Előrehozott Nemzeti Összetartozás Napja a gazdák szervezésében

0
205

A nemzeti összetartozás napját kicsit előrehozta az idén Budaörsön a Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör, mert tegnap, azaz május 26-án délután emlékeztek meg róla a lakótelepi közösségi házban. Perjés Klára „örökös” rádiós műsorvezetővel és a róla könyvet író Várhegyi Istvánnal Ujhelyi Zoltán az MTVA vezető szerkesztője beszélgetett a mintegy harmincfős hallgatóság előtt.

A nemzeti összetartozás napját kicsit előrehozta az idén Budaörsön a Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör, mert tegnap, azaz május 26-án délután emlékeztek meg róla a lakótelepi közösségi házban, holott a Nemzeti Összetartozás Napja valójában június 4-én van, amit a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt 2010. május 31-én az Országgyűlés, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójának emlékére. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP nem, mert ők úgy gondolták, hogy „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”. Az LMP-ből 12-en tartózkodtak. Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án írta alá a törvényt, és az napra a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett.

Mindezt azért érdemes felidézni, mert előrevetíti, hogy azóta évről-évre kik és milyen megközelítésben szerveznek ilyen címen megemlékezést. A Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör például tudomásunk szerint most először, bár a helyi gazdakör a három évvel ezelőtti megalakulása óta sokat tesz annak érdekében, hogy segítse a népi hagyományok ápolását, hiszen az általuk képviselt illetve tömörített hazai kistermelők is jellemzően e hagyományokra építik a kézműves termékeiket. Rendezvényeiken a Szélrózsa néptáncegyüttes tagjai minden alkalommal nagyon szép népdalokkal örvendeztetik meg a hallgatóságot, így történt ez most is. Az ideológiai tartalomtól azonban az eddigi programjaik lényegében mentesek voltak, a tegnapi tehát ebből a szempontból kivétel.

A megnyitó beszédében Kisberk Balázs a budaörsi gazdakör elnöke ugyan még igen visszafogott volt, de Csabay Károly, a budaörsi városi könyvtár igazgatója már hevesen beszélt arról, hogy akinek Trianon nem fáj, az nem is magyar. Majd következett a fő műsorszám: Perjés Klára „örökös” rádiós műsorvezető, és a róla könyvet író Várhegyi István (többek között az immár megszűnt budaörsi Új Lap főszerkesztője), akikkel ezúttal Ujhelyi Zoltán az MTVA vezető szerkesztője beszélgetett. A könyvet néhány hete a Budaörs Fesztivál keretében már bemutatták a PostART-on is, ahol kiderült, hogy a Kossuth Rádió volt főszerkesztője festőnek és tanárnak készült, ám a sors – ecset és kréta helyett – mikrofont adott a kezébe. Most is elmondta, hogy riportjaiért bejárta az országot, elment a legeldugot­tabb helyszínekre is. Hírt adott a „kihalásra ítélt” falvakról, beszélgetett parasztemberekkel, fizikai munkásokkal és értelmiségiekkel, írókkal, művészekkel egyaránt. Fáradhatatlanul utazott országhatárokon be­lül és kívül, mert nem országban, hanem nemzetben gondolkodik. Elment ezért a határon túl élő magyarokhoz a Felvidékre, Kárpátaljára, Délvidékre, Erdélybe és Csángóföldön is többször járt. Tegnap egyebek között ezekből a határon túli magyarokhoz tett kirándulásaiból hívott elő emlékeket, osztott meg történeteket.

kisberk

Fotók:Petőházi Emese