Évi 1800-ról 470-re csökkent a Budaörsön elkövetett bűncselekmények száma, ami valljuk be, nem hangzik rosszul. Ahogy az sem, hogy például az éppen húsz éve elkövetett móri bankrablás ma már nem történhetne meg, és számos, korábban gyakori bűncselekmény szinte megszűnt, mert a technika és a rendőrség eszköztára annyit fejlődött, hogy nagyon megnőtt a lebukás veszélye. A rablások és betörések helyébe azonban az úgynevezett „intellektuális” csalások léptek – mondta a Budaörsi Naplónak adott interjúban dr. Öveges Kristóf r. ezredes, aki két éve Budaörs rendőrkapitánya.
A budaörsiek általános érzete az, hogy nálunk jobb a közbiztonság, mint az ország sok más településén vagy akár a szomszédos Budapest egyes részein, de amikor valakihez éppen betörnek vagy ellopják a táskáját egy áruházban, akkor könnyen általánosít, hogy romlik a helyzet. Mi az igazság?
Általában tíz évet érdemes megnézni, ha képet szeretnénk kapni a közbiztonság alakulásáról, és Budaörsön 2002-ben még 1800 bűncselekményről volt tudomásunk, ami 2021-re 470-re csökkent. Ez a jelentős javulás persze több tényezőnek együtt köszönhető, de a jól átgondolt rendőri tevékenység az egyik. A másik pedig a technikai eszközök fejlődése, például a térfigyelő kamerák elterjedése. Budaörsön az önkormányzattal közösen építettük ki ennek a rendszerét, és bővítjük tovább, most Kamaraerdőben.
Bocsánat a közbevetésért, de pletyka szinten elterjedt, hogy sok helyen nincs is a kihelyezett dobozban kamera.
Ez nem így van. A jelentős előrelépést azonban nem is annyira a kamerák számának a növelése jelentette, hanem az, hogy megjelentek a nagy felbontású képek rögzítésére alkalmas készülékek, és ezeken a felvételeken már be lehet azonosítani akár az elkövetőket, akár az úton elhaladó autók színét, típusát, rendszámát. És miután ezek a jó minőségű felvételeket produkáló kamerák elterjedtek az áruházakban, a bankokban, a postán és mindazon helyeken, ahova korábban előszeretettel törtek be a rablók, ezek a bűncselekmények is leredukálódtak.
Az évi 470 akkor mit takar?
A mi kapitányságunk Budaörs mellett összesen 21 településen lát el szolgálatot, és Budaörsön is azt látjuk, mint a többi városban, hogy a klasszikus bűncselekmények, mint a hétvégi házak feltörése vagy a gépkocsi feltörések szintén jelentősen csökkentek, míg az intellektuális bűncselekmények, vagyis a különböző internes csalások és az úgynevezett „unokázós” csalások száma nő. Hírlevelekkel, kampányvideókkal hívjuk fel ezek veszélyére a figyelmet. Sajnos, ahogy leleplezzük őket, a bűnözők úgy fejlesztik tovább, már-már színészi képességekkel a kitalált történeteiket, amelyeknek a vége mindig az, hogy a kiszemelt, jellemzően idősebb áldozatuktól pénzt kérnek. Most különösen érdemes vigyázni, ha a hívó a bank alkalmazottjának adja ki magát és csalja ki az ügyfél adatait, amivel utána visszaél.
Kanyarodjunk még vissza a hagyományos bűnözéshez! Milyen gyakran érkezik a rendőrségre bejelentés azokról az esetekről, amelyekről a budaörsi internes közösségi oldalakon olvashatunk, például legutóbb az Auchan áruháznál az arra járókat zaklató csoportba verődött fiatalokról?
A közterületeken elkövetett garázdaság, testi sértés viszonylag ritka, és az ön által említett esetről sem érkezett tudomásom szerint hozzánk bejelentés. A társadalmi együttélési zavarokból keletkező eldurvult rossz szomszédi vagy családon belüli vitákhoz azonban annál többször kérik a segítségünket. Mi minden bejelentésre a lehető legrövidebb időn belül reagálunk. A kérdése első felére is válaszolva: a közösségi oldalakon leírtaknak csak egy kis része jut el hozzánk, illetve teljesen más a Facebook világa és a valóság. Attól, hogy az interneten leír valaki, valamit, de nem tesz hivatalos feljelentést, nem indul meg az eljárás. Ha bárki bűncselekményt tapasztal, ne adj isten ő maga válik áldozattá, azonnal hívja a 112-es központi segélyhívót.
A kamaraerdei, szintén a Facebookon terjedő hírek szerinti sorozatbetörésekről sem tudnak?
Arról sem. Egyes elkövetések persze előfordulnak, de sorozatjelleget most egyetlen településrészen sem tapasztalunk
Még egy pillanatra a csoportokba verődött fiatalokról: van-e az önök statisztikája szerint városunkban drogprobléma?
Azt mondhatom, hogy nincs. Ez nem azt jelenti, hogy ne létezne a kábítószerezés, de ez rendőrségi szempontból elsősorban ott jelentkezik, ahol sok a szórakozóhely, ahol éppen ezért rendszeresek az ilyen irányú razziák, de Budaörs nem ilyen hely. Viszont itt helyben jól működik a jelzőrendszer, aminek többek között a családsegítő szolgálat, az iskolák és mi is a tagjai vagyunk. Továbbá az iskolákban ettől függetlenül már tíz-tizenöt éve jelen vannak a körzeti megbízottak, segítőként. .
Ami ugye nem keverendő össze a két éve létrehozott rendszerrel, az iskolaőrséggel, mert azt itt nem igényelték. Jelentenek-e Budaörsön rendőri feladatot a hajléktalanok vagy akár az ukrán háború elől menekültek?
Nem, egyik sem. Nálunk a hajléktalanok nincsenek ott a közterületeken tömegesen, egy-egy esetről lehet csak szó, amikor önkényesen beköltöznek elhagyott hétvégi házakba. Nyilván ebben az is közrejátszik, hogy nyár van és könnyebben szétszélednek, illetve vidékre mennek. A menekültek fogadása pedig nem a mi kapitányságunk területén zajlik.
Térjünk át akkor a másik nagy területre: a közlekedésre! Az ismert fő problémák Budaörsön a főúton kialakult dugók, a mellékutcákban a sebességkorlátozás, illetve egy-egy csomóponton a szabályok értelmezése, és gyakran az autósok, kerékpárosok illetve most már az e-rolleresek „ütközése”. Egyetért ezzel?
A legsúlyosabb probléma a halálos balesetek száma, amiből tavaly nyolc volt a kapitányság területén és ebből két Budaörsön. De a baleseti statisztikát most azért nehéz elemezni, mert volt két covidos évünk, amikor a korlátozások miatt kisebb volt a forgalom. A lényeg azonban azt hiszem az, hogy mindenki biztonságosan hazaérjen. Az autósok és kerékpárosok vitáját most már nem tapasztaljuk, mert nagyon jó hatása van a hivatalosam is átadott Budapest – Balaton kerékpárútnak, amninek egy szakasza Kamaraerdőről indulva itt halad át. Az elektromos rollerek valóban egyre jobban terjednek, de nálunk tömegesen még nem használják ezeket és ami a lényeg, hogy a szabályokat mindenkinek, mindenhol, autóúton vagy a kerékpárúton be kell tartani és minden eszközt felelősséggel kell használni.
Van-e létszámhiány itt a budaörsi kapitányságon, hiszen az országos médiában megjelent, hogy kevés a rendőr és a pandémia alatt elrendelt felmondási tilalom megszűnésével sokan léptek ki a testületből?
A kilépés minket nem érint, és annyian vagyunk, ahányan el tudjuk látni a szolgáltatot. Konkrét számot azért nem tudok mondani, mert mindig van természetes mozgás, változás, illetve mi váltásos munkarendben dolgozunk, a nap 24 órájában és ez biztosított. Ha pedig betegségek vagy más ok miatt időszaki hiány lenne, akkor más kapitányságtól vagy a készenléti rendőrségtől kérhetünk pótlást. Továbbá a határvadász ezred megalakulása is kedvezően hat ránk nézve abból a szempontból, hogy most még mi is járunk le a határra, amire nem lesz majd szükség.
Jól tudom, hogy két évvel ezelőtt került ide Budaörsre?
Igen, 26 éves rendőri pálya áll mögöttem. A rendőrtiszti főiskola nappali tagozatára jártam 1995-’98-ig, és Budán töltöttem az első öt évemet, a majd a szigetszentmiklósi kapitányságon voltam nyolcat, az érdin kettőt, Ráckevén szintén nyolcat és 2020-ban kerültem Budaörsre. Így Pest megye dél-nyugati részét elég jól megismertem. Itt Budaörsön korrekt állapotokat örököltem, szilárd a közbiztonság, és mind az elhelyezésünk, a technikai feltételek és a személyi állomány összetétele jónak mondható. Továbbá törekszünk arra, hogy a helyi önkormányzatokkal is jó legyen a kapcsolatunk. Budaörssel pedig szerződésben is állunk a térfigyelő rendszer üzemeltetése és három rendőri státusz finanszírozása kapcsán, és például a helyi rendezvények biztosításakor számíthatunk a közterület-felügyelőkre és a helyi polgárőrökre is.
Többször felmerült már, hogy a jelenlegi központi rendszer helyett vagy mellett létre kellene hozni az önkormányzati rendőrséget. Mit gondol erről?
Ez egy alkotmányjogi kérdés, hogy miként képzeljük el a rendvédelmet, és Magyarországon jelenleg ez egyértelműen kormányzati feladat és a Belügyminisztérium alá tartozik.
Nos, ezek után alighanem a következő kérdésemre sem fogja elmondani a saját véleményét, de azért felteszem. Elég nagy visszhangot váltott ki néhány napja, hogy egy budapesti tüntetés oszlatásakor az egyik rendőr sokkolót használt egy földön ülő, békés tüntető ellen. A belső vizsgálat végül is nem marasztalta el. Ezen a kapitányságon előfordult már, hogy keményebben léptek fel intézkedés közben?
Általánosságban: az alaptörvény biztosítja a békés gyülekezés jogát a törvényben meghatározott módon, és a rendőr azért megy oda, hogy egy adott esemény békésen kezdődjön és békésen is fejeződjön be. A rendőrségi törvény pedig meghatározza, hogy szükséges esetben milyen kényszerítő intézkedésekre és milyen eszközök használatára kerülhet sor. Ha a rendőr ezeket betartja, akkor jogszerűen jár el. Továbbá a magyar rendőrségen ha bármilyen kényszerítő eszközt alkalmazunk, azt a parancsnok rögtön kivizsgálja. Mik lehetnek ezek? Testi kényszer alkalmazása, bilincs használata, könnygázszóró palack (vegyi eszköz) használata, gumibot használata, illetőleg lőfegyver használata. De ezeket csak arányosan és fokozatosan lehet használni és eljutni oda hogy az állampolgár jogkövető magatartást tanúsítson és csak addig lehet ezeket alkalmazni, amíg meg nem törik az ellenállás. Budaörsön a testi kényszeren és a bilincsen túl nagyon ritkán kellett eddig menni, lőfegyver használatára pedig hosszú évek óta nem került sor semmilyen formában.
Fotó: Borhegyi Éva
