Fecskék Budaörsön – hogyan védjük őket?

0
42

Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy Budaörsön többfelé is hangos fecskecsivitelés üti meg az ember fülét és ha felnézünk az ég felé, láthatjuk, ahogy sebesen cikáznak a levegőben. Ezek itt többnyire molnárfecskék, melyek fehér hasukról és a hátuk alján lévő fehér foltról ismerhetők fel. Ezek a madarak alkalmazkodtak a városi környezethez, életfeltételeik teljesülnek: bőven találnak maguknak rovarokat, az építkezések gödreiben megülő víz biztosítja a fészek elkészítéséhez szükséges sarat és akad olyan ereszalja is, ahol fészkeiket meg is építhetik, például a Terrapark irodaházain.

A molnárfecske költöző madár, tavasztól őszig Európában és Ázsiában szinte mindenütt előfordul, télire Afrikába, illetve Ázsia délkeleti területeire húzódik vissza. A fecskék repülő rovarokkal táplálkoznak, melyeket röptükben kapnak el. Ezek főleg legyek, szúnyogok. Egy fecske átlagosan egy kilogramm rovart fogyaszt el magyarországi tartózkodása alatt. A füsti és a molnárfecskék sárból építenek fészket, jellemzően a házak eresze alatt. Ideális esetben ittlétükkor két-háromszor költenek, s egyszerre négy-öt tojást raknak.

Az elmúlt években a fecskék védelme időszerűvé vált, mert az utóbbi két évtized során számuk csaknem felére csökkent Magyarországon. Mindhárom itt fészkelő fecskefajt (füsti fecske, molnárfecske, partifecske) érinti a fogyás. A legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban mintegy 20%, a füsti és a molnárfecskéé valamivel lassúbb ütemű, 5-7% között mozog. A fecskék a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni a csökkenő egyedszámot.

A gyors állománycsökkenés több okra vezethető vissza. Egyrészt megváltoztak az életkörülményeik. Míg volt háztáji gazdálkodás és minden portán akadtak haszonállatok, a fecskéknek nem csak eleségük volt rengeteg, a tehenek vonzotta legyek, hanem mindig rendelkezésre állt sár is az itatók körül.

A fecskék hosszú távot tesznek meg a költözés során, a sok viszontagság között rengetegen elpusztulnak. A klímaváltozás is érezteti hatását, a szélsőséges időjárás, például a napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszak vagy éppen ellenkezőleg, a szárazság sok áldozatot szed. Hidegebb időben a rovarok nem repülnek, ezért sok fecske egyszerűen éhenhal.

A harmadik ok az emberben keresendő. Míg régen magától értetődő volt a természettel harmóniában élni, ma ez már nem jellemző. A falusi ember tudta, mennyi rovartól megkímélik őt a fecskék, ezért nem bántotta őket. Manapság viszont arról lehet hallani, hogy leverik a fecskefészkeket a madarak csivitelése és az ürülék miatt.

Az élőhelyek nagymértékű átalakítását és a klímaváltozást az egyes ember nem tudja befolyásolni, fecskevédelmi eszközök (műfészek, fecskepelenka, sárgyűjtő) alkalmazásával viszont hozzájárulhatunk ahhoz, hogy több fióka repülhessen ki – az állománycsökkenés megállítása érdekében.

A műfecskefészkek gipszből vagy agyagból készülnek, és kihelyezésük ott a leghatékonyabb, ahol legalább egy, már lakott, természetes fészek mellé lehet telepíteni. A molnárfecskékre jellemző, hogy – néhány fészekből álló kolóniától a sok ezres telepekig – lehetőleg társasan költenek. 

Fotó: MME/Orbán Zoltán

A fészekből potyogó ürülék felfogására a fészkek alá fecskepelenkát érdemes kihelyezni. Ez a madárvédelmi higiéniai kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30×20 cm fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá kell felszerelni, így a fészek alatti terület tiszta marad.

Városi környezetben, a sár hiánya is korlátozhatja a fecskék megtelepedését, mert a madarak nem találnak fészeképítő anyagot, ráadásul a tavaszok is egyre gyakrabban aszályosak. Ezért fontos a sárgyűjtők létesítése. Ez lehet az utak földes padkáján vagy udvaron. Asztalnyi területet jól beiszapolunk, addig locsoljuk a vizet, amíg a talaj többet már nem tud beszívni. Panel- és irodaházakban a fecske sárgyűjtőhelyet virágalátét tálcákba készíthetjük el. Erkélyen, kis asztalra vagy párkányra téve kínálhatjuk fel a fecskéknek, tegyük minél nyíltabb helyre, hogy a víz csillogásáról könnyebben megtalálhassák.

 

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here