Egy idő után az ember szívesen idéz fel emlékeket a múltból, ha akkor rosszabb volt, mint ma, akkor azért, hogy jobban örüljön a jelennek, ha meg a múltbéli élet jobb volt, akkor azért, hogy nosztalgiázzon. Jelen helyzetben mindenki maga döntse el, hogy számára a most a jobb, vagy a 10-20-30 évvel ezelőtti élete. Budaörs tekintetében tagadhatatlan a változás, amin a város keresztülment a három évtized során, ezért érdekes visszatekinteni, milyen volt régebben. A Budaörsi Napló korábbi decemberi lapszámait olvasva a karácsonyokra voltunk kíváncsiak, de sokkal több volt az egyéb hír, amelyekről beszámoltunk az újság hasábjain.
1993-ban írtuk, 30 évvel ezelőtt…
Dr. Ravasz Judit rendelését helyezzék vissza a lakótelepre!
Az 1993. decemberi lapszámban lévő cikkeknek nagyon sok közös témája van a jelen közéletével. Majdnem egyoldalas jegyzet értekezik arról, hogy közfelháborodást keltett, hogy dr. Ravasz Judit – aki most ősszel ment nyugdíjba – rendelését kérdezés nélkül áthelyezték a Kossuth utcai rendelőbe. Az abban az évben bevezetett szabad háziorvos választás tükrében ez sokaknak problémát okozott, ezért aláírás gyűjtésbe kezdtek.
Kende Sándor halálának első évfordulójára…
Az idén ősszel is műsoros rendezvénnyel emlékeztek meg tisztelői Kende Sándor íróról, ahogyan évek óta ilyenkor mindig. Az emléktáblája az Ifjúság utcai házon van, ahol tíz évig (1982-1992) élt és alkotott. A Budaörsi Napló 1993. decemberi számában halálának egyéves évfordulóján iegy szép cikkben emlékeztünk meg az életéről. Kende Sándor, ha rövid ideig is, de rendszeresen publikált lapunkban, tárcái és novellái azalatt maradandó élményt nyújtottak az olvasóknak.
A liberális Fodor Gábor kilépése után csökken-e a Fidesz népszerűsége?
Az akkor a Fidesz színeiben budaörsi önkormányzati képviselő, Selmeczi Gabriella lett a Fidesz alelnöke Fodor Gábor kilépése után. Az eset következményeként a párt népszerűségének csökkenésére számított Tollner József, az Illyés tanára, az idei pedagógus-tüntetések egy fő szervezője a városban, és aki 30 évvel ezelőtt a képviselő asszonyt váltotta a helyi Fidesz-szervezet elnöki posztján. Így nyilatkozott: „Az emberek nem fognak egy Antallhoz hasonlóan arrogáns, túl magabiztos emberre szavazni, mint amilyen Orbán.”
Az ifiklub nem az ifjúságé
Már harminc éve is az volt a téma, hogy a tizenévesek számára nincs a városban egy klubhelyiség, ahol társadalmi életet élhetnének, helyette a lakótelepi parkban gyűlnek össze, kitéve magukat az időjárási viszontagságoknak. Pedig a Városi Ifjúsági Klub megvolt akkor is, most is, de érthetetlen huzavona akadályozta, hogy megfelelő támogatást kapjon az intézmény. Igazából most sincs rendes gyülekezőhelyük a fiataloknak, különösen, miután Bakai Gyöngyi Budakeszin tartja a foglalkozásait. Ő volt az, aki az elmúlt években maga köré gyűjtötte a fiatalokat a VIK-ben, egyebek között a kortárssegítő csoportokban.
Karácsonyi melléklet:
Az 1993-as karácsonyi mellékletben jó pár sváb ételrecept található, de a süteményeken kívül egyik sem kifejezetten ünnepi, hanem a józan, beosztással élő német nemzetiségű emberek mindent felhasználó, alapvető téli ételei, amelyek ízletesek és kiadósak.
(Manapság ezekről már ritkábban esik szó, éppen ezért nagy volt az örömünk, amikor az egyik közösségi média csoportban képet tett fel a frissen elkészített peislijéről az egyik csoporttag.)
Néhány a sok közül:
Peisli (tüdőből és szívből készült szósz) : ecetes vízben főzték, ebbe babérlevelet raktak hagymával, borssal. Főzés után vékonyan felszeletelték, kevés rántással és tejföllel habarták.
A peislit általában krumpligombóccal tálalják: főtt krumpliból liszttel, sóval gombócokat készítünk.
Jellegzetes még a specli is, melyhez speclinyomót használnak: fél kiló liszt, két tojás, só, víz hozzáadásával nokedlitésztát készítünk és speclinyomón a forró sós vízben kifőzzük, kinyomjuk.
Hozzá dukál a specliszósz: sülthús-szafthoz egy kanál lisztet, fokhagymát, borsot és pirospaprikát adunk és annyi vizet, hogy mártás sűrűségű legyen. Ha kevés, egy kanál tejföllel szaporíthatjuk. Ezzel öntjük le a speclit.
Krumplis fánk: főtt krumplit áttörve lisztet keverünk hozzá, valamint sót és egy tojást, összegyúrjuk és ujjnyi vastagra nyújtva kerek szaggatóval kiszaggatjuk és forró olajban sütjük.
2003-ban írtuk, 20 évvel ezelőtt…
Kedves Olvasóink!
Így kezdődött 2003 decemberében is a beköszöntő a főszerkesztő, Eller Erzsébet tollából, melynek szövegéből kiderül, már húsz éve is gondot okoz lapunk státusának elfogadtatása. Így fogalmaz: „Sokak számára nem világos, sőt, néhányan a szemünkre is vetik és eltúlozzák az önkormányzathoz fűződő kapcsolatunkat, szeretném itt tisztázni. A Budaörsi Napló nem önkormányzati lap, viszont az úgynevezett ’Városházi négy oldal’-ért a lap előállítási költségeihez képest szerény összeget kapunk. Ezért a „támogatásért” cserébe levesszük az önkormányzat válláról a tájékoztatási kötelezettségének egy részét, hiszen összegyűjtjük, megírjuk és megszerkesztjük az önkormányzattal kapcsolatos cikkeket, és persze betördeljük, kinyomtatjuk és eljuttatjuk önökhöz.” A város honlapján a legrégebbi költségvetés a 2004-es, abban ez az összeg 2 millió 420 ezer forint volt, és jelenleg sem éri el az akkori össszeg két és félszeresét. A támogatás összege tehát akkor sem fedezte az újság elkészítésének költségeit, ahogyan most sem. A különbség az, hogy húsz éve még nem volt elterjedve az internet, az emberek papíralapú lapokból tájékozódtak, így a szolgáltatók, vállalkozások is azokban hirdettek, ez mára már jóval kevésbé jellemző, annak ellenére, hogy sokan még most sem használják a világhálót.
Megépült az evangélikus templom
2003. december 21-én avatták fel az evangélikus templomot a Szabadság út 75. szám alatt. Endreffy Géza evangélikus lelkész foglalta össze a lapszámban a templom építésének történetét. Két éve lett saját templomuk a reformátusoknak is, és talán jövőre tényleg átadják az évek óta épülő görög katolikus templomot.
Internetkávézó vagy Telekuckó?
2003. december közepén nyílt meg a Telekuckó a Templom tér 15. szám alatt. Most is ott van! Ennek apropóján akkor rövid interjú készült Gáspár Mátyással, aki a civil teleházmozgalom magyarországi megalapítója és aki elmondta, hogy az efféle közösségi internet hozzáférési helyeken szükség van olyan speciális képesítésű személyre (IT-mentorra), aki valahol a rendszergazda, a népművelő és a szociális munkás háromszögében helyezkedik el. Ez most is megvalósul Kailinger Ildikó személyében, aki egyébként még a digitális oktatást is végzi, melyet az önkormányzat a nyugdíjasok számára ingyen biztosít.
A Budaörsi Telekuckót az önkormányzat finanszírozza. Az akkori választható internet-elérő helyek közül a Telekuckóban jobban megérte netezni, mert az internetkávézókhoz képest csak feleannyiba került.
Pannon GSM, az élvonal!
2003 őszén lett a Pannon GSM kommunikációs igazgatója Felkai György közgazdász-újságíró. (A cég akkor még a Terraparkban bérelt irodákat. A Pannon GSM Magyarország egyik legnagyobb mobilszolgáltatója volt, később, különböző tulajdonosváltások során átnevezték először Pannonra, majd Telenorra, jelenleg éppen Yettel.) Ami húsz év távlatában érdekes lehet, hogy a vele készült interjúban többek között arról beszél, szerinte a mobilkommunikáció terjedésével nem fognak változni a személyes kapcsolatok, csak kiegészülnek az infokommunikáció adta, határtalan lehetőségekkel, ahogy a reklámban is szerepel: „Vannak olyan pillanatok az életben, amelyeket személyesen kell átélni, de van, amihez ott a mobiltelefon.” Persze, akkor még nem volt Facebook, csak SMS meg feltörekvően MMS, illetve egy WAP (Wireless Application Protocol) nevű szolgáltatás, melynek segítségével például híreket lehetett olvasni. Mindenki döntse el maga, hogy mobilkommunikációs eszközei miben segítik vagy hátráltatják társas kapcsolatait.
Nagyobb havazás esetén is járhatók lesznek az utak! – ígéri a BTG
Akkor még természetesnek vettük, hogy télen akár havazhat is. Ez most idén lett ismét aktuális, az utóbbi években ugyanis ritkán látott havat Budaörs. 2003-ban 190 kilométer utat kellett a téli időszakban is járhatóan tartani.
A 2003-as Karácsonyi mellékletben
Az összes Budaörsön jelen lévő nemzetiség szokásai és ünnepi ételei ismertetésre kerültek.
A német nemzetiségűek, azon belül is kifejezetten a budaörsiek karácsonyi szokásairól is érdekes részletek olvashatók: „A régi Budaörsön a gyerekek úgy tudták, hogy a Jézuska létrán száll le a földre, majd elmegy fenyőfáért az erdőbe és ajándékokkal megrakott szekerével siet vissza a gyerekekhez, a szekerét szamár vagy ló húzza. Hogy Jézuska nyugodtan elhozhassa az ajándékait, ezért a gyerekek szénát kötöttek egy fára, még az ablakba is szénát tettek. Budaörsre az éjféli mise után érkezett a Jézuska vagy akár másnap reggelre is eltolódhatott az ajádékok átadása. Az asszonyok a mise előtt a karácsonyfát díszítették, a férfiak kártyázással töltötték el az időt. Túl korán senki nem indult éjféli misére, mivel a holtak az éjféli mise előtt tartják istentiszteletüket!”
2013-ban írtuk, 10 évvel ezelőtt…
A szegénységről beszélgettek…
Az önkormányzat szociális irodájának vezetője, Kövesdi Gabriella (most is ő az), a Feltétel Nélküli Alapjövedelem két aktivistája, Langer-Dombrády Evamaria és Szabó József, valamint a Vöröskereszt budaörsi képviselője, Nagy Éva. Az önkormányzat, ahogy akkor is, úgy most is kiemelt figyelmet fordít a szűkös anyagi körülmények között élőkre, plusztámogatásokkal. Minden évben, amikor jelentős drágulás van – amihez a jövedelmek többnyire nem alkalmazkodnak -, az önkormányzat bővíti a jogosultak körét azzal, hogy felemeli a jövedelemhatárt. Langer-Dombrády Evamaria és az általa létrehozott Feltétel Nélküli Alapjövedelem Alapítvány ma is azon dolgozik, hogy egyszer minden ember megélhetése biztosított legyen központilag, az idei évben, 2023. szeptemberében még egy konferenciát is szerveztek az ismeretterjesztés és létjogosultságának megértetése szándékával.
Adás! Naponta…
A budaörsi televízió életében is jelentős volt 2013., ezzel kapcsolatban pedig az év végi számban interjú készült Kállai Lajos főszerkesztővel. Ebben az évben vált elérhetővé a budaörsi tévé a digitális platformon, mely együtt járt például azzal, hogy mindennap legyen adás. Ezt az önkormányzat a szükséges felszerelések beszerzése okán nagy összeggel támogatta.
Budaörs arculata kialakulóban…
A három évre helyettes főépítész, Mártonffy Istvánnal készült interjúból kiderül például, hogy Budaörs belvárosának a kialakulása folyamatban van. Bár, mint mondja, nem egyszerű dolog egy városközpontot utólag kialakítani, de például Nagykovácsiban ez már sikerült. Nálunk mind a mai napig nem.
Fazekas Marcsi Budaörsre került
Bizony, már annak is tíz éve, hogy a Budaörsi Sport Club asztalitenisz szakosztályának oszlopos tagja, Fazekas Mária a budaörsi egyesülethez igazolt, előtte négy évig Németországban játszott. A vele készült kis interjúban elmondta, hogy a jövőt tekintve nem kizárt, hogy a riporterkedés felé is fordul majd, amit már korábban kipróbált, s lám, valóban, az elmúlt években Marcsi gyakran fel szokott tűnni a képernyőn műsorvezetőként azzal együtt, hogy még idén is játszik a BSC színeiben, csapatában.
Karácsonyi melléklet:
A külön kötésben megjelent Karácsonyi Tippek című karácsonyi melléklet részletesen beszámol az adománygyűjtésekről, az ajándékozással kapcsolatos körkérdésre kapott válaszokról és lakásdekoráló, illetve saját kezű ajándék készítő tippek sokaságát nyújtja, valamint ünnepi menüsorhoz recepteket. És persze, egy kis történelem, Jászai Hegedűs Mária emlékezett vissza a régi karácsonyi szokásra, az úgynevezett kántálásra: „Az otthoni karácsonyi gyertyagyújtás után kisgyermekként a szüleinkkel kézenfogva indultunk nagyszüleinkhez, hogy együtt töltsük el az ünnepi estét. Megérkezve hozzájuk, az ablak elé álltunk.
– Szabad az Istent dicsérni? – kiabáltunk be az ablakon mi, a gyermekek. – Szabad… – hangzott a jól érthető válasz a szobából és a szüleinkkel együtt karácsonyi dalokat kezdtünk énekelni. Mennyből az angyal…; Krisztus urunknak áldott születésén… kezdetű énekek azok, amelyeket ma is szívesen éneklünk a családban karácsony szent estéjén.”
Az archívumunk digitalizálása még tart, 2015-ig itt lapozhatók vissza korábbi számaink: https://budaorsinaplo.hu/havi-budaorsi-naplo/
