„(…) demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni”
„Az igazán gonosz dolog ebben a hosszú évek óta tartó megszorítás-sorozatban az, hogy mindig pontosan annyit vonnak el, amitől még nem válunk működésképtelenné, de állandóan bizonytalanságban és stresszben tartanak minket”
Hogy telnek az ünnepek? Mi lesz januárban az első teendőd?
– Nem volt könnyű ez a mostani, magunk mögött hagyott év sem, így hát bőven rám fért egy kis pihenés. Mint mindenki más, ilyenkor én is a szűkebb-tágabb családi körben töltöm az időt, és igyekszünk legalább valamit bepótolni abból, amire év közben csak nagyon kevés lehetőség van. Ami a januárt illeti, bízom benne, hogy addigra megjelenik minden olyan jogszabály, amely behatárolja 2025-ben a mozgásterünket, és akkor véglegesíthetjük a költségvetés tervezetét. A költségvetéshez kapcsolódóan ez az év izgalmas lesz abból a szempontból is, hogy most először alkalmazzuk Budaörsön az úgynevezett közösségi költségvetést. Aminek lényege az, hogy az éves büdzsé egy részéről, 100 millió forint felhasználásáról az itt élők dönthetnek szavazással. Remélem, izgalmas javaslatok születnek majd.
Tehát még készül a 2025 éves városi költségvetés, de azt már körülbelül lehet tudni, hogy a főbb bevételi forrásunk az iparűzési adó hogy alakul. Viszont azt is, hogy ha több lesz, mint korábban, akkor a növekményt az állam a szolidaritási adón felül elvonja és a járásoknak adja vissza, amit ők osztanak vissza. Ez Budaörs esetében azt jelenti, hogy aligha marad itt nálunk ez a pénz. Mire számítasz tehát, megrendülhet-e a város gazdálkodása, fenn tudja-e az önkormányzat tartani az öngondoskodás jelenlegi szintjét?
– Az igazán gonosz dolog ebben a hosszú évek óta tartó megszorítás-sorozatban az, hogy mindig pontosan annyit vonnak el, amitől még nem válunk működésképtelenné, de állandóan bizonytalanságban és stresszben tartanak minket. Miközben természetesen jóval kevesebb jut fejlesztésekre. Bárki könnyen elképzelheti, hogy mi mindenre lenne elég csak az a valamivel több, mint hatmilliárd forint, amennyit 2025-ben az itt helyben megtermelt iparűzési adóbevételeinkből vesznek el. Természetesen továbbra mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a szolgáltatásaink színvonalát megőrizzük és racionális gazdálkodással igyekszünk majd minél több előkészített fejlesztést megvalósítani, pontosan úgy, ahogyan eddig is tettük. A járásoknak visszaosztott pénz is nyilván egy átlátszó trükk, a kormány megint a tőlünk elvett pénzből jótékonykodik, méghozzá úgy, hogy úgymond a települések majd demokratikusan oszthatják el a pénzt. Ez azt jelenti, hogy annak az önkormányzatnak is egy szavazata lesz, amelyik a pénz legnagyobb hányadát tette a kalapba és annak is, akitől egy forint sem érkezett. Ezzel jól össze is lehet ugrasztani az önkormányzatokat. Ráadásul úgy hírlik, hogy még erre a helyi döntésre is az illetékes minisztériumban bólintanak majd rá. Vagyis a végső döntés mégis csak a kormányé lesz. Érdekes jelenség, hogy a leghangosabban kormánypárti polgármesterek tiltakoztak, s úgy látom, az eredeti szándékokhoz képest jelentős visszalépés történhet emiatt.
Bár közvetlenül a választások után készítettünk veled interjút, hogy értékeld az eredményeket, az új testület csak ősszel kezdte meg a munkát. Két személy változott, a kamaraerdei egyéni képviselő lett Kisfalviné Lauber Andrea és listáról a vállalkozók delegálhatták Gergely Istvánt. A két képviselővel konstruktív-e a közös munka?
– A BFE sorait erősítő Kisfalviné Lauber Andreát már nagyon régóta ismertük, intézményvezetőként évtizedeken át bizonyította rátermettségét és óvodavezetői munkája révén szinte mindenkit megismert Kamaraerdőn. Szóval nem okozott meglepetést, hogy könnyedén beilleszkedett az önkormányzati testületbe, mint ahogyan az sem, hogy kiváló munkát végez a körzetében is. Gergely István, aki a vállalkozók színeiben került be, nagyon felkészült, racionálisan gondolkodó és érvelő ember, aki keményen képviseli az őt elindító szervezet tagjainak érdekeit, de hajlandó a józan kompromisszumokra is. Eddig úgy érzékelem, hogy szakmai alapon jól fogunk együttműködni.
Illetve két alpolgármesterünk van, az eddig is alpolgármester Biró Gyula mellett Monostori-Kalovits Márk. Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen feladatokat csoportosítottál át az új alpolgármesterhez, és ez eddig hogy vált be?
– Bíró Gyula a fejlesztésekre és beruházásokra fókuszál, míg Monostori-Kalovits Márk a humán területekért felel. Így az új alpolgármesterhez tartoznak többek között a szociális ügyek, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, az oktatási ügyek, az intézményeink, az ifjúságpolitikai kérdések, az idősebb generációkról való gondoskodás, a kultúra és a sport területe. Szerettünk volna fiatalítani a vezetésben és friss energiákat becsatornázni. Márk szenvedélyesen elkötelezett a környezet védelmében és mindent a fenntartható fejlődés szemszögéből vizsgál. Nyitott az új dolgokra és fiatalos lelkesedéssel veti bele magát minden feladatba. Remélem, hogy megmarad, sőt még fokozódni is fog ez a bizakodásra okot adó kezdeti lendület.
Egyre többen kérdőjelezik meg a pártpolitika jogosságát az önkormányzatokon belül az országban, és mivel itt Budaörsön te magad és a Budaörs Fejlődéséért Egyesület harmadszor nyertetek hatalmas fölénnyel a kormánypárti Fidesz jelöltjeivel szemben, ez igazolja, hogy ha egy civil tömörülés jól végzi el a feladatát, azt a választók – legalábbis helyben – elismerik. Viszont a költségvetésnél már szó volt róla, hogy egy település nem törpeállam, nem lehet független az országos vezetéstől és a kormányzati döntésektől. Ezért téged gyakran ér az a vád a három fideszes képviselő részéről, hogy országos politikai témákat viszel be a testületi ülésekre. No meg, hogy valójában te nem független vagy, ahogy a BFE többi tagja sem az, csak nem volt a pártotok logója rajta a szavazólapokon. Hol van tehát a határvonal? Mennyire kell és lehet a pártpolitikát tényleg távol tartani az önkormányzatokban?
– Régóta meggyőződésem, hogy egy bizonyos településméretig – és ebbe még bőven beletartoznak a 30 ezer lakosú kisvárosok is – nincs értelme a pártalapú versengésnek. Hogy egy önkormányzat remekül működik pártfrakciók nélkül is, azt itt Budaörsön már többszörösen bizonyítottuk. Semmiféle ütközést nem okozott az, hogy a pártok helyi szervezetei a nagypolitika kérdéseivel is foglalkoznak, de azt nem hozzák be az önkormányzatba. Igaztalan vádnak tartom, hogy országos politikai ügyekkel terhelném a képviselő-testületi üléseket, ez szinte kizárólag olyankor fordul elő, amikor a helyi viszonyainkat befolyásolják erőteljesen bizonyos országos döntések. Mellesleg a Fidesz helyi frakciójának működése is bizonyíték a pártalapú érdekképviselet értelmetlenségére, hiszen nem nagyon volt olyan eset, amikor pártkapcsolataikat latba vetették volna a város érdekében.
Az ünnepi beszédekben gyakran idézel Bibótól, legutóbb 1956 kapcsán például ezt: „A demokráciához a népnek tudatában kell lennie valaminek…: annak, hogy a vezetők hatalma az ő beleegyezésén nyugszik. Ahhoz, hogy egy nép ezt a tudatot megszerezze…, először az emberi méltóságnak egy alapvető felkelésére van szükség, melynek során a jobbágyi alázatban és a fennálló hatalmasságok megingathatatlan tiszteletében élő nép megtapasztalja a maga erejét és megtanulja azt, hogy neki joga és kötelessége a maga fölött álló hatalmasságokat megválogatni és szükség esetén elkergetni.” Mire gondoltál, gondolsz ezzel kapcsolatban aktuálisan?
– Nem véletlenül az 1956-os ünnepség alkalmával idéztem Bibónak ezt a széles körben ismert gondolatát, hiszen az október 23-ai forradalom pontosan egy ilyen alkalom volt, amikor a magyar nép megtapasztalta a maga erejét. Nem is maradt hatástalan ez a történelmi pillanat, hiszen pontosan emiatt nem térhettek vissza az ötvenes évek durva módszerei és az oroszok is respektálták innentől fogva a magyar népet. Ezért lehettünk mi a legvidámabb barakk, ahol egy kicsit többet engedtek meg, mint a többi szocialista országban. Bár az 1989-es rendszerváltás egy rövid időre megint visszahozta azt az élményt, hogy mi magunk döntünk a sorsunkról és a kormányaink a mi megbízásunkból, értünk és a mi jóváhagyásunkkal cselekszenek. Ez az érzés mára megkopott. Egyre több olyan döntés születik, amire senki nem hatalmazta fel a kormányt. Elég, ha csak az önkormányzatiság szisztematikus leépítésére és a települések anyagi kifosztására utalok. Most sem lesz radikális irányváltás, ha a választópolgárok döntő többsége nem ad erőszakmentes, de határozott jelzést a hatalomnak arról, hogy nem jó irányba mennek a dolgok. Bibó István az ehhez szükséges személyes viselkedéshez is nyújtott támpontot, amikor úgy fogalmazott, hogy demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni.
Mit kívánsz 2025-re városi szinten, az itt élőknek, és saját magadnak?
– Nagyon szeretném, hogy 2025-ben is meg tudjuk őrizni az elért eredményeinket és sok területen tudjunk előre lépni. Hogy megmaradjon a város olyan szolidárisnak, mint amilyennek most ismerjük, figyelnénk egymásra és tényleg senkinek nem engednénk el a kezét. Budaörs lakóinak azt kívánom, hogy teljesüljenek azok a céljaik, álmaik, amelyeket erre az évre tűztek maguk elé. Végül családomnak és magamnak is pontosan ugyanezt kívánom.
Mindenkinek nagyon boldog Újesztendőt!
Egy évvel korábbi cikkünk: Évzáró interjú Wittinghoff Tamás polgármesterrel – Budaörsi Napló
