Ma van a nemzetközi Diabetes Világnap. A cukorbetegség 2025-re 380 millió embert érint majd a Földön. E betegségek kezelése során kiemelkedő jelentősége van az életmód változtatásnak, vagyis a fizikai aktivitás növelésének és az étrend módosításának is.
A Nemzetközi Diabetes Társaság tagszervezetei november 14-én a világ több mint 130 országában ünneplik a nemzetközi Diabetes Világnapot, mert ezen a napon született Frederick Banting, aki társával, Charles Besttel együtt elsőként vetette fel az elképzelést, mely végül 1921 októberében az inzulin felfedezéséhez vezetett. A diabetes, elsősorban a 2-es típusú cukorbaj, olyan idült cardiovasculáris kóros állapot, melyhez hyperglycaemia csatlakozik. Évtizedekkel ezelőtt a cukorbetegek életét elsősorban a heveny szövődmények veszélyeztették, ma – elsősorban a 2-es típusú diabetesesekét – az idült kis-és nagy érrendszeri szövődmények. Újabb adatok szerint a diabetes mint infarctogén kockázati tényező ma nagyobb mértékű veszélyeztetettséget jelent, mint a dohányzás.
A 2-es típusú diabetes népegészségügyi jelentősége egyre hangsúlyosabbá válik, a kór népbetegség jelleget öltött, becsült gyakorisága a Földön 2025-re a 380 milliót, 2030-ra akár a 450 milliót is elérheti. 20 éves életkor felett az átlagos jelentett gyakoriság 8,0%. Mivel a betegek akár 50%-a még diagnosztizálatlan lehet, ez az előfordulási gyakoriság 2025-re akár a 11,2%-ot is elérheti Magyarországon. A döbbenetes és robbanásszerű növekedés hátterében egyértelműen az elhízás és a mozgásszegény életmód állnak. A diabetessel összefüggő szövődmények, társbetegségek elválaszthatatlanok a megbetegedési és halálozási kórokként első helyen szerepelő szív- és érrendszeri betegségektől. A betegek akár 50%-ánál a „friss diagnózis” idejében már szövődmény igazolható.
A Budaörsi Egészségügyi Központban a Kossuth Lajos utcában a diabetológia szakrendelés 2000 óta minősített anyagcsere-szakrendelésként működik. A szakrendelés vezetője dr. Kiss Éva belgyógyász, diabetológus, és 2003-ban az kezdeményezésére alakult meg a Budaörsi Cukorbeteg Klub, majd egyesület, mely havonta tartja foglalkozásait. A cukorbetegekkel tehát a diabetológia szakrendelés foglalkozik. A diabetológiai ugyanis a diabétesszel, cukorbetegséggel és annak megelőzésével, gyógyításával foglalkozó orvosi tudományág. A cukorbetegség (diabetes mellitus vagy “diabétesz”, ) a szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése.
A betegség oka a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia, relatív inzulinhiány), vagy mindkettő. Az abszolút vagy relatív inzulinhiány következtében, mivel a sejtek inzulin hiányában nem képesek a glükóz felvételére, a vércukorszint megemelkedik, és ez okozza a betegség fő tüneteit. A cukorbetegség (diabétesz) egyre többeket érintő népbetegség. A cukorbetegséget néma gyilkosnak is nevezik, mivel nem azonnal okoz tüneteket, néha akár évekig is lappangva rongálja szervezetünket. A diabétesz súlyos szövődményekkel is járhat (sajnos néha maga a szövődmény az első tünet!), ezért fontos az időben történő felismerése, cukorbetegség tudatos kiszűrése. Ha már a családban előfordult cukorbetegség, érdemes utána nézni, hogy fennáll-e öröklött hajlam, kialakult-e esetleg cukor anyagcsere zavara. A nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód, elhízás növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A kismamák körében előfordulhat a terhességi cukorbetegségnek tartott szénhidrát anyagcsere zavar, ennek kiszűrése és kezelése rendkívül fontos. A diabetológus szakorvos felméri a betegség rizikó faktorait , a betegség felfedésére végez vizsgálatokat, valamint a diabetológus irányítja a már diagnosztizált cukorbetegség kezelését: javaslatot tesz a megfelelő diétára, életmódi változtatásokra, beállítja a megfelelő kezelést és időszakosan leméri annak hatásosságát, feltérképezi a diabétesz szövődményeket.
„A túlsúly és az elhízás gyakorisága hazánkban is egyre nő. Ezzel pedig egyre nagyobb mértékben emelkednek egyes betegségek előfordulási arányai is, ilyen például a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás betegség, a vérzsír eltérések valamint az érelmeszesedés is” – ezt dr. Ábel Tatjána diabetológus, belgyógyász mondta a Budaörsi Napló által szervezett egészségnapon tavasszal. „A koszorúér betegség kockázata annál nagyobb minél több kísérő betegséggel rendelkeznek a betegek. E betegségek kezelése során kiemelkedő jelentősége van az életmód változtatásnak, vagyis a fizikai aktivitás növelésének és az étrend módosításának is. Az inzulin hatékonyságának csökkenését (inzulin rezisztencia) a genetikai hajlamon túl a testsúly emelkedése is rontja. A 2-es típusú diabeteses betegek 96-98%-a testsúly többlettel rendelkeznek. E betegek kezelésében a megfelelő táplálkozásnak szintén nagy jelentősége van.”
„Megmutatjuk, hogy használja a tányérját!” – hallhattuk ugyanakkor dr. Kiss Éva diabetológus, belgyógyásztól. A tányérmodell az egészséges táplálkozás új korszerű modellje. Ezzel a módszerrel a javasolt szabályok betartása minden eddiginél könnyebben megvalósítható mindenki számára. A modell egyszerűségét adja, hogy nincs hozzá semmilyen eszközre szükségünk mindössze a tányérunkra, valamint alapvető táplálkozástani ismeretekre. A tányérunkat egy képzeletbeli függőleges vonallal osszuk fel két egyenlőre részre, majd az így kapott egyik felet osszuk fel egy vízszintes vonallal további két negyed részre. A tányér nagyobbik részén (1/2) a keményítőt nem tartalmazó zöldségek szerepelnek, míg a tányér másik oldalán az egyik negyedben fehérjeforrásaink találhatóak, a másik negyedén pedig a keményítőt tartalmazó ételeink foglalnak helyet. Az alapanyagok, illetve az ételek megfelelő kategóriába történő besorolásával nem kell lemondanunk kedvenc ételeinkről, inkább csak a megfelelő mennyiségre kell törekednünk, ebben segít a tányérmodell.
