Folytatjuk sorozatunkat a régi lapjainkban való tallózással. Igen, szubjektívan válogatunk. S mivel az online újságunk fejlesztése során kétszer is elveszett a korábbi digitális archívumunk, a nyomtatott havilapok lapok azonban megmaradtak, nagyon ürülünk neki, hogy tavaly ezeket is sikerült digitalizálni. Tehát aki szeretne keresgélni a Budaörsi Napló 1992-től folyamatosan megjelent lapszámaiban, kattintson ide, és megteheti: https://budaorsinaplo.hu/budaorsi-naplo-havi-ujsag-1992-tol-2019-ig-az-osszes-megjelenes/
30 éve, 1995-ben
Szegény város Budaörs? – hát igen, harminc évvel ezelőtt a májusi lapunkban így tettük fel a kérdést, mire az önkormányzat áprilisban elfogadta a város ez évi költségvetését. Januári lapunkban Romsics Sándorral a pénzügyi bizottság elnökével már beszélgettünk a város anyagi helyzetéről, az új költségvetés azonban egy újabb miniinterjú apropóját adta.
– Ránézésre a bevételek és a kiadások egyensúlyban vannak ebben a költségvetésben is. És a valóságban?
– A valóságban mintegy 260 millió forint tervezett kiadáshoz hiányzik a fedezet. Ezt a pénzt ugyanis ingatlanok eladásával kellene előteremteni, ami vagy sikerül, vagy inkább nem. A tényleges várható bevétel mintegy 800 millió forint (ennyire lehet számítani a különböző adókból). A kiadások kö- zött a legmagasabb tétel a városi intézményekben dolgozók munkabére és azok adó- és járulékterhei. Ez mintegy 520 millió forint. Mindössze 260-280 millió marad a város üzemeltetésére, ami nagyon kevés.
– Fenyeget-e olyan veszély , hogy pénzhiány miatt be kell zárni intézményeket?
– Nem. Viszont a város fejlesztésére nincs pénzünk, csupán veszélyelhárításra. Miközben olyan horderejű probléma szakadt a város nyakába, mint a kő hegyi lakások beomlása, aminek a megoldásához száz milliós nagyságrendű összeg kellene.
– Mégis, mi lehet akkor a megoldás?
– Reményeim szerint ingatlaneladásokból lehetne akkora bevételéhez jutni, hogy visszafizethetné a városa 150 milliós OTP-tartozását és a kamatait, amitől megszabadulva újra lehetne gondolni a költségvetést.
– S ha nem sikerül eladni az ingatlanoka t, elképzelhető, hogy újabb adót vet ki az önkormányzat?
– Már az iparűzési adó kivetése ellen is sokan tiltakoztak. Csak a vállalkozókat érintő lépésre már nincs mód. A lakosságot (is) érintő helyi adó kivetése pedig azért nem valószínű, mert Budaörs lakossága már elérkezett a tűrő- és fizetőképessége határához.” A teljes cikk
„Bölcsődekörkép – 1. sz. Bölcsőde. Károly király út. A három csoportban – csecsemő-, tipegő- és nagycsoport – kilenc szakképzett gondozónő foglalkozik a gyerekekkel. Közülük három itt volt bölcsődés.
– Akik bölcsődébe adják a gyereküket azért teszik, mert kénytelenek elmenni dolgozni – mondja Vörösné Marika, a bölcsőde vezetője. – Itt a gyerekek nagy szeretettel vannak körülvéve. Messzemenőkig gyerek- és családcentrikusak vagyunk. A Népjóléti Minisztériumtól felmérést végeztek és nagyon elégedettek voltak a dolgozók munkájával. Rendszeresen látogatjuk a családokat. Tudom, hogy sokan közülük nehéz anyagi helyzetben élnek.
Ott jártamkor a vezetőnő és a doktornő éppen egy új. korszerű étel bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat beszélt meg. A gyerekek tízóraira kukoricapelyhet kaptak tejjel, mézzel és mazsolával keverve. Először csak nézegették. hogy mi az. – Meleg fagyi! – mondták a dadus nénik. Úgy már sokkal jobban ízlett.
(…) Családsegítő szolgálat is működik a bölcsődében. Tanácsot adnak ügyes-bajos dolgok megoldásában, ruhaadományokkal segítenek.” Ez a bölcsőde azóta megszűnt, az épület volt utána régészeti múzeum, ma felújításra és új hasznosításra vár. A város másik két, egy intézményként működő bölcsődéje a azonban hamarosan megér egy új riportot!
Több, mint német nyelvtanfolyam – A tavaszi szünetben sem volt üres a 3. sz. Blever Jakab Általános Iskola. Négy nyugdíjas tanár és a csoport vezetője jött Németországból, és továbbképzést tartottak a budaörsi pedagógusoknak. A tanfolyam megszervezése, előkészítése Bandúr Erzsébetnek, a 2. sz. Óvodavezetőjének köszönhető. Folyamatosan tartotta a kapcsolatot Schneider Józseffel, a projekt vezetőjével, aki a Napló kérdésére elmondta a munkacsoport történetét, bemutatta kollégáit. 1991-ben Göncz Árpád a németországi Baden-Württembergben járt. A
fogadásra meghívták a Magyarországról Elűzött Németek Egyesületének vezetőségét is. (Landsmannschaft der Deutschen aus Ungarn. Landesverband. B. W. in Stuttgart). Schneider úr is jelen volt. mint vezetőségi tag, s rögtön megfogalmazódott benne a
gondolat: német nyelvet kellene tanítani Magyarországon! Segíthetnének magasabb szintre emelni azokat a tanítókat, óvónőket, akik már valamilyen szinten beszélik a nyelvet. Azonkívül a hazánkban élő német nemzetiségűeknek segíthetnek elsorvasztott identitástudatuk megtalálásában.”
20 éve, 2005-ben
A budaörsiek döntő többsége szeret a városban élni
A város vezetésének és az önkormányzat működésének lakossági megítélésével kapcsolatos felmérés során a lakosság arról is elmondhatta véleményét, mit jelent számára Budaörsön élni, és a város lakójaként mennyire elégedett életkörülményeivel.
A budaörsieknek nagyon jó a városhoz fűződő viszonyuk, a lakosok 96%-a állította, hogy szeret itt élni, közülük 65 százaléknyian pedig „kifejezetten” szeretnek. Ehhez hasonló eredményeket nem mértek még más városokban, gyakorlatilag egyedülállóan magasnak tekinthetőek.
A Budaörssel kapcsolatos elégedettség vizsgálata során kiderült, hogy a Budaörsön élők elégedettek a közintézmények szolgáltatásaival, úgy látják, hogy javul az úthálózat állapota is és bár a korábbi évekhez képest bővebb lett a kínálat, de még mindig kevésnek ítélték a szórakozási lehetőségeket.
Az itt élők az iskolákkal a legelégedettebbek, ezt követik a bölcsődék és óvodák, majd az egészségügyi ellátó rendszer és a közművelődési lehetőségek következnek. Az úthálózat és a közbiztonság közepesnél valamivel jobbra értékelték, a sport- és szabadidős kínálatot viszont a tömegközlekedéshez hasonlóan csak a közepesnél valamivel rosszabbra.
Játszóteret avattak
A budaörsi önkormányzat – az OBI Magyarország együttműködésével – új játszóteret adott át április végén a lakótelepen. A kiadások nagy részét az önkormányzat állta, a mintegy 8 és félmilliós költségekből 800 ezer forintot az O BI gyűjtött össze tavalyi vásárlói akciójában. A két héttel korábban átadott Árok utcai játszótér után a gyerekek ismét az uniós követelményeknek megfelelő, korszerű játékokat vehettek birtokba. Az építők környezetbarát anyagokat használtak, a játékteret pedig ütéscsillapító burkolattal látták el. Az új játszóteret a néhány hónappal ezelőtt átadott, 15 szociális bérlakásból álló ház mellett alakították ki, ahol számos gyermekes család él.
10 éves a Budaörsi DSE Aerobik Szakosztálya
A Magyar Aerobik Szövetség 2005. március 12-én rendezte a Magyar Kupa versenysorozat első fordulóját Budapesten. Ezen Pest megyéből a Budaörsi DSE vett részt harminchárom igazolt versenyzővel, mind a négy korcsoportban (8-11 év, 12-14 év, 15-17 év, 18+), egyéni, trió és csoport kategóriában egyaránt. Az egész napos, telt házas versenyen összesen tizenöt versenygyakorlatot mutattak be a budaörsiek, ezzel az ország első három legnépesebb utánpótlás nevelő egyesülete közé tartoznak. Három versenyszámban arany, egyben bronzérmet szereztek, valamint négy negyedik helyezést is elértek. A Budaörsi DSE immáron felnőtt aerobik versenyzői a magyar válogatott keret tagjaként (a Magyar Kupa győzelmüket követően) részt vehettek a 2005. március 18-20 között Szófiában megrendezett Aerobik Világkupán, ahol szépen kivitelezett gyakorlatukkal ötödik helyezést szereztek.
Két szatír Budaörsön
A Budaörsi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya két személy ellen is büntetőeljárást folytat szeméremsértés megalapozott gyanúja miatt. Az egyik szatír egy oktatási intézményhez közeli játszótéren tűnt fel. A középkorú férfi odament egy ott üldögélő hölgyhöz, és többek között mutogatni kezdte magát. A másik mutogató áldozata egy tizenegy éves kislány 2005. április 14-én, délután hazafelé sétált az iskolából, amikor egy ismeretlen férfi követni kezdte, majd megelőzte, szembefordult vele és mutogatni kezdte neki a nemi szervét.
10 éve, 2015-ben
Nemet mondani a drogra – erről írtunk egy kerekasztal-beszélgetést szervezve tíz évvel a májusi számunk 12-13. oldalán, ezelőtt ilyenkor. „Egyre több az ismeretlen összetételű és olcsó drog, amelyek ráadásul nincsenek is rajta a tiltó listán – mondják az általunk megkérdezett szakemberek. Budaörsön minden harmadik fiatal érintett, sőt, lehet, hogy több. Mi a megoldás? A legfontosabb, hogy a szülők beszélgessenek a gyerekükkel. Cikkünkből kiderül, hogyan segít az önkormányzat, a Családsegítő szolgálat, a Caritas, a Pszicho-kuckó és a rendőrség.” A megoldást keressük most is, amiről ITT olvashatnak.
Utána jártunk, hogy miért késik az új fizikoterápia építése – akkor azt hittük, hogy az ingatlannyilvántartás rendezetlensége miatt nem kezdődhetett meg májusban. „Pedig a szándék, a megvásárolt ház átalakításához a szükséges engedélyek és a pénz is megvan. Dr. Kovács Attila az Europ-Med igazgató főorvosa még nem tett le a szakrendelési idő csak budaörsiek számára történő meghosszabbításáról sem” – írtuk. Hamarosan azonban ennél rosszabb fordulatot vett az ügy, a főorvos eltűnt a városból és új tulajdonosa(i) lettek a szakrendelőnek.
Valóban „csak” egy közútkezelői hozzájárulás visszavonása és ennek hátterében Budaörs polgármestere miatt nem nyithatott meg március elején a „Jutalom vagyok” óvoda? – kérdeztük egy másik, igen hosszú cikkben. „A Budaörsi Napló tavaly (2014!) novemberben írt először az új, integrált nevelési programú magánóvoda tervéről. Ám azzal, hogy hol épül, eddig nem foglalkoztunk.” Végül sehol, de az esetet cikkünk megjelenése után akkor az RTL Házon kívül című oknyomozó műsora is feldolgozta, meglepően pontatlanul. Aki kíváncsi rá, mi volt ez, a 16-17. oldalon megtalálja.
Jön: Kamara erdő napja – írtuk. „Az első években 50-100 ember jött össze, de tavaly már 1500-2000-en is megfordultak a Kamaraerdő Napján, ami az idén május 30-án lesz. Kisfalvi Péternél a záporvíztárolók beruházására is rákérdeztünk, Lupás Adrienn a közösségi ház vezetője pedig az egyéb szabadidős programokról számolt be.” Kamaraerdő Napja idén is lesz, ahogy lesz benne főző verseny is, amit a Budaörs Rádió szervez immár Kisfalvi Péter emlékére. A körzet önkormányzati képviselője pedig a múlt év óta a néhai képviselő felesége, Lauber Andrea, aki legalább olyan energiával végzi munkáját, mint a férje tette azt.
