Elhunyt ma Paulovits Teréz, aki honismereti szakkörök keretében és férje, dr. Kovács József László – Budaörs díszpolgára – mellett nagyon sokat tett a helyi népszokások megismerése, rendszerezése és felelevenítése érdekében.
Paulovits Teréz 1937. október 22-én született Ráckevén, öt év különbséggel egy napon férjével, dr. Kovács József Lászlóval, Budaörs díszpolgárával. Ez predesztinálta őt.
Teréz paraszti családból származott, ősei molnárok, takácsok, édesapja kovácsmester volt, így magyar-történelem szakos tanárként első generációs értelmiségi lett. Tanári pályája elején a ráckevei Ady Endre Gimnáziumban tanított és könyvtáros volt. Férjével, dr Kovács Józseffel közösen alapították meg honismereti szakkörüket, diákjaik számos országos díjat nyertek. Közösen a helyi szellemi élet központja voltak.
Amikor pedig 1972-ben Budaörsre költöztek, itt építették fel szinte elölről ugyanazt, mint Ráckevén. Paulovits Teréz nyugdíjba vonulása után is aktív maradt, előbb az Illyés Gyula Gimnáziumban, majd több éven keresztül a Mindszenty József Római Katolikus Iskolában tanított magyart. A katolikus iskola és a Heimatmuseum égisze alatt szervezett honismereti szakkör keretében és általános iskolai tanítványaival folyamatosan gyűjtötte a régi történeteket, keresték fel a még élő szemtanúkat. A tárgyi emlékek gyűjtésében és katalogizálásában is közreműködött. Budaörsi diákjai is számos országos pályázaton szereztek díjakat. A gyűjtéseik gyümölcseként jelent meg a Regélő Múlt sorozat első kötete, továbbá a Népszokások és hagyományőrzés Budaörsön. Számos könyvet társszerzőként adott ki férjével. Népszokásokkal kapcsolatos ismeretterjesztő cikkei budaörsi és ráckevei kiadványokban jelentek meg.
Saját jogon szerzett doktori címét soha nem használta, mindenkinek Terike néni maradt. Férje (aki 2018-ban hunyt el) minden munkájában benne volt segítő, támogató keze. Tanítványaik közül sokan követték példájukat és váltak népművelővé, tanárrá, múzeumalapítóvá, irodalmat és történelmet ismerő és szerető orvossá, mérnökké, emberekké.
Egyik volt tanítványa írta a következőt: “Felejthetetlen TANÁRAIM VOLTAK. ŐK annyira együtt éltek minden rezdülésükben.”
Paulovits Teréz 2020. szeptember 23-án hunyt el.
