Egy 270 lakásos toronyház építését tervezi a magyar kormány a budaörsi lakótelepen a teniszpályák mögötti, a helyi építési szabályzatban rekreációs célra szánt, magántulajdonban lévő területre. Erről a település önkormányzata is csak a mai rendkívüli képviselőtestületi ülés előtti este szerzett tudomást. Így ez került az eredeti első és második napirendi pont közé, sürgősséggel.
Az önkormányzat – mivel nincs építéshatósági joga – elvileg két dolgot tehet annak érdekében, hogy ezt a város infrastruktúráját erősen megterhelő beruházást megakadályozza: vagy megveszi, vagy kisajátítja az ingatlant. Az első lenne az ingatlan tulajdonosával szemben (amelyik már nem a teniszpályát üzemeltető cég, ők ugyanis a közelmúltban eladták a területet) a barátibb megoldás, amennyiben persze nyitott rá. A második egy kényszerlépés.
A képviselők, bár meglepő módon szinte senki nem szólt hozzá (Gergely István kivételével, aki a vállalkozók szemszögéből támogatta az előterjesztést), végül egyhangúlag, mind a 14 jelenlévő (a fideszes Czuczor Gergely hiányzott, de Löfler Dávid és Kapitány Gábor ott voltak) megszavazták, hogy tegyen ajánlatot az önkormányzat a terület megvásárlására.
A testületi ülés után pedig Wittinghoff Tamás polgármester és Vágó Csaba kabinetvezető (illetve jelen volt Monostori-Kalovits Márk alpolgármester és dr. Bocsi István jegyző is) rövid sajtótájékoztatót tartott. A polgármester részben megismételte a testületi ülésen elhangzottat, illetve kiegészítette azt.
„A mai képviselő-testületi ülésen hoztunk egy döntést, ami némi magyarázatot igényel, és azt gondolom, hogy az, ami történt, példa nélküli, és a kezelésének a technikai részleteiről majd jegyző úr és kabinetvezető úr fog beszámolni. Én kicsit kitekintve, tágabb értelmezést szeretnék adni.
Egy település elkészíti a szabályozási tervét, és ebben előírunk feltételeket. Azt gondolom, hogy Budaörsön bár sok kritika éri a település vezetését, hogy túl sokan élnek már itt, ennek az fő oka, hogy szívesen jönnek erre a településre lakni emberek, mert itt sok mindent el lehet érni, és jó életminőséget tud biztosítani a családja számára az, aki ideköltözik. Ezzel együtt a családi házas övezetben például vannak olyan területek, ahol ezer négyzetméter a beépíthető telekméret, és ott is maximalizáltuk kettő lakóegységben, hogy mit lehet oda építeni. Az azonban, hogy ennek érvényt tudjunk szerezni, úgy tudna működni, hogyha az építéshatósági és az építésfelügyeleti jogokat az önkormányzatok megkapnák, mert ezt elvonták a településektől. Nincs rálátásunk sok esetben arra sem, hogy mi épül. Az itt élők persze értetlenül állnak azelőtt, hogyan lehetséges az, hogy az építési szabályozásnak nagyon nehezen tudunk érvényt szerezni, amit tehetünk, hogy ha azt érzékeli a hivatal, hogy valahol szabálytalanság történik, akkor jelzi a kormányhivatalnak, ám nagyon ritka, amikor visszajelzést kapunk és még intézkedés is történik. Ez önmagában nagyon szomorú.
Ehhez képest a Navracsics-féle minisztérium egy olyan törvényjavaslatot fogadott el, aminek már a neve is kicsit furcsa, a tartalma pedig mindenféle európai joggal és jogállamisági problémával terhelt, merthogy az európai jog egyértelműen biztosítja a szabad mozgáshoz való jogot, tehát egy olyan jogszabály, aminek az a neve, hogy a települések önazonosságát kellene védenie annak, aki ezt alkalmazza és ezzel kapcsolatban hozhatnak olyan döntéseket, amelyek, mint ahogy előre láttuk, súlyosan diszkriminatívak, rasszisták, sok esetben kizárnak állampolgárokat ingatlanvásárlásból, és a beköltözés lehetőségét egyébként különböző olyan feltételekhez kötik, mint az iskolai végzettség és így tovább – ez teljesen elfogadhatatlan. Ugyanakkor Navracsics miniszter úr azzal indokolta ennek a jogszabálynak a megszületését, hogy a települések túlnépesednek, legyen eszközük a városoknak arra, hogy szabályozzák ezt a problémát.
Na most az, ami most történt, és akkor most térek rá a konkrét esetre, egyenesen az ellenkezője.
Több tíz millió forintot költ egy önkormányzat arra, hogy egy szabályozási tervet megalkosson. És most a lakótelep mellett, ahol tízezer ember él, és mellette van az irodapark, van egy terület a tenisz centrum mögött, ami egyelőre nincs beépítve, és amit az önkormányzat kizárólag sport és rekreációs célra, szabadidő eltöltésre alkalmas területként jelölt meg a szabályozási tervében. Gondoljunk bele abba, hogy mi lenne akkor, ha valaki egy ilyen területre egyszer csak fölhúz egy házat! Hát nyilván ez törvény- és jogszabálysértő, azonnal bontást lehetne elrendelni. Ehhez képest a magyar kormány, amelyiknek ugyanúgy tagja Navracsics, aki azt mondja, hogy a településeknek legyen eszközük arra, hogy a saját érdekeiket megvédjék, hoz egy olyan rendeletet, hogy itt egy toronyházat lehet felhúzni, ahol 270 lakás épülhet, és 8-10 napot ad arra, hogy ezt véleményezzék az ott élők. Tehát áthúzzák az önkormányzati szabályozást. Azt gondolom, hogy ez példa nélküli, és ezt próbálja az önkormányzat az összes olyan lehetőséggel megakadályozni, ami a rendelkezésére áll, és hát természetesen ebben szeretnénk a lakosságot is bevonni, hiszen valamennyiünk életéről van szó.”
Majd Vágó Csaba vette át a szót: „Számos olyan élmény ért minket az elmúlt években, aminek az értelmét nehéz első látásra fölfejteni, és meg kell, hogy mondjam, hogy erre most sem teszünk kísérletet” – mondta. Így folytatva: „A kormányzat olyan mértékű központosítást, centralizációt indított be 2014-et követően, amivel gyakorlatilag kivette a települések kezéből a saját életünket meghatározó szabályozást. Számos dologhoz hozzászoktunk már. Együtt élünk az igen nagymértékű és nagyon túlzó szolidaritási hozzájárulással. Nem tudtunk hozzá jó képet vágni, de le kellett nyelnünk az iskolánk államosítását, és az elmúlt 15 évben a kormányzat gyakorlatilag az önkormányzatok érdekei ellen politizál. Ebben az esetben sincs másról szó. Egy általunk sporthasznosítási célú, nem önkormányzati, hanem magán ingatlanra a kormányzat zöld utat biztosított annak, hogy 270 új lakás épüljön a lakótelepen, egy olyan szituációban, amikor Budaörs azzal küzd, hogyan tudja a mindennapi parkolási gondokat megoldani, hogyan tud minden egyes budaörsinek olyan intézményi szolgáltatásokat nyújtani, hogy senkit ne érjen hátrány. Az építéshatósági jogosítványok elvétele következtében nincs lehetőségünk arra, hogy a településünk életét befolyásoló döntéseket mi hozzuk meg, ezt helyettünk hozzák meg. Ez a döntés pedig gyakorlatilag ellentmond annak, amit egyébként szóban a kormányzat képvisel, hogy megpróbálja legalább az agglomerációs településeknél a települések túlnépesedését megakadályozni. Rossz eszközöket gyártott le erre, és ezzel ellentmondó döntéseket hoz. Budaörs esetében mindenképpen, de Biatorbágy, Herceghalom és Törökbálint is küzd ezzel, és nem mondom, hogy ők jó megoldást találtak erre, de szintén megpróbálnak valamilyen megoldást találni. A mi esetünkben most arra nyílik lehetőség, hogy megpróbáljuk ezt az ingatlant megszerezni, ha szükséges kisajátítási eljárás keretében, és a város számára biztosítani, hogy ott megvalósulhassanak azok a sport és rekreációs, a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas beruházások, amiktől a város élete még szebbé és boldogabbá válhat.”
Kapcsolódó cikkünk: Rendkívüli testületi ülésen 21 pontról döntöttek ma a képviselők – Budaörsi Napló
