Idén is folytatjuk sorozatunkat, hogy miről írtunk 30, illetve 20 és 10 éve. Hát, szinte ugyanazokkal a témákkal foglalkoztunk, mint napjainkban, többek között az egészségügyi várólistákkal, hogy egyre nő a dugó a főúton. Ami talán más, hogy a politikusok akkor jobban kiemelték, hogy ők a köz javát szolgálják. Azon pedig igen meglepődtünk, hogy 2005-ben felújították az egykori mozi eszközeit, de azóta se nyitott újra.
30 éve, 1995. februárjában történt
Bemutatjuk a képviselőket:
Nagy György alpolgármester ekkor 16 éve élt Budaörsön, az MSZP tagjaként a polgármesteri címért indult a választáson, ahol második lett. A párt listavezetőjeként jutott be a képviselő-testületbe, egyéni körzetben nem indult. Véleménye szerint a város életére rossz hatással volt, hogy az előző ciklusban a képviselők sok fontos kérdésben nem tudtak egységes álláspontot kialakítani, mert zömmel nem a város érdekeit, hanem személyes érdekeiket tartották szem előtt. Az új testület – amely 18 fős, 9 új taggal – Nagy György szerint egyrészt a folyamatosságot biztosítja, másrészt a frissítés is megvalósult, illetve a testület e személyi összetétele lehetővé teszi az egységes álláspontok kialakítását, illetve jó lenne, ha az érdemi munka a szakbizottságokban zajlana és a testületin már csak a döntéshozatal lenne a feladat. A polgármesternek általános helyettesítője, tehermentesítőjeként jellemezte alpolgármesteri feladatait, illetve műszaki végzettsége is megszabta az irányt. Arra a kérdésre, hogyha teljesítenék három kívánságát, úgy válaszolt, hogy felsorolta a város néhány égető problémáját, amire jó volna, ha lenne pénz: a város infrastruktúrájának rendbehozatalára, az intézmények támogatására, kultúrára, az alapfokú és a középfokú oktatásra, a szociális problémák enyhítésére, például szociális bérlakások építésével.
Tarján Ernő, aki a Polgári Szövetség Budaörsért listáján lett képviselő, arra a kérdésre, hogy hogyan viselte a polgármester választáson elszenvedett vereségét, így válaszolt: „véleményem szerint, ha egy képviselő jól és tisztességesen végzi dolgát, akkor esetleg városa számára képviselőként is hasznosabb lehet, mint egy, főként a haverjait és az egyéni érdekeit szem előtt tartó polgármester.”
A független Keszy-Harmath Péter, aki az előző ciklusban alpolgármester és képviselő volt, polgármesterjelöltként is indult, ahol harmadik lett. Azonban a képviselő választást megnyerte körzetében. „Hálás vagyok választókörzetem, a Kőhegy bizalmáért, szavazataiért, szeretetéért, amellyel egyéni képviselőként kerülhettem a testületbe. Annak ellenére, hogy jelenlegi (és volt) polgármesterünk, az SZDSZ és az MSZP csapatostól járta a Kő-hegyet azzal a kéréssel, hogy ne rám szavazzanak” – nyilatkozta. Arra a kérdésre, mit szeretne az előtte álló négy évbe elérni, így válaszolt: „Szeretném, ha a Kőhegy egy nagy család lenne. Ők olyan emberek, akik foglalkoznak egymás gondjaival, örömével. Segítenek egymásnak, ha kell, konkrét fizikai munkával, ha kell, egyéb támogatással. Ott vannak, ahol baj van, segítségre van szükség. Ők lehetnének Budaörs kovásza.” Ezen kívül nagy vágya volt egy zeneiskola létrehozása Budaörsön. „Van egy alapítványunk, amelynek célja szegény gyermekek segítése, és alkalmasint iskolaépítés. Ennek az alapítványnak a pénzéből, mint az alapítvány kuratóriumának elnöke, felajánlanék egymillió forintot, amennyiben a városadakozásból vagy a képviselő-testület a költségvetésből hozzátesz még 1,6 milliót. Ebből meg tudnánk venni egy telket. A többi már csak ásó, lapát, munkaerő és szeretet kérdése. Az pedig van Budaörsön.”
Gáz van, mert nincs olaj – Gondolatok az olajkályha-tulajdonosok keserveiről
Egy, 1995 telén új rendelet szerint háztartási tüzelőolajat csak utalványra árusíthatnak a benzinkutak. A rendelet az „olajszőkítést” kiküszöbölésére született. A folyamat azonban úgy zajlott, hogy a benzinkutak 80,70 forintos áron megvásárolták azt, és 34 forintért – utalványra – értékesítették, majd a fennmaradó 46,70-et – amely az eladáskor a literenkénti veszteségük -, vissza kellett igényelniük az adóhivataltól. Ehhez igazolást kellett kérniük a vámhivataltól, hogy az olaj legális úton került a birtokukba. A visszaigénylési kérelem benyújtása után pedig harminc napot várhattak annak elbírálására. „Sajnos nincs többmilliós szabad tőke a birtokunkban, amelyet hónapokig nélkülözni tudnánk. Ezért nincs nálunk az év eleje óta tüzelőolaj” – nyilatkozta a Qutas Kft ügyvezetője, Tóth István. Majd hozzátette, ha nem változtatnak a rendelet végrehajtásának menetén – esetleg úgy, hogy az állam megelőlegezné a kérdéses összeget -, akkor nem tudják vállalni a tüzelőolaj árusítását. Budaörshöz legközelebb eső HTO-t árusító kút ekkoriban a volt Osztapenko-szobornál lévő Agip-telep vagy a Petőfi-híd budai hídfőjénél lévő MOL-kút volt. Persze az igazi károsult az a szegény ember, aki tíz-húsz literenként, kannában vinné haza a kúttól a fűtenivalót, mert ők fűtenek olajkályhával. Akiknek nem volt még eddig pénzük arra, hogy bevezettessék a gázt. Ők itták a levét a rendeletnek, mert kénytelenek voltak busszal a fővárosból hozni a fűtőolajat. S a tömegközlekedés is pénzbe kerül. És még szerencséje volt, ha nem jött az ellenőr, hogy megbüntesse, hiszen tüzelőolajat tilos tömegközlekedési járművön szállítani.
Foltozgatjuk a szociális hálót – házigondozó segít az elesetteken
1995 elején az ország gazdasági helyzete nem volt mondható rózsásnak a gyorsuló infláció, a csillagos ég felé törő árak, a stagnáló munkanélküliség, a nyugdíjasok számának növekedése, a szociális támogatásra szorulók létszámának emelkedése miatt. Budaörsön is sok támogatásra szoruló volt, zömmel az idősek között. Róluk az önkormányzat által fenntartott Idősek Napközi Otthona igyekezett gondoskodni. (Az intézmény 1968-ban napközi otthonként jött létre.) 1986-tól működik gondozási központként, melynek akkor a vezetője Kováts Erika volt, s naponta 25-28 látogatta őket rendszeresen. Igény szerint akár napi háromszori étkezést is kaphattak, fürdeni is lehetett, és szennyest kimosni. Azokat az időseket, akik már nem képesek önmagukat ellátni, a házi szociális gondozó keresi fel. A „csapat” nyolc főből állt, minden héten más a háziasszony, aki mellett ketten maradnak a házban, a többiek pedig kijárnak segédkezni az otthon fekvő, nagyrészt magatehetetlen idősekhez. A heti ötszöri étkezés díja a rászorultság mértékétől függ. Van olyan idős ember, aki semmit sem fizetett, de a legmagasabb nyugdíjjal rendelkezők is csak maximum 134 forintot egy ebédért, a háromszori étkezésért pedig 196 forintot.
Egy nem mindennapi család
Simándi Klára, magyar-orosz szakos középiskolai tanár családját mutatta be Steinhauser Klára cikkében. A tanárnő nyolc örökbefogadott gyermeke közül kettő már nagykorú, egy fogyatékkal élő, három általános iskolás, kettő pedig óvodás. A család életére jellemző az erős közösségi szellem, a szűk családi körben és a világgal való kapcsolatában egyaránt. Karácsonykor kézzel készített ajándékokkal kedveskednek egymásnak – az anya arra tanítja a gyerekeket, hogy az ajándék értéke nem az árában van, hanem az odafigyelésben, a másik iránti szeretetben -, és betlehemeznek, részben a hagyományőrzés miatt, másrészt azért, hogy a gyerekek megtanuljanak emberi kapcsolatokat kezdeményezni. Rendszeresen járnak úszni, táncházba és a városi ünnepségekre. Az anya elmondta, hogy azért tartja fontosnak, hogy a gyerekek ott legyenek szűkebb környezetük rendezvényein, mert úgy érzi, itt kezdődik a közéletiség.
Ne hanyagoljuk el a tüdőszűrést! – Újra támad a tbc
A második világháború után, a kötelező BCG-oltás, tüdőszűrés bevezetésével és az általános egészségügyi helyzet javulásának hatására a korábban gyakran előforduló, halálos betegség visszavonult, azonban 1990-ben újra felbukkant. Dr. Weltner Amália, a törökbálinti tüdőkórház igazgatóhelyettese és a Pest megyei tüdőgondozó vezetője nyilatkozott az újult erővel támadásba lendült betegségről. Az 1994. év során 343 új megbetegedés volt Pest megyében, legtöbbjük 30-60 év közötti, munkaképes korú férfi. A beszélgetésből kiderült, hogy csak a betegek feléről derül ki, hogy tbc-s a tüdőszűrésen. A másik fele csak akkor megy orvoshoz, amikor már feltűnő panaszai vannak, az pedig már a tuberkulózis súlyos stádiuma. A tbc nem fájdalmas betegség és az enyhébb tüneteket (hőemelkedés, köhögés, fogyás) a betegek nem veszik komolyan. „Pedig ha ilyenkor keresnének fel minket, sokkal hamarább és könnyebben meg tudnánk őket gyógyítani, s ami nagyon lényeges, a betegek nem fertőznék tovább a környezetükben élő embertársaikat” – mondta a doktornő. Tüdőszűrésre 1995-ben még kötelező volt minden évben elmenni a 14 éven felüli állampolgároknak. Ezzel azonban sokan nem értettek egyet. „Egyesek rosszul értelmezik a szabadságot: ők úgy mondják, hogy emberi joguk távol maradni a szűréstől. Mi, orvosok viszont visszakérdezünk: vajon annak az embercsoportnak nincs joga az egészséghez, akiket megfertőzhet a szűrésre nem járó személy egy esetleg elhanyagolt, lappangó betegséggel?” – magyarázta Dr. Weltner Amália. A továbbiakban még kiderült, hogy sok tuberkulózisos beteg a hajléktalanok és alkoholisták közül kerül ki, ráadásul, ha bekerülnek kórházba, gyógykezelésre, rendszerint megszöknek onnan.
Tükörcserepek Budaörs XVIII. századi történetéből 4. rész – Iparosok, kézművesek
Jellemző a korszakra, hogy a falvak lakói minden szükséges dolgot saját maguk állították elő, így a ruhaneműt, szerszámokat, házat… stb. Budaörs lakossága mezőgazdasággal foglalkozott, azon belül szőlőtermesztéssel. De az újjátelepítést követő első összeírásban, 1725-ben már szerepel egy iparos, Hol Tóbiás kőműves. Azonban céhek jellemzően nem voltak e környéken. (Bár két kőműves céhlegény szerepel az 1770. évi összeírásban, de valószínűleg ők sosem lettek mesterek.) A falvak lakóinak igényei létrehozták az úgynevezett „paraszti iparűzők” rétegét. Ez Budaörsön is így volt. Ők céhen kívül tevékenykedtek, a földművelő munkájuk mellett. Őket hívták „kontár iparosoknak”. Ilyen szakemberekből (céhen kívüli mesterek) 26 főt jegyeztek fel 1770-ben: mészáros 1 fő, szabó 4 fő, takács 2 fő, varga 5 fő, csizmadia 1 fő, kovács 2 fő, ács 2 fő, asztalos 1 fő, pintér 6 fő, bognár 1 fő és 1 fő kirurgus.
Budaörsi Sport Club – cselgáncs szakosztály
A lakótelepi II. sz. Általános Iskola (kék) ad helyet a szakosztály edzéseihez. A szakedzők (Kovács Gizella, Tuncsik József) és a szakosztályvezető (Kristóf János) beszéltek az 1994-es év sikereiről. A Magyar Bajnokságon 7 bronzérmet és 3 ötödik helyezett került ki a klub versenyzői közül. Kiemelkedik közülük Fehér Zsófia, aki ifjúsági-korosztályú válogatott kerettag lett. A Diákolimpián hárman lettek harmadikok. A versenyzőket felkészítő egykori Európa bajnok és olimpiai bronzérmes Tuncsik József mindemellett elmondta a szakosztály szomorúságát is. Egyfelől hiába nevelnek ki a tehetséges gyerekekből jó versenyzőket, nem tudják megtartani őket, rájuk azonnal lecsapnak a nagy egyesületek, így azok is aratják le az ő munkájuk gyümölcsét. Másfelől pedig a munka körülményeivel sem elégedett. Nincs saját termük az edzésekhez, a félmillió forint értékű tatamikat nap mint nap elő kell venni és el kell pakolni, így azok gyorsan el is kopnak, ráadásul az edzésidőből megy el vele az idő, plusz magas a terembérleti díj (1500 Ft/óra), amit fordíthatnának Fehér Zsófia menedzselésére is, hiszen csak az edzőtáboroztatása felemészti a támogatási pénzek jelentős részét.
Futóklub
A BDSE-n belül alakult 1993-ban egy futóklub, de csak laza szálak kötötték az egyesülethez, mert nincs tagdíj, nincsenek tisztségek. Alapítója, Tóth Béla, aki maga is hosszútávfutó országos bajnok volt, ezidőtájt pedig az Illyés Gyula Gimnázium igazgatója. Minden reggel a lakótelepről kocsival felmentek az erdőhöz és terepen futottak 5-10-15 kilométert „az általuk kialakított futópályán.”A klub megalakulásának is az volt a célja, hogy a futókat az aszfaltról elvigyék a hegyekbe, terepre.
Egyébként részt vettek futóversenyeken is, például 1993-ban Bretzfeldben is. 1995-ös céljaik voltak: Vivicitta, Pepsi Maraton, Futapest és a Bécs-Budapest Szupermaraton.
A cikk írója, Galántai Mária is közülük való. Írásában azon elmélkedik, hogy mindenkinek meg kellene találnia azt az elfoglaltságot, azt az önkifejezési módot, amellyel levezethetik fölös feszültségeiket frusztrációval teli világunkban: „Jó azoknak, akik már megtalálták a saját megoldásukat. Akik pedig még keresik, próbálkozzanak a futással… Bizonyára kevesebb lenne a türelmetlen, arrogáns hangvétel a buszokon, az üzletekben, a családban és a munkahelyeken. Nagyobb aktivitással, életkedvvel telnének napjaink.”
Atlétika
A Kesjár Csaba Általános Iskola már hat éve testnevelés tagozatos volt 1995-ben, s ezen belül a BDSE atlétikai szakosztálya 1990 óta működik itt. Az edzéseket Kovács Zsigmond és Kadlecsik Kornél testnevelő irányította. 35 igazolt versenyzőjük közül kiemelkedik Ritter Orsolya és Kovács Viktória. Előbbi 3000 méter futásban az 1993-as év országos középiskolai bajnoka címet szerezte meg, az 1994. évi Magyar Bajnokságon pedig 3. helyezett lett a 3000 méteres síkfutásban. Kovács Viktória ugyanitt magasugrásban lett 3. (145 centiméterrel) magasugrásban szintúgy 3. Ezekhez a dobogós eredményekhez a versenyidőszakban heti 5-6 edzésre van szükségük. Az iskola jó technikai feltételeket tudott a felkészüléshez biztosítani, kivéve a futópályát. „Megfelelő pálya híján futóedzéseiket a környékbeli utcákban bolyongva kell lebonyolítaniuk a sportolóknak. (E megoldás veszélyeit nem kell részletezni.) Szerencsére a környékbeli autósok már hozzászoktak a futóbolyokhoz.”
Erről írtunk 2005. februárjában
Megismételt felmérés – Sem nagyon gazdagnak, sem nagyon szegénynek nem tartják magukat a budaörsiek
A 2004. novemberében végzett felmérés szerint a budaörsiek jó gazdasági körülmények között élnek, ezt a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság magas foka, a jövedelmi helyzet kedvező jellege, illetve a munkanélküliek viszonylag alacsony aránya is jelzi. A telefoninterjús adatfelvétel során 700 véletlenszerűen kiválasztott budaörsi háztartást kérdeztek meg úgy, hogy nem és életkori megoszlás tekintetében reprezentálják Budaörs 24 ezer fős lakosságát. Az itt élők 98 %-ának van színes televíziója, 89 %-nak mobiltelefonja, 82 %-nak videója, 55 %-nak kábeltévéje, 69 %-nak számítógépe és 46 % rendelkezik otthoni internet hozzáféréssel. A kérdezettek 53 %-a használt internetet az elmúlt három hónap során (ez jóval nagyobb volt, mint az országos átlag, ami nem éri el a 25 %-ot). A budaörsi családok döntő többségben olvasnak helyi lapokat. A Budaörsi Naplót 76 %, a Budaörsi Hírnököt 28 %.
Élethosszig tartó tanulással a munkanélküliség ellen
A regisztrációban töltött idő csökkenését és a mielőbbi munkába helyezést szeretné elsősorban elérni Hámori Mariann a Pest Megyei Munkaügyi Központ budaörsi kirendeltségének 2005. január 1-től kinevezett új vezetője. „Felgyorsult világunkban, a folyamatosan változó környezetben csak folyamatos alkalmazkodással, képességeink fejlesztésével és a naprakész információkkal, piacképes szaktudással tudunk mi, munkavállalók megfelelni a munkaadók és a fejlődő gazdaság elvárásainak. Az alkalmazkodókészség javításában pedig kiemelt szerepe van a képzéseknek” – mondta.
Örmény könyvek, periodikák őrzik a múltat
„A magyarországi örménység 98 %-ának, köztük a Budaörsön élő örményeknek is Moldvából, az 1640-1670 között Erdélybe települt örményekig vezethetők vissza a gyökereik” – mondta Fancsali János zenetanár, aki a Budaörsi Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Egy, az 1400-as évekből fennmaradt levéltári adat szerint egy Budán élő tehetős örmény polgár birtokolt bizonyos telkeket az akkori Budaörs területén. 2005-ben 50-60 fő volt a magyar-örmény gyökerű budaörsi lakosok száma. Az Örmény Önkormányzatot 1999-ben alapították meg.
Mi a magyar? – Hazafias szavalóest a Városi Klubban
2005. január 12-én Siposhegyi Zoltán „Mi a magyar?” című versmondó estjével várta a Városi Klub az érdeklődőket. A gimnazista fiatal és két barátja, Gaál Zsuzsanna és Várszegi Zsófia arra vállalkoztak, hogy a magyar irodalom jól ismert és méltatlanul elfeledett alkotóinak műveiből válogatva sajátos műsort állítsanak össze. Az estet Éless Béla, a Budaörsi Játékszín igazgatója nyitotta meg. Az egész estre jellemző volt, hogy elfeledett, vagy alig ismert alkotóktól választottak verseket (például Erdélyi József, Ratkó József, Gyóni Géza, Utassy József). A híres költőktől (mint amilyen Petőfi Sándor, Gyurkovics Tibor, Kányádi Sándor, Wass Albert vagy Márai Sándor) főleg olyan műveket választottak, melyek még „nem koptak el”, melyeket nem szavalnak el minden ünnepélyen. Az est záróakkordjaként a mindenki számára jól ismert, érzelmektől fűtött Bródy János dal, a „Ha én rózsa volnék” csendült fel, melyet a közönség együtt énekelt az előadókkal. A műsort egy célból hívta életre a három fiatal: azért, hogy a határon túl erősítsék a magyarságtudatot. Épp ezért nem a belföldi fellépésekre összpontosítanak. A nyáron egyhetes erdélyi turnén vettek részt, jelen voltak a zilahi Magyar ifjúsági ház megnyitóünnepségén. Az est anyagának összeválogatása hatalmas munka volt, hiszen harminc költő munkásságát tanulmányozták és rostálták át, hogy kiválasszanak közülük kevesebb, mint harminc verset. Ebben Linka Ágnes rádiós műsorvezető, Siposhegyi Zoltán édesanyja és az est szerkesztője volt a fiatalok segítségére. A cél az volt, hogy erős magyarságú verseket gyűjtsenek össze, melyeknek hangulata vagy tartalma ma is aktuális, és melyek alig vannak jelen a köztudatban. E szavalóest bizonyíték arra, hogy aktuálpolitikai töltet nélkül is lehet magyar érzelmű előadást készíteni.
Városházi hírek
Több beteghez több rendelési idő kell – Mit tartalmaz az egészségpolitikai koncepció?
A képviselőtestület 2004. júniusában fogadta el Budaörs új egészségpolitikai koncepcióját, majd novemberben a végrehajtási ütemtervet. Hogy miért volt rá szükség, azt Kövesdi Gabriella mondta el: „Elsősorban a potenciális és tényleges betegek számának a növekedése indokolta, hogy felmérjük a szakorvosi óraszámok és a rendelések bővítésének igényét, és az új adatok ismeretében kitűzzük a feladatokat. A határozat a megoldási lehetőségeket tartalmazza. Továbbra is az önkormányzat ugyanis a felelős a budaörsi egészségügyi ellátás fejlesztéséért, annak ellenére, hogy magát a rendelőintézetet – igen szigorú szerződési feltételek mellett – évek óta egy magánvállalkozás üzemelteti.” S hogy milyen konkrétumokat tartalmaz a koncepció? „Egyrészt azt, hogy az önkormányzat szerepet vállal a járóbeteg szakellátás szerződött szakorvosi óráinak legalább 20 százalékkal való emelésében. Az EUROP-MED Kft.-vel, mint szolgáltatóval együttműködve feltárjuk a kapacitás átvétel lehetőségeit, hiszen az Országos Egészségbiztosítás Pénztár nem finanszíroz elég ellátást részükre, még akkor sem, ha bizonyos szakrendelések bővítésére országos pályázati úton kapnak engedélyt. Ez főleg a volumenkorlátozásban mutatkozik meg, ami annyit jelent, hogy szabályozott az óraszám keretén belül ellátható betegek száma. Ha ezen az óraszámon felüli a beteglétszám, arra az OEP anyagi támogatása már nem jár.”
Rövid hírek:
A délkelet-ázsiai természeti katasztrófa áldozatainak 2005. januárjában a polgármester döntése nyomán azonnal átutalt 1 millió forint mellett további 4 millió forint támogatást ad Budaörs városa – szavaztak a képviselők.
Megépült a parkoló a Kossuth Lajos utcai egészségügyi központtal, már csak használni kellene az autósoknak, hogy az útszéli szabálytalan parkolással ne okozzanak tovább gondot a környéken lakóknak – hangzott el több képviselőtől is a napirend előtti felszólalásokban.
Végre: mozi Budaörsön!
A Magyar Kultúra napján újraindult a moziélet Budaörsön, miután az önkormányzat 4,5 millió forintból felújította a Városi Ifjúsági Klub két mozigépét, és új vásznat szereltetett fel. A régi-új moziklubot Wittinghoff Tamás polgármester nyitotta meg 2005. január 21-én, majd az egybegyűltek Szabó István Oscar-díjas rendező Csodálatos Júlia című filmjét tekinthették meg. A moziterem igazi hiánypótló beruházás, hiszen a legfrissebb helyi reprezentatív közvéleménykutatási adatok szerint a budaörsiek 78 %-a elégedetlen a jelenlegi kulturális élettel, pezsgőbb és színvonalasabb szórakozási lehetőségekre vágyik. A szervezők tervei szerint a nyolcvan nézőt befogadó, a filmvetítéseknek otthont adó teremben minden vasárnap három különböző filmet (gyermek, játék- és művészfilmeket) vetítenek 15, 17:30 és 20 órától, minden héten más-más filmek kerülnek majd levetítésre. Filmenként egységesen 400 Ft a jegyár.
Mit csinál a dakaros, ha kifogy a benzin a sivatagban? – Rack György csak a célba szeretett volna érni; sikerült
A budaörsi Rack György 1979 óta autóversenyez, az elmúlt hét-nyolc évben pedig ezen belül főleg a tereprally vonzza. Idén harmadszor vett részt a Dakaron Liszt Lászlóval, ahol első ízben sikerült célba érniük a hatvanhatodik helyen, egy olyan Mitsubishi Pajero-val, mely felszereltsége messze elmaradt a gyári autókétól. Arra a kérdésre, hogy mi volt a céljuk a versenyen, Rack György elmondta, hogy az autójuk egy széria közeli dízelautó, amivel esélyük sem volt beleszólni a gyáriak és a gyár közeli autók versenyébe, vagy a dobogós helyezésekbe. „Tehát reális célunk a méltó helytállás és a célba érkezés volt.” Továbbá elmesélte, hogy a Dakar a tereprallyzás csúcsa, de egyben egy francia népünnepély is. Az útvonal városokat és falvakat is érint, ahol akár éjszaka is állnak kint felnőttek, gyermekek az út szélén tábortűzzel, és integetnek az előttük elhaladó körülbelül hatszáz járműnek. S hogy mi volt a legnagyobb nehézségük? „A sivatagi út fogott ki rajtunk, nem volt elég tapasztalatunk a homokdűnék közötti autózásról. Itt tehát egy kicsit visszacsúsztunk. Ugyanis az autónk normál esetben húsz-huszonkét liter üzemanyagot fogyaszt, itt azonban ez felment negyvenöt literig. Este különösen nehéz a sivatagi pálya, mert háromszor-négyszer annyi idő alatt lehet teljesíteni, mint nappal, mivel nem lehet látni, hogy a következő dűne hol van és mekkora. Hatszáz kilométeren át csak egy vagy kettes fokozatban tudtunk haladni. A benzin is fogytán volt, az utolsó százötven kilométeren szinte lábujjhegyen vezettük az autót, hogy minél kevesebb legyen a fogyasztás.” Mennyire volt segítőkész a többi versenyző? „Aki tud, az segít, hiszen mindenkinek lehet műszaki problémája. A sivatagi pályán például az egyik magyar kamiontól negyven liter benzint, a Volkswagen csapattól pedig még húsz litert kaptunk.” De hogyan lehet felkészülni egy ilyen versenyre? „Ehhez a versenyhez éhesnek kell lenni, és kitartás meg akarat nélkül nem lehet teljesíteni az utat. Ez a sport az embert sokkal fiatalosabbá teszi lelkileg. De természetesen fiatalos formában kell lenni ahhoz is, hogy az ember fizikailag is végig tudja csinálni. A célba érésnél például annyira izgultunk amiatt, hogy le ne robbanjon az autó, hogy szinte nem is tudtunk eleinte örülni a sikerünknek. Nem tudtuk felfogni, hogy teljesítettük a távot.”
Ez történt 2015-ben
Egyre nő a dugó a főúton
Több forgalomszámlálás is igazolta, hogy a korábban ingyenes elkerülő autópálya szakaszok fizetőssé tétele után 12-30 %-kal nőtt Budaörs belső útjain a forgalom. A megoldás irányába mutató érdemi tárgyalások egyelőre nem voltak kilátásban, mert a fejlesztési miniszterrel megbeszélt találkozót amaz lemondta és nem adott új időpontot.
A helyi Fidesz szervezet elnöke Nagy Sándor András nem kívánt ezzel az üggyel foglalkozni, amikor beszélt Tasó László infrastruktúráért felelős államtitkárral. Témájuk csupán az intermodiális csomópont kialakítása volt, ami a városi és elővárosi közlekedési rendszer összekapcsolását jelenti. Budaörs az 1994. év folyamán 300 millió forintot nyert egy KÖZOP pályázaton egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére erre vonatkozóan. A fővárosba való eljutást megkönnyítené egy ilyen csomópont, mert összekapcsolná az elővárosi és városi tömegközlekedési eszközöket és jelentősen csökkenthetné a Budaörsön áthaladó gépjárműforgalmat.
Nagy Sándor András arra kérte Tasó Lászlót, hogy a minisztérium minél hamarabb fogadja el a tanulmányt és nyújtson finanszírozást Budaörsnek a tervek elkészíttetésére is.
Vasárnap: zárva
Budaörs többszörösen érintett volt a 2015. március 15-től hatályba lépő kötelező vasárnapi zárva tartásban. (Amely a kiskereskedelemben – a kivételektől eltekintve – megtiltotta a vasárnapi munkavégzést, illetve hétfőtől szombatig 6 és 22 óra közé korlátozta a nyitva tartást.) Egyfelől az embereknek át kellett alakítani a vásárlási szokásait. Másrészt megváltoztak az áruházakban dolgozókkal szembeni elvárások, és megvolt az eshetősége annak, hogy a város iparűzési adótól eshet el, ha csökken ezeknek a cégeknek a forgalma és a bevétele. Ahány kereskedelmi cég, annyiféle módon reagáltak az Országgyűlés 2014. december 16-án elfogadott 2014. évi CII. törvényre. Az országos sajtóból értesülhettünk arról, hogy részben a fenti, illetve több más, a kiskereskedelmet sújtó kormányzati intézkedés hatására például kivonult Magyarországról a Baumax. Az Auchannál a béremelés maradt el. A Tesco viszont a szolgáltatási színvonalának emelésére is figyelni akart, amihez több emberre volte szükség a boltokban, így kevesebb új embert vett fel, és inkább a hétvégi prémiumoktól elesetteknek ajánlottak fel más időbeosztást. Vagyis arról beszéltek, hogy a vasárnapi zárva tartás miatt a Tescónál senki nem fogja elveszíteni az állását. Várható volt, hogy az új rend jelentősen átrendezheti a piaci viszonyokat, a kivételekhez tartozó „kisebb” üzletek ugyanis a vasárnapi nyitva tartásukkal komoly forgalomnövekedést érhetnek el. (A rossz nyelvek szerint ez volt a valódi célja.)
Nagy Sándor András, a helyi Fidesz új elnöke: „Budaörs személyes ügyem”
Tisztújítás volt 2015. január 21- én a budaörsi Fideszben, ahol Nagy Sándor András, Amerika szakértő kapta a szavazatok jelentős többségét. 63-an szavaztak rá és csak 11-en Hardy Gézára, az ellenjelöltre. „Különválasztottuk a frakciót és a pártszervezetet. Reményeim szerint így demokratikusabb lesz a működésünk, mert nagyobb szerepet kap a tagság a politikánk formálásában” – magyarázta az új elnök. Hozzátéve: „A Fidesz szívét mégis a tagság adja. Normálisan ez mindenhol úgy működik, hogy van egy szervezet, amelyik bizonyos értékeket képvisel, és az általa az önkormányzatba delegáltak arra alapozzák a döntéseiket, amit a szervezet meghatároz számukra. Tehát amit a frakcióban hármuknak képviselniük kell, az arra az álláspontra épül, amit a tagság kialakít, például azokban a szakmai körökben, amelyeket szintén most szeretnénk létrehozni, megerősíteni.”
Nagy Sándor András szerint fontos a civil egyesületek megerősítése. „S nem csak a politikáról beszélek, hanem többek között a nyugdíjasklubokról, amelyeknek a helyzete nem méltó Budaörshöz. Növelni kell a támogatásukat. (…) A civil szervezetek tevékenységétől válik közösséggé egy település, ezért sokkal több figyelmet és ráfordítást érdemelnek.” Az új elnök hangsúlyozta, hogy budaörsi Fidesz elnökként az is a feladata „és családapaként érdeke is”, hogy a várost érintő kormányzati ügyekben közbenjárjon a városért.
Vágó Csaba: Nem tesszük ki a „megtelt” táblát
Szociális támogatásokról, a civileknek adható önkormányzati segítségről és a város kommunikációs stratégiájáról is beszélgettünk Vágó Csabával, a polgármesteri kabinet vezetőjével. Melyből többek között kiderült, mik a kabinet fő feladatai: „Eredetileg az állami és európai uniós pályázatok figyelése és az ebből adódó feladatok koordinálása, ami meg is maradt. Majd hozzájött a kulturális feladatok összefogása. Illetve azoknak a témáknak az egyeztetése, amelyek a hivatal több irodáját, osztályát érintik. Ilyen téma például a költségvetés, ami alapvetően pénzügyi feladat, de nem csak az, mert sok-sok szempontot kell figyelembe venni, hogy honnan várhatunk bevételeket és mire mennyit fordítunk. Továbbá mi fogjuk össze az önkormányzat által kiírt pályázatokat. És van még egy feladatunk, ami a közoktatás, köznevelés. A korábban önálló iroda az oktatás állami átszervezése után került szervezetileg ide, mert bár az iskoláknak már nem mi vagyunk fenntartói, de a működtetői igen.
Fontos téma volt még, hogy egy új törvény szerint 2015. március 1-jétől megszűntették az állami szociális segélyt, helyette az önkormányzat adhat anyagi támogatást a rászorulóknak, de pénzt nem adott hozzá az állam, hanem egy lehetőséget szinte bármilyen jogcímen helyi adók kivetésére.
Vágó Csaba elmondta, nem akarnak többletadókat kivetni, „mert nem tartjuk vállalhatónak, hogy ha az állam kivonul egy területről, mi helyette az itt élőkre hárítsuk tovább a terheket. A másik, hogy a szociális ellátási rendszerünkön sem kívánunk változtatni, igyekszünk megtartani minden korábbi ellátást, állami támogatás nélkül is. A rászorulók száma ugyanis nem csökken, sőt valószínűleg inkább nőhet. Azt ugyanis még nem tudjuk kalkulálni, hogy például a kereskedelmet sújtó új jogszabályok miatt, a náluk dolgozó budaörsiek sorsa, jövedelme hogyan változik majd.”
Ritter Imre szószóló a Merkel-látogatásról
Ritter Imre is ott volt az Orbán-Merkel találkozón 2015. február 2-án, tagja volt a hat fős magyar delegációnak, mint német kisebbségi szószóló. A találkozó után többek között azt mondta a sajtónak, hogy a német cégek véleményéről a magyarországi gazdasági környezettel kapcsolatban a sajtó negatívabb képet fest, mint amilyen a valóság. Továbbá, hogy a német-magyar kapcsolatokban meghatározóak a hazai németségen kívül az elüldözöttek és a Németországban született leszármazottak is. „A kancellár asszony külön is érdeklődött a hazai német nemzetiségről” – tette hozzá.
Kisfalvi Péter: „Nagyon egy húron pendülünk”
A 2014-2019-ig regnáló képviselőtestület tagjainak a bemutatását Kisfalvi Péterrel (Budaörs Fejlődéséért Egyesület), Kamaraerdő részönkormányzatának a vezetőjével folytatjuk, aki egyből megkapta azt a kérdést, hogy nem érzi-e furcsának, hogy MSZP-s politikusként a BFE színeiben nyerte a választást. „Erre azt a hasonlatot szoktam mondani, hogy ha én hazamegyek a szüleimhez, ott én vagyok a gyerek. Az én gyerekeimnek én vagyok a fater. Ha horgászni megyek, spori vagyok és így tovább. Tehát az MSZP-ben politizálok, de itt helyben BFE szimpatizáns vagyok, mert elfogadom az egyesület által vallott értékrendet. Van-e vita az egyesületen belül? Természetesen, ez a demokrácia jellemzője. A lényeg, hogy miután lefolytattuk a vitát és a kialakítottuk a közös álláspontot, akkor már az legyen a fontos. A legjobb családban is vannak viták. Ezzel együtt mi most, ebben a csapatban nagyon egy húron pendülünk.”
Kérdés volt még az is, mi aktuálisan Kamaraerdő fő problémája? „A felszíni víz elvezetése, a Kamaraerdei út forgalomnövekedése miatt gyalogátkelő, vagy járda építése, felvetődött továbbá a városi busz útvonalának újragondolása is.”
A várólistákról
„Elsősorban a várakozási idő csökkentésére kívánja fordítani a szakrendelő intézet azt a 40 millió forint önkormányzati támogatást, ami – több mint tíz év óta először- bekerült a költségvetésbe. Ehhez a részleteket azonban az Europ-Med és a városháza szakembereinek még közösen ki kell dolgozniuk”- írtuk 2014. áprilisában. És a részleteket 2015. februárig sem sikerült kidolgozni. Pontosabban, a pénz akkor céltartalékba került, és bár a választások előtti utolsó testületi ülésen napirenden szerepelt az összeg felszabadítása, az akkori képviselők nem tudtak megegyezni. Hogyan tovább? – kérdeztük dr. Kovács Attila főigazgató-főorvost, immár 2014. novemberben, tehát a választások után. „Mi annyit tudunk, tudtunk tenni, hogy kigyűjtöttük, melyek a leghosszabb várólistás szakrendelések, illetve ezek közül hol lenne még szabad kapacitásunk, de az OEP már nem finanszírozza. Tehát ha az önkormányzat komolyan gondolja, hogy ad hozzá támogatást, akkor mi megmondjuk, hol lenne érdemes növelni a rendelési időt, kizárólag a budaörsi lakosok számára.”
Megkerestük Bíró Gyula alpolgármestert is, mint az önkormányzat részéről illetékest. „A pénz megvan, az egészségügyi központnak szánjuk támogatásként, de hogy pontosan mire fordíthatják, annak a tárgyalását újra kell kezdeni” – ismerte el tavaly novemberben. Nem állítjuk, hogy az azóta eltelt alig két hónap tétlenül telt volna el, hiszen a karácsonyi időszak és az újév nem a legalkalmasabb időpont az ilyen munkára, de érdemi előrelépés nem történt. Legalábbis ezt támasztja alá a televízió január 28-án elhangzott riportja.
Koós doktornál a keddi rendelésen a riport készítésekor 14 előjegyzett betegből 9 jelent meg, és az 5 ember egyike sem mondta le. Jó esélye van, hogy közülük páran egyszerűen elfelejtették az időpontot, de elképzelhető, hogy a várakozási idő alatt elmentek egy magánrendelésre vagy más alternatív megoldást találtak. „Felelőssége nincs a betegnek” – mondta az orvos riporteri kérdésre válaszolva -, „csupán önmagával szemben, illetve azok miatt, akik előrébb kerülhettek volna a várakozási listán, ha legalább egy-két nappal előtte jelzik, hogy mégsem jönnek el.” Természetesen, főként a kardiológián, nem minden esetben lehet másfél-két hónapot várni, ezért ha a háziorvos is így ítéli meg, akkor ő ráírhatja a beutalóra, hogy sürgős, ami soron kívüli vizsgálatot jelent.
„Rövidebb lehetne a várólista, ha azok, akik nem veszik igénybe az időpontjukat, lemondanák, hogy helyettük más előbbre kerülhessen” – mondta dr. Koós Csaba, az Europ-Med új kardiológus szakorvosa.
A hosszú várakozási lista a magyar egészségügy súlyos problémái közül az egyik legfontosabb, ami a legkellemetlenebbül érinti a betegeket – ezt már dr. Kovács Attila főigazgató-főorvos nyilatkozta a riportban. „Az OEP-től korlátozott számban kapjuk a szakrendelési óraszámok lehetőségét, tehát nem mi döntjük el, hogy hány órát rendelünk egy héten. Továbbá ezen belül, egy nagyon bonyolult finanszírozási rendszerben, az úgynevezett volumen korláttal szabályozzák azt is, hogy egy óra alatt hány beteget láthatunk el. Emiatt alakul ki a várólista, ami az utóbbi időben talán még a szokásosnál is elviselhetetlenebb.”
A megoldás dr. Kovács Attila szerint az lehetne, hogy ezeken a területeken az OEP nagyobb óraszámban, több beteg ellátását engedélyezné, illetve ha az előre lefoglalt időpontokat – ha végül mégsincs rá szükség -, a páciens időben lemondaná, biztosítva ezzel más beteg gyorsabb ellátását. Illetve, tegyük hozzá: ha 2015. évi városi költségvetésben tényleg szerepelne támogatás a budaörsiek számára plusz rendelési óraszámok finanszírozására.
Hogyan segíts? (2. rész) Nincs tipikus hajléktalantörténet
Ne csak Karácsonykor segíts! – hirdettük meg kampányunkat a Budaörs Rádióval és a Buda Környéki Televízióval együttműködve 2015. januárjában, melynek keretében egész évben napirenden tartjuk a szociális problémákat.
Budaörsön évek óta stabilan mintegy 20-30 ember él fedél nélkül. A város önkormányzata a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével gondoskodik az ellátásukról. A szeretetszolgálat látja el a hajléktalanok alapszintű egészségügyi ellátását, utcai szociális gondozását. Továbbá nappali melegedőt üzemeltetnek számukra, gondoskodnak a szállóikon az elhelyezésükről, illetve szociális szakellátást nyújtó intézményekbe történő irányításukról. Miért kerülnek az emberek utcára? A háttérben gyakran szerepel a krónikus- illetve szenvedélybetegség, pszichés problémák, illetve a válás, a társas kapcsolatok hiánya és persze az anyagi problémák. „Tehát a megoldás is komplex, átfogó segítséget igényel” – mondta Károly Katalin, az Esély vezetője. A Családsegítő Szolgálat álláskereső klubot, illetve a szenvedélybetegséggel küzdők számára csoportfoglalkozásokat szervez. Rendszeresen közvetítenek ruha- illetve élelmiszer adományt. A fő cél pedig az, hogy amennyiben lehetséges, a hajléktalan kerüljön vissza a családjába.
Gyarapodott a mentőállomás
Új rohammentővel és egy defibrillátorral gyarapodott a Budaörsi Mentőállomás. Győrfi Pál, az országos mentőszolgálat szóvivője a Civilek Napja alkalmából szervezett kis ünnepség keretében elmondta, hogy a járművet abból a mintegy 500 milliós forintos állami forrásból szerezték be, amely összesen 21 új mentőautó vásárlását tette lehetővé, és ebből került az egyik városunkba.
Sétálj velem! – Hétfőn és szerdán találkozunk
Sétálj velem Budaörsön! – volt olvasható ezidőtájt Petrény András túravezető felhívása az internetes közösségi oldalon. 2015. februárjától, heti két alkalommal, hétfőn és szerdán 18 órakor indultak a résztvevők a művelődési ház elől, hogy megtegyék mindig ugyanazt az útvonalat a város szívében, beleértve például a Kőhegyet is.
A SOÁ fájdalma
Egy normál hétköznapnak indult ez a szerda, 2015. február 11-e. De délután megnyílt a városházán egy kiállítás, amivel Budaörs csatlakozik a holokausztra emlékező országos programsorozathoz.
A holokauszt szót tágabb értelemben használjuk, más népcsoportok körében lezajlott népirtásokat is ezzel a kifejezéssel határozunk meg. Míg a héber eredetű hásoá szó, amely csapást, veszedelmet jelent, a zsidó holokausztot jelenti. A kiállítás a városházán Budaörs önkormányzata és az ARTalakulás Galéria közös szervezése. A megnyitón Wittinghoff Tamás polgármester beszédében kitért a zsidóüldözés budaörsi vonatkozására, amit egy 90 éves nénitől hallott: Azt mondta, hogy a budaörsi pályaudvaron látta, hogy bánnak a csendőrök, vagy katonák azokkal a szerencsétlen zsidókkal, akiket a vagonokba zsúfoltak. Mint kiderült – mert a Holokauszt Múzeum történésze megírta, hogy több egybehangzó állítás szerint december első felében, december 11. környékén 3-5 napig zsidókkal teli vagon állomásozott a budaörsi vasútállomáson. A szerelvény a józsefvárosi pályaudvarról indult, ahova ezt megelőzően decemberben a budapesti zsidók egyes, főleg razziákon összefogott csoportjait és egyéb munkaszolgálatosokat hurcoltak.”
Ők a körzeti megbízottak
A budaörsi rendőrkapitányságon három körzeti megbízott van. Közülük kettőt mutatott be a lap 2015. februári száma. Kanti Krisztina főtörzsőrmester és Mokánszki János törzsőrmester hol egy bűnügy helyszínén hallgatják ki az érintetteket, hol autóval, hol meg gyalogosan járőröznek. Máskor meg szórakozóhelyeket és más, bűnügyi szempontból érzékeny területeken ellenőriznek. Megint máskor egy családi viszályhoz hívják ki őket. Krisztina a Bleyerben és a Hermanban, János pedig a Mindszentyben még iskolarendőr is. Krisztina az egyetlen nő, de nem csak itt Budaörsön, hanem a kapitánysághoz tartozó valamennyi településen. Mokánszki János pedig az egyik járőr, aki 2014. november 27- én elfogta a százhalombattai gyilkost.
Krisztina területe a Törökugratótól befelé, a lakótelep, majd az óváros és a kertváros egy része. Budaörs szerinte összességében – függetlenül bármilyen bűnügyi vagy baleseti statisztikától – nagyon nyugodt város.
János körzete Budaörs leggyakrabban kritizált része közbiztonsági szempontból, hiszen a hegyvidék tartozik hozzá: a Frankhegy, az Alsó- és Felsőszállás, a Csikihegy és a Kőhegy. Az ott lakóknak már nem szükséges őt bemutatni, hiszen járőrözés közben mindig megáll velük beszélgetni és meghallgatja, hogy ki mit tapasztalt a környéken. A betörések és lopások száma azért relatíve magas ezen a környéken, mert ritkán lakott és főként télen, sok az üres épület – mesélte. – Ám országos mintára két éve itt is egyre hatékonyabban működik a SZEM, vagyis a Szomszédok Egymásért Mozgalom.
