány – beleértve az exportrendeléseket is – megítélése viszont sokat javult. A növekedés fő akadálya továbbra is a kereslethiány. Az építőipari bizalmi index június óta egy rendkívül szűk sávban mozgott. Októberben a magasépítők kilátásai javultak, de a mélyépítőké romlottak. Az előző háromhavi termelés megítélése nem változott, a rendelésállományoké kissé romlott. A kereskedelmi bizalmi index értéke a július-októberi időszakban egy szűk sávban ingadozott, októberben éppen enyhén nőtt. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése októberben javult, míg a rendelések várható alakulásáé kissé romlott. A szolgáltatói bizalmi index októberben harmadik egymást követő hónapja csökkent a COVID-válságot követő kilábalás júliusi csúcspontja után. Októberben egyaránt rosszabb lett az általános üzletmenet, az elmúlt időszaki és a várható forgalom megítélése, mint szeptemberben.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága októberben erősödött, s a létszám növelését tervező cégek aránya beérte a létszám csökkentésével kalkulálókét. A javulás a kereskedelmi és szolgáltató cégeknek köszönhető. A lakosság körében viszont tovább erősödött a munkanélküliségtől való félelem. Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban gyengült, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában októberben összességében javult, ami az ipari és kereskedelmi cégek kissé erősebb optimizmusának köszönhető. A legborúlátóbbak az építőipari cégek. A lakosság is pesszimistább lett.

Az emberek októberben saját pénzügyi helyzetük alakulását a szeptemberinél rosszabbnak, megtakarítási képességüket viszont kissé jobbnak érezték.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2016-2020