„Feier mit uns! Seit 10 und 20 Jahren”

0
237

Hat év után ismét Budaörs adott otthont az Észak-magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége, Egyesület (ÉMNÖSZ) kulturális találkozójának. Ez volt a 18-dik. Az idei rendezvény egyúttal dupla jubileum, az ÉMNÖSZ megalakulásának a huszadik, és a Pest megyei Német Önkormányzat megalakulásának a tizedik évfordulója. „Feier mit uns!” – állt a meghívóban, és ma közel ezren ünnepeltek együtt.

A városi sportcsarnokba érkezőket november 12-én vasárnap már 14 órától a budaörsi fúvószenekar fogadta az aulában, és a meghívóban szereplő 15 órára teljesen megteltek az érdeklődőkkel a nézői sorok a nagyteremben. Sokan olvasgatták a székeken talált gálaprogramot, a jövő évi Budaörs Passióról a tájékoztatót és egy nyomtatványt, amit a “nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba-vétel“-hez kell benyújtani.

Majd hamarosan, ahogy az a nagyobb fesztiválokon vagy sportversenyeken szokás, zászlókkal és táblákkal vonultak be az ÉMNÖSZ-t alkotó települések német nemzetiségi küldöttségei. Elől a budaörsiek, utánuk Biatorbágy, Perbál, Nagymaros, Iklad, Göldöllő, Kerepes, Budakeszi, Dunaharaszti, Tököl, Szendehely; Szigetbecse, Szigetszentmárton, Taks-Taksony, Vecsés és Zsámbék népviseletbe öltözött delegációi.

A műsort a budaörsi Lyra dalkör kezdte, német népdalokat előadva, majd Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere lépett a mikrofonhoz. Köszöntőjében kiemelte, hogy a második világháború után a település német ajkú lakosságának a 90 százalékát száműzték otthonaikból és hosszú idő telt el, amikor az 1990-es évek elején önszerveződéssel újra megtalálták egymást és kulturális klubokba, egyesületekbe szerveződtek az itthon maradottak illetve azok leszármazottjai. A polgármester méltatta egyebek között a Budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak és a Heimatmuseum munkatársainak a munkáját, illetve megemlítette, hogy a helyi hagyományok ápolásában milyen sokat segített és segít, hogy a város hivatalosan is felvette a kapcsolatot a Németországba kitelepítettekkel. Továbbá hangsúlyozta, hogy a hagyományok ápolása mellett az emlékezés és az emlékeztetés a mi történelmi felelősségünk, amire pozitív példa volt az a kiállítás, amit idén nyáron a német hadisír gondozó szövetség hozott el a budaörsi városházára.

Egy kedves családi műsor után, amit a Famile Sax kicsit idősebb és egészen fiatal tagjai adtak elő, a rendezvény fővédnöke, Soltész Miklós államtitkár nevében dr. Tircsi Richárd a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó főosztályvezető egyebek között arról beszélt, hogy kisebbséginek lenni mindig nehéz, egyrészt követni a többségi nemzetet, másrészt folyamatosan tartani a kapcsolatot az anyaországgal. A többnyelvűség azonban többlettudást is jelent. A kormányhivatalnok szerint hazánk stabil szabályokkal biztosítja a nemzetiségiek számára jogaikat és a kulturális autonómiát. „Sok jól működő kisközösség alkothat összetartó társadalmat” – fejezte be köszöntőjét.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a 2018-as országgyűlési választásokat követően nemzetiségi szószóló helyett már teljes jogú képviselőt szeretne a magyar parlamentbe, aki a magyarországi németek érdekeit képviselhetné – osztotta meg a hallgatósággal Heinek Ottó, az országos német önkormányzat elnöke, miután természetesen ő is köszöntötte a huszadik jubileum alkalmából az ÉMNÖSZ és tizedik alkalmából a Pest megyei Német Önkormányzat vezetőit. Az országos önkormányzat stratégiájában rögzített célja tehát a következő ciklusban a szószólói helyett a szélesebb jogkörrel rendelkező képviselői mandátum elérése.

A Géczy Duó produkciója után ezt a gondolatmenetet fejtette ki bővebben Ritter Imre, a BNNÖ alapítója, egykori elnöke, a német nemzetiség jelenlegi parlamenti szószólója. Aki beszédét németül kezdte, majd – a parlamenti gyakorlat szerint – átváltott magyarra és németül fejezte be. „Elképesztő gyorsan eltelt ez a 20 év” – mondta, és felidézte az ÉMNÖSZ megalakulásának körülményeit. Az 1993. évi LXXVII. (77-es) számú, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján 1994-ben volt először lehetőség, hogy a magyarországi nemzetiségek – így a németek – települési és országos nemzetiségi önkormányzatokat válasszanak. Regionális illetve megyei szinteken azonban nem lehetett, ezért a több mint 350 települési német nemzetiségi önkormányzatok egyesületi formákban alkottak megyei illetve regionális tömörüléseket. Az ÉMNÖSZ kezdetben Pest megye mellett Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén helyi nemzetiségeit fogta össze, majd az utóbbi kettő önállóvá vált. “(…) a magyar politika szinte elvárja tőlünk, németektől, hogy nemzetiségi parlamenti képviselőnk legyen” – hangsúlyozta Ritter Imre, azt is megmagyarázva, hogy miért osztották ki a nyilvántartásba vételi kérelmet: “A német nemzetiségi képviselő megválasztásához pedig arra van szükség, hogy a következő négy hónapban  mintegy 22-24 ezer ember regisztráljon a német névjegyzékbe.”

Az este alighanem fénypontja az „Észak-magyarországi németségért végzett munka” díj átadása volt. Ám mielőtt az idei díjazottakat színpadra szólították, a műsorvezető felolvasta annak a 47 személynek és 4 egyesületnek a nevét, akik az elmúlt húsz évben részesültek ebben az elismerésben. Köztük vannak olyanok, akik már nem lehetnek velünk (mint például a Lyra dalkört alapító Szakály Mátyás, az 1. Számú Általános Iskola zenetanára), és akik most is ott voltak a nézők között és egy-egy szép csokor virágot kaptak (mint a budaörsi Heimatmuseum nyugdíjas igazgatója Kovács József László és a BNNÖ oszlopos tagja Tóthné Bence Mária).

Az idei díjazottak: Kaszás Sándor a veszprémi és törökbálinti Kapelle baritonja; Gill Józsefné Nusi néni, aki Nógrádból, Berkenyéről érkezett Budaörsre a kisunokájával és a Lyra dalkör. Az utóbbihoz Ritter Imre hozzátette, hogy elvileg már tavaly meg kellett volna kapniuk a díjat, de milyen jól alakult, hogy most Budaörsön vehették át.

Az ünnepi műsor és a beszédek után a résztvevők még nézelődtek az aulában felállított standoknál, ahol a sváb népviselet darabjai, a hozzátartozó kézzel fűzött gyöngysorok, német nemzetiségű ruhákba öltöztetett babák és a magyarországi németekkel kapcsolatos kiadványok között  lehetett válogatni.

Távozva a rendezvényről szembetűnt, hogy az idősebbek mellett milyen sok a gyermek. Hogy is mondta  Ritter Imre? „A húsz évvel ezelőtti 100-120 gyermek helyett ma már 1500-1600 német nemzetiségi iskolás vesz részt a német nemzetiségi vetélkedőkön”, több kategóriában, hiszen van vers- és prózamondás, ének-zene és kétévente Solymáron a gyermektánc fesztivál, amire már csak elődöntőkön átjutva lehet bekerülni. A német nemzetiségi hagyományokat is az ifjúság fogja továbbvinni.