Tóth Zoltán a vendégét a múltról (választási tapasztalatok), a jelenről (a pártok és a civilszervezetek együttműködése) és a jövőről (hogy lesz a DK jelenlegi 20 százalékot érő 1 millió szavazójából a választási győzelemhez elég 3 millió) kérdezte. Dobrev Klára pedig mindvégig igyekezett egyszerűen és világosan kifejteni a véleményét.
Sem a szimpatizánsai, sem a Pesti Srácok kormánypárti újságírója nem tudta elérni, hogy Dobrev Klára a DK árnyékkormányának miniszterelnöke bárkit is név szerint bíráljon ellenzéki oldalon. Pedig Tóth Zoltán a Budaörsi Olvasókör alapítója is azt kérdezte tőle legelőször a tegnapi, általa szervezett fórumon a budaörsi könyvtárban, hogy milyen tanulságokat vontak le a múlt évi országgyűlési választások kudarcából. Majd nem igazán volt elégedett azzal a válasszal, hogy első és legfontosabb, hogy az Orbánnal elégedetlenek többségben vannak mint akik elégedettek, és bebizonyosodott, hogy csak balról lehet leváltani, mert tovább firtatta volna, kin és miért csúszott el ez a balról való leváltási lehetőség 2022-ben. Dobrev azonban, anélkül hogy megemlítette volna az ellenzék (saját bevallása szerint!) jobb oldali érzelmű közös miniszterelnök-jelöltjét, azt mondta: Orbán klasszikusan gazdagokat támogató politikát csinál, de hat hónappal a választások előtt klasszikus baloldali kampányt folytatott, amire a háborús retorika csak rárakódott. Majd a választások után egy brutális inflációval sokszorosan visszavette, amit előtte szétosztogatott.
Tóth Zoltán a vendégét a múltról (választási tapasztalatok), a jelenről (a pártok és a civilszervezetek együttműködése) és a jövőről (hogy lesz a DK jelenlegi 20 százalékot érő 1 millió szavazójából a választási győzelemhez elég 3 millió) kérdezte. Dobrev Klára pedig mindvégig igyekezett egyszerűen és világosan kifejteni a véleményét, többször is aláhúzva, hogy ő nem egy pártatlan politológus, ezért ne is várja el tőle senki, hogy független elemzést adjon. És – ahogy tette azt ugyanaznap délelőtt egy több mint 300 fős konferencián, úgy itt Budaörsön, a könyvtár talán nyolcvan embert is már igencsak zsúfoltan befogadni képes kistermében – a DK szemszögéből és saját világnézete szerint, nagyon őszintén beszélt egyebek között arról, hogy a politika nem valami gonosz dolog, hanem lehet jól vagy rosszul csinálni, de a parlamentáris demokrácia pártokra épül. Akinek nem tetszik egy párt, le lehet váltani, vagy be lehet lépni és megváltoztatni. De a civilek ellenállása szétaprózódva nem érhet el eredményt, ezért nem jó, ha arra kérik a pártokat, hogy maradjanak a demonstrációktól távol, inkább azt kellene kérniük, hogy minél többen csatlakozzanak hozzájuk. Hiszen nem a pedagógusok bére alacsony, nem az egyes kórházak vannak bajban stb., hanem az egész állami rendszer úgy rossz, ahogy van, ezért azt kell megváltoztatni nem egy-egy bajt külön orvosolni. Ehhez az összefogáshoz pedig vezetőre van szüksége az ellenzéknek is, egy „erős politikai cselekvési központra”.
A DK növekedésére Dobrev Klára büszke, és a további erősödéhez szerinte arra van szükség, hogy se ők, se más pártok ne magukkal legyenek elfoglalva, hanem az emberek hétköznapi élethelyzete legyen a fókuszban. A problémák megfogalmazása és a megoldások kidolgozása, kommunikálása egyfelől „irdatlan szaktudást igényel, hatástanulmányokat stb., tehát szakpolitika kell”, másfelől azonban „a politika tele van érzelmekkel, vágyakkal” – hangsúlyozta. „A szakértőket és civileket a jó politika nemcsak segítőknek, kontrollnak is bevonja”. Márpedig ezt nehéz lesz helyreállítani, hiszen Orbán a sajtószabadság megszüntetése után tönkretette a civilszférát is, annyira, hogy egy-egy szakmán belül ugyan van több érdekvédő szervezet is, de ők se állnak egymással szóba.
A jövő? Akar-e kétpárti (a Fidesz és a DK) Magyarországot Dobrev Klára? Határozottan nem, mert álláspontja szerint koalícióban lehet sikeresen kormányozni, konfliktusokat felvállalni. Ezért kell már az előkészítésbe minél több szempontot bevonni! – húzta alá. Továbbá ehhez vissza kell hozni a tartalmas vitát, a vita pozitív tartalmát, mert a különböző érdekek ütköztetése és egyeztetése a demokrácia alapja. „Ez a normális. Ehhez több párt kell és koalíció. De olyan pártok, amelyeknek van demokratikus legitimációja, vagyis szavazói.”
Tóth Zoltán záró „budaörsi” kérdése az önkormányzatiságot firtatta, illetve hogy miért bírálja a DK Budapestet azért, mert nem vált harci ponttá az Orbán kormány leváltásban. „Vissza kell adni az önkormányzati jogosítványokat a forrásokkal együtt!” – válaszolta az árnyék-miniszterelnök. Kifejtve, hogy Orbánék sorra veszik el a polgármesterek jogait. Ő pedig „egy ideális világban nagyon erős önkormányzattal bíró városokat, régiókat képzel el. De most ne játsszuk el, hogy demokráciában élünk!” – tette hozzá. „Orbán rendszerében ezért nem az a polgármester feladata, hogy csak abban a kis játszótérben képviselje a választóit, amit a diktatúra meghagy neki! Hanem igenis hallassa a hangját, ha az itt élőknek rossz döntés születik. Ne próbáljuk eljátszani, mintha demokráciában élnénk!”
A nézők soraiból is több kérdés érkezett, az Európai Unióban Magyarország és Orbán megítélésétől kezdve a szimpatizánsok és az aktivisták hatékonyabb bevonásáig az ellenzéki munkába, melyekre Dobrev Klára érdemben válaszolt. Egyúttal kihasználta a lehetőséget, hogy mindenkit arra biztasson, keresse meg a helyi DK szervezetét vagy azt a szakmai munkacsoportot, amelyikhez a legszívesebben csatlakozna. Utolsóként tette fel kérdéseit a Pesti Srácok megjelent munkatársa, aki magáról az eseményről ugyan nem tudósított, de a saját szerepléséről videóban számolt be, ami ITT tekinthető meg.
