Frissítettük cikkünket! A hulladékszállítástól és az ASP központi kormányzati informatikai rendszertől kezdve az államosított iskolák nyári felújításán át a települési arculati kézikönyvig számos sürgős döntést és lépéseket igénylő közös ügye van a szomszédos önkormányzatoknak a közelmúltban bekövetkezett jogszabályváltozások miatt. Ezekről egyeztetett tegnap (2017. április 21-én délelőtt) Budaörsön a városházán Pest megye 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületének 16 településvezetője.
A hulladékszállítástól és az ASP központi kormányzati informatikai rendszertől kezdve az államosított iskolák nyári felújításán át a települési arculati kézikönyvig számos sürgős döntést és lépéseket igénylő közös ügye van a szomszédos önkormányzatoknak a közelmúltban bekövetkezett jogszabályváltozások miatt. Ezekről egyeztetett tegnap (2017. április 21-én délelőtt) Budaörsön a városházán Pest megye 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületének 16 településvezetője. A megbeszélést Csenger-Zalán Zsolt a terület fideszes országgyűlési képviselője nyitotta meg, és a zárt tanácskozáson ő képviselte a kormányzati szándékot, de megállapodás értelemszerűen nem születhetett egyik ügyben sem, hiszen a képviselő nem szakhatóság vagy például az iskolákat felügyelő intézmény, így nincs döntési helyzetben. Amit vállalt, hogy a polgármesterek által elmondottakat továbbítja a megfelelő helyekre.
Mivel a megbeszélés nem volt sajtónyilvános, kérdéseinket elküldtük Csenger Zalán Zsoltnak és Wittinghoff Tamás polgármesternek, és amint választ kapunk rájuk, frissítjük cikkünket.
A megvitatott témákról korábbi cikkeinkből:
A hulladékgazdálkodást is államosították, ami megváltoztatta a nálunk eddigi jól bevált szolgáltatást. Eddig a költségeket a BTG-nek részben a lakosság által fizetett hulladékszállítási díj, részben az önkormányzat fedezte. Tavaly azonban az állam létrehozott egy nonprofit óriáscéget (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.), amelyik beékelődött a szolgáltató és a fogyasztó közé és a számlákat állítja ki, vagy ezt is inkább csak csinálná, hiszen sokan még most se kapták kézhez az első számlákat, de várhatóan a napokban megéreznek, nem kis terhet róva a családokra. Ezen kívül az állam azt is megmondja, hogy mennyi lehet a szemétszállítási szolgáltatás ára. A hatósági ár és a BTG korábbi árai pedig nem esnek egybe, ahogyan a helyben biztosított szolgáltatás is magasabb szintű, mint az országosan elvárt, és a kettő közötti differenciát az állam nem téríti meg a BTG-nek, sőt, azt se veszi figyelembe, hogy a város kiknek – például a nyugdíjasoknak – adott fizetési mentességet. A következő állami lépés ezzel kapcsolatban, ha lehet, még aggályosabb, mert a kormányzat huszonegy régióra osztotta az országot és mindegyikben csak egyetlen szolgáltató lehet. A települések tehát belekényszerülnek valamilyen társulási formába. Érd és Budaörs együttműködéséből egy konzorcium jött létre, ami a régió 22 települését szolgálja ki, és a korrekt megállapodást nehezítette, hogy nagyon gyorsan kellett lépni, mert a BTG önállóan csak március 31-ig végezhette a szemétszállítást, tehát pár hete csak ennek az érdi konzorciumnak az alvállalkozójaként teheti.
Az ASP (Application Service Provider – alkalmazás szolgáltatási modell) gazdálkodási és adó szakrendszer országosan egységes ügymenetet biztosít az önkormányzatok számára, amibe a kötelező belépést a 257/2016 (VIII.31.) Korm. rendelet írja elő és 2018-ig, három ütemben, az ország összes önkormányzatának csatlakoznia kell hozzá. Bár a kormányzat szerint ennek az a lényege, hogy a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a jövőben az ügyintézők könnyebben tehetnek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, továbbá hozzáférhetnek a központi nyilvántartások adataihoz is, az önkormányzatok féltik az autonómiájukat. A budaörsi polgármester korábbi nyilatkozatai szerint ez is egy azon intézkedések sorában, amelyek ellentétesek az önkormányzati törvénnyel, mert ezekkel „szép lassan azok a hatáskörök, amelyek az önkormányzatok önkéntes, önálló döntéseitől függenek, átkerülnek egyfajta központi szervezethez.”
A települési arculati kézikönyv elkészítését is egy új jogszabály írja elő. Az építési szabályok lazítása mellett kapták az önkormányzatok az új feladatot: településképi rendeletet kell alkotnunk 2017. október 1-jéig, és ebben kell többek között meghatározni a településképi bejelentési eljárást, a településképi véleményezést, az érintettek körét, a lebonyolítás módját, a védett épületekkel kapcsolatos rendelkezéseket, a közterületi reklámokról szóló rendelkezéseket. A helyi építési szabályzatot is módosítani kell amiatt, hogy abból is ebbe kerüljenek át a településképi elemek. És a munkát egy települési arculati kézikönyv készítésével kell kezdeni, amiben be kell mutatni a különböző területeket, azok karakterét és beépítési vázlatokat is bele kell tenni, például, hogy hol, milyen épület az ideális. Budaörs ebbe a munkába a lakosságot is bevonja:https://www.budaorsinaplo.hu/archivum/kozelet/szoljon-hozza-on-is-budaors-arculatahoz.
Az iskolák nyári felújítása azért kellett, hogy a közös megbeszélésen szerepeljen, mert bár a két lépésben végrehajtott államosítás után az önkormányzatok sem a fenntartói sem az üzemeltetői az intézményeknek, a tankerületeknél nincs meg a szükséges felújításokhoz a pénzügyi fedezet. Budaörs korábban 2,8 milliárd forintot fordított csak a 2010-ben átadott 1. Számú Általános Iskola új épületére és utána további két iskolát újítottak fel illetve megépült az Árpád utcai új iskola is. Továbbá évente több mint 300 milliót fordított a budaörsi önkormányzat a helyi iskolákban szakmai programokra, továbbképzésre, ösztöndíjra, hogy az iskolák színvonala ne essen. A korábbi budaörsi pótlék helyébe lépett Clementish ösztöndíj az idén is megmaradt, annak ellenére, hogy a várost „szolidaritási hozzájárulás” címen 2,1 milliárd forint különadó elvonással sújtotta az iskolai államosításhoz kapcsolódóan az állam. Az iskoláink színvonalának a fenntartása tehát önkormányzati részvétel nélkül reménytelen, hiába lett ez papírforma szerint az állam feladata.
Csenger-Zalán Zsolt válaszlevele (2017. 04. 23.)
A megküldött kérdések:
– Miért volt szükség erre a tanácskozásra és teljesítette-e előzetes várakozását?
– Milyen lépések következnek részéről ezek után?
Tisztelt Szerkesztő Asszony!
Kedves Erzsébet!
Miután az általam életrehívott és kéthavi rendszerességgel tartott „polgármesteri reggeli” sem korábban, sem most nem volt sajtónyilvános nem egészen értem, hogy miről készült a tudósítás. Különösen érdekes számomra, hogy az -egyébként egy kivételével általam felvetett témákról – Ön úgy ír, mintha ott lett volna, ráadásul számtalan a cikkben írt értékelés, vélemény el sem hangzott. Ezeket az összejöveteleket éppen azért szervezzük korlátozottan nyilvános módon, hogy a politikai lózungok helyett a polgármesterekkel az őket, az itt élőket foglalkoztató kérdésekről érdemben eszmét cseréljünk. Ezen a gyakorlaton csak a polgármesterekkel előzetesen egyeztetve illene változtatni, ezért ezt nem tudom megtenni, hozzátéve azt is, hogy nem is tartanám célszerűnek, éppen a fenti megfontolások miatt. Az elmúlt 3 évben ez a fórum kiválóan működött. Sajnálatosnak tartom, hogy most, amikor Budaörs volt a vendéglátó, sőt amikor Wittinghof Tamás polgármester úr első alkalommal vett részt -ha csak rövid ideig is volt erre lehetősége- történik próbálkozás e politikamentes gyakorlat megtorpedózására. Teljesen téves továbbá az a megjegyzése, hogy én a kormányzati szándékot képviselném. Jómagam -a polgármesterekkel együtt – az itt élőket képviselem. Ezeknek az összejöveteleknek éppen az a célja, hogy a lokális véleményeket, igényeket becsatornázzuk a kormányzat felé.
Bizonyára Ön azt is tudja, hogy nem a végrehajtó (kormányzat), hanem a törvényhozó (országgyűlés) hatalomnak vagyok a tagja.
Tisztelettel:
Csenger-Zalán Zsolt
országgyűlési képviselő
Wittinghoff Tamás válasza is megérkezett. (2017. 04. 24.)
A neki küldött kérdéseink:
Miért volt szükség erre a tanácskozásra és teljesítette-e előzetes várakozását?
Milyen lépések következnek az ön részéről ezek után és mit vár, mire számít Csenger-Zalán részéről?
A válasz:
A hétvégén nem voltam gépközelben, ezért most válaszolnék, távirati stílusban.
Nem mi hívtuk össze a tanácskozást, Csenger- Zalán rendszeresen összehívja és mindig más településen, melyeken tőlünk Kálóczi Imre alpolgármester szokott részt venni, és most Budaörsön volt a sor házigazdaként. Nagy várakozás nem volt bennem, amiért hasznosnak ítélem meg, hogy közelebbről hallhattam a megvitatott témákban a kormányzati álláspontokat, melyek sajnos nem önkormányzatbarát megoldásokat jelentenek.
az országgyűlési képviselőtől ígéretet kaptunk arra, hogy ha minden, általa kért adatot megkap a budaörsi hivataltól a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban, akkor igyekszik lobbizni annak mérséklése érdekében. A hivatalunk vezetői szerint már megkapta, de az alpolgármesterrel most még kiegészítik azokat.
Az ASP kapcsán kiderült, hogy ahol eddig bevezették, ott többletköltséget jelentett és rengeteg működései zavar keletkezett. Mi az első pillanattól, amikor az új rendszer kötelező bevezetése felmerült, ettől tartunk és azt szeretnénk elérni, hogy nekünk ne kelljen a jól működő, magas színvonalú rendszereinket lebutítani.
Az iskolák kapcsán az állami fenntartó vezetője jelezte, hogy a szerződésben vállalt idei karbantartási, felújítási munkákra nincs forrásuk, azaz az idei lesz az első olyan év, amikor a tervszerű és szükséges munkálatok elmaradhatnak, mert körülbelül 200 millió hiányzik a rendszerből, ami ehhez szükséges lenne. Kálóczi Imre meg is jegyezte, hogy döbbenetes, hogy a tőlünk 2,1 milliárd forint elvonása mellett erre nincs pénz. Meg kell fontolnunk tehát ez ügyben is, mint az elvonás esetében, hogy jogi lépéseket teszünk.
A szemétszállítás helyzete is kaotikus, és sajnos itt is beigazolódott, amitől a központosításról értesülve tartottunk, hogy semmi nem úgy megy, mint ahogy nálunk korábban ment és ahogy a zavartalan szolgáltatás érdekében kellene.
