Budaörsi keresztek – horizontális és vertikális határjelölőink

0
90

A mai pénteki augusztus 21. pihenőnap, amelyet augusztus 29-én, szombaton kell majd ledolgozni. Így a tegnapi ünneppel és a hétvégével együtt négy napunk van egyben. Aki nem a Balatont vagy más természetes vízpartot választotta, annak egy budaörsi, helyi sétát ajánlunk. A pénteki görög nemzetiségi keresztavatáshoz kapcsolódóan megtekinthetjük a város régi, útszéli keresztjeit is.

Kirándulásaink, sétáink során gyakran láthatunk a városunk útjai mentén eső marta kőkereszteket, amelyek pár koszorút dédelgetve, régi idők mementóiként álldogálnak. Ha pedig felpillantanunk – akár messziről is – a Kő-hegyre vagy a Kálvária-dombra, ismét ezt a szimbólumot látjuk, amint a városunk fölé magasodik, mintha óvná, védené az alatta megbújó házakat. Ebben a cikkben ezeket az emlékeinket mutatjuk be Önöknek.

A keresztállítás hagyománya a régi időkre nyúlik vissza, de Magyarországon a legtöbbet az 1800-as évek közepétől az 1900-as évek elejéig állították. Többségüket a buzgó hívek állították fogadalomból vagy hálából köszönetképpen, az egyház pedig felszentelte őket. Akkoriban szokás volt, hogy a kereszt előtt elhaladók keresztet vetettek vagy megemelték kalapjukat, sőt alkalmanként virágot, koszorút is vittek oda és imádkoztak az árnyékában.

Az út menti keresztek (latinul: crux viator) elhelyezkedése természetesen nem a véletlen műve, sőt nagyon is tudatos választás eredménye. A régi időkben a földrajzi tájegységek (falu, birtok, mező stb.) határait mutatták ezek a különböző anyagokból (kő, fa, illetve bádog) készült alkotások. A városiasodás eredményeként a települések egyre csak nőttek, így lassan bekebelezték ezeket az emlékeket, és a régi településhatárok feledésbe merültek.

A városunkat nyugat felől közelítve, a Szabadság út 362-es számú ház előtt pillanthatjuk meg az első ilyen kőkeresztet. A felirat tanúsága szerint Hehli Konrat állíttatta 1903-ban, emiatt nevezik Hehli-keresztnek. A mintegy egy méter magas talapzaton két méteres, fehérre festett kőkereszt áll, rajta a megfeszített Krisztussal. A korpusz fölött az INRI (latinul: Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum), azaz a Jézus, a zsidók királya rövidítése olvasható. A keresztet magas bokrok ölelik körül, talapzatára pedig körbefonta a borostyán.

 

Kicsit beljebb, a Lejtő utcai buszmegállónál is áll egy régi, körülbelül két méter magas kőkereszt, a rajta lévő fém Krisztus szinte alig látszik a bokrok és tuják takarásában. A talapzatán az AN BH felirat és az 1850-es évszám olvasható.

A Szabadság út mentén, a Kálvária utcával szemben szintén találunk egy régi, felirat nélküli kőkeresztet, amely kissé elfeledve álldogál: manapság egyetlen műanyag koszorú árválkodik rajta.

 

 

 

A következő, szépen karbantartott, úgynevezett Herczog-kereszt a város központjában, a Templom téren áll. A nagy, fehér keresztet, amelyen a következő felirat áll: „Dicsértessék a Jézus Krisztus”, Herczog Antal és neje, Barcho Éva állíttatta 1911-ben.

 

A római katolikus templom ajtaja mellett, a falon is van egy missziós kőkereszt, amelyet a véset tanúsága alapján 1865-ben állíttattak. Tetején az IHS, Jézusra utaló rövidítés olvasható.

 

 

 

A Farkasréti út 51-es szám előtt, a Thököly utca sarkán egy régi, fehér, körülbelül négy méter magas kőkereszt áll rajta fém Jézussal. Az emlékművet kis vaskerítés keretezi, talapzatánál manapság is több virágcsokor és koszorú fekszik.

 

 

Az ófalu autópálya felőli oldalán, a Deák Ferenc utca és a Csata utca sarkán magasodik még egy gyönyörűen karbantartott, fehér kőkereszt, amelyen ottlétemkor is frissen szedett virágcsokor volt. A kétméteres talapzaton egy kisebb, szépen formázott kereszt áll. Dátum vagy rövidítés nem található rajta, különlegessége a talapzaton lévő, kereszttel és horgonnyal összekapcsolt szívmotívum, amely a hit-remény-szeretet hármasságát szimbolizálja.

A hegyeken állított keresztek szintén határokat jeleztek, bár inkább átvitt értelemben: aki hosszas és fárasztó mászás után elérte a csúcsot, annak a megpihenést, a megnyugvást, azaz az út végét jelenthette. A latin elnevezés (crux viator) is utal arra, hogy a Kereszt a mászóval, azaz az emberrel együtt járja végig a küzdelmes földi utat, és ott van vele végig, segít a döntéshelyzeteiben. Oltalmazója az Útszéli vagy Úti Boldogasszony.

Budaörsön a Kő-hegyen, egy sziklán áll az egyik ilyen kereszt, amelyet 1895-ben állítottak. Később, az 1950-es években eltávolították, és csak több évtized múltán, 1995-ben állították helyre a szikla tetején lévő fémkeresztet. A hegyen áll egy kőből készült feszület is, amely Seregi József alkotása. A szobor 2008-ban került vissza eredeti helyére, mivel a régi a kitelepítést követen szintén megsemmisült. A hegy ma népszerű kirándulóhely, évente több százan másszák meg és csodálják az egyedülálló kilátást.

A Kő-hegy közelében, a Kálvária-dombon szintén áll egy kereszt, amelyet két szoborral egyetemben Zichy Berényi Erzsébet grófnő állíttatott 1765-ben. A domb területét a második világháború idején teljesen lerombolták, a város összefogásával 2000-ben sikerült helyreállítani a stációkkal együtt. Azóta ez is népszerű közösségi és kirándulóhely, a Budaörs Fesztivál ideje alatt pedig lenyűgöző koncerthelyszín.

A cikk eredetileg a 2017. augusztusi számunkban jelent meg!

A legújabb keresztről cikkünk: https://budaorsinaplo.hu/keresztallitas-volt-tegnap-ami-most-fontosabb-mint-valaha/