A régi jogszabályok szerint egy fizetési felszólítás is megszakította az elévülés idejét, de az új Polgári törvénykönyv rendelkezései alapján ez már nem elég.
Az elévülés nagyon jól használható jogintézmény. Ám vigyázni kell vele, mert amilyen jól jöhet, olyan nagy gondot is tud okozni. Ez persze attól is függ, hogy az adós vagy a jogosult (például hitelező) szemszögéből nézzük.
Az elévülés tulajdonképpen az idő múlásához fűződő jogkövetkezmény. Ha bizonyos ideig nem érvényesítettek egy követelést, akkor most már ne is tegyék. Ne kelljen a kötelezettnek sok-sok évig úgy élnie, hogy a feje felett lebeg a pallos. Többféle elévülési idő létezik, de a legáltalánosabb a Polgári törvénykönyvből ismert 5 év.
Az elévült követelés egy létező követelést jelent. Érvényesíteni is lehet, még akár perben is, de ha a kötelezett hivatkozik az elévülésre és a bíróság megállapítja azt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a tartozása, teljesítési kötelezettsége már nem áll fenn.
A jogvita legtöbbször a körül forog, vajon a megtett jogi aktus megszakította-e az elévülést, és így az elévülési idő újra indult-e. Fontos tudni, hogy a régi jogszabályi rendelkezések szerint egy fizetési felszólítás is megszakította az elévülés idejét, de az új Polgári törvénykönyv rendelkezései alapján már nem elég. Ezzel a jogosultnak (például kotábbi hitelezőnek) és az adósnak tisztában kell lennie. Mindenképpen szükséges polgári per indítása, és ítélet is. Ugyanakkor megszakítja az elévülést, ha a kötelezett elismeri a tartozást, az egyezség, a csődeljárásban történő bejelenté és a végrehajtási cselekmény. Ha az elévülés megszakad, az elévülési idő újra kezdődik.
Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik az akadály megszűnésétől számított egyéves, vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos határidőn belül. Így a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő ekkorra már eltelt vagy abból egy évnél, egyéves vagy annál rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál kevesebb van hátra. Ilyenkor az elévülés nyugvásának nincs helye, a megszakításra vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidő számítása kezdődik újra.
Ezek igen bonyolult szabályok, és még kiegészítő szabályok is vannak. Mindenképpen szakember kell megítélje, hogy egy követelés elévült-e. A helyes döntésen sok múlhat.
Mikor nem öt év?
Az elévülési időre az általános szabály, mint írtam, az 5 év, de akár maga a Ptk. akár más törvények is eltérően rendelkezhetnek. Vannak esetek, amikor az elévülési idő 5 évnél rövidebb, és van, amikor hosszabb. De olyan is létezik, hogy valami nem évül el.
Példák:
- A munkajogi igények elévülési ideje fő szabály szerint 3 év.
- A villanyáram szolgáltatással kapcsolatos követelések elévülési ideje ma már 3 év, míg korábban 2 év volt.
- A korrupciós bűncselekmények, mint például a vesztegetés vagy a befolyás vásárlása büntethetőségének elévülése 12 év.
- Törvény alapján a tulajdoni igények nem évülnek el.
- A háborús bűncselekmények büntethetősége sem évül el.
Írta: Dr. Moravcsik Krisztina
