A budaörsi egykori Erzsébet Otthon étkezési szokásai

0
927

Hétfő volt nudli nap, kedd a káposztanap, szerda a húsnap, csütörtök a gombócnap, péntek a babnap, szombat a burgonyanap és vasárnap az ünnepnap

A budaörsi svábok  étkezési szokásait a takarékosság, egyszerűség jellemezte régen és szinte csak a saját maguk által termelt nyersanyagokból főztek, sütöttek. Mivel az árvaház személyzetét a falubeli asszonyokkal töltötték be, így valószínűsíthető a helyi sváb háztartásvezetési szokások átvétele.

Már augusztusban döntenünk kell arról, hogy a gyerekek iskolaidőben mit és hogyan egyenek. De még nagyobb gondot jelentett ez régen. Az egykori budaörsi árvaház, az Erzsébet Otthon történetének kutatása során a levéltári anyagban az 1910-es évre vonatkozóan igen érdekes adatokat találtam az étkezési szokásokat illetően. Ebben tetten érhető az otthon környezetének a hatása, másrészt betekintést enged az ott élők napi életébe.

Budaörs színtiszta sváb közösség volt. A németek régebbi étkezési szokásait a takarékosság, egyszerűség jellemezte, szinte csak a saját maguk által termelt nyersanyagokból főztek, sütöttek. Általában gyorsan és olcsón elkészíthető, laktató ételeket fogyasztottak. Takarékos étkezési szokásuk másik célja a rosszabb időkre való tartalékolás volt. Egy közmondás szerint azt vallották, hogy ”in denin Magen sieht man nicht, aber auf Kragen”, vagyis „a gyomorba nem lehet látni, de a gallérra igen”. Étrendjükben a tésztás ételek hangsúlyos szerepet töltöttek be, kevés zöldség félét ettek. A legfontosabb alapanyagok: a liszt, a bab, a káposzta és a burgonya. A boltban csak fűszereket és ritkán húst vásároltak.

A falu közösségének életét, íratlan törvények határozták meg. Ezeket a svábok igyekeztek betartani, a hét egyes napjain általában ugyanazokat az ételeket főzték. Mint érdekesség, a hét napjain elfogyasztott ételekről nevezték el a napokat: hétfő volt nudli nap (Nudeltag), kedd a káposztanap (Krauttag), szerda a húsnap (Fleischtag), csütörtök a gombócnap (Knödeltag), péntek a babnap (Bohnentag), szombat a burgonyanap (Kartoffeltag), és vasárnap az ünnepnap (Feiertag), amikor jöhettek a finomságok. A hét egyes napjain tálalt ételek tehát szabályos rítus szerint ismétlődtek. A változás csak a tésztás és az egyéb alapanyagokból (káposzta, bab, burgonya) készített ételek elkészítési módjából adódott.

Mivel az árvaház személyzetét a falubeli asszonyokkal töltötték be, így valószínűzhető a helyi sváb háztartásvezetési szokások átvétele. Az otthon önfenntartó gazdasága pedig az alapanyagok nagy részét biztosítani tudta. Ám itt volt sok gyümölcs, zöldség. A tehenek a tejet adták, és tartottak baromfit is. Húsnak még sertéseket vágattak.

Az étkezések egyik fő alapja a kenyér volt. Az otthonban általában 50-70 gyerek lakott, számukra kellett a kenyeret napi szinten biztosítani, ez naponta személyenként öt „jó karéj” kenyeret jelentett és 75 mázsa lisztet dolgoztak fel évente. A kenyértésztát dagasztani kellett, majd a kisütéshez-pékhez vitték. Ez az Erzsébetház esetében azt jelentette, hogy a teknőben  megdagasztott tésztából előzetes kelesztés után kiszakajtották, a “táblán” (nagy asztal) átgyúrva, egy-egy belisztezett szakajtóba rakták, melyet tiszta textíliával (szakajtóruhával) takartak le, így kelesztették tovább, és ez került a pékhez. Az otthon kenyerét Diósdon sütötték.

Az Erzsébetház háztartásában is a takarékosság és teendőikben „a helyes munkafelosztási irányelvek” érvényesültek – derül ki a korabeli feljegyzésekből.

Írta: Bánvölgyi Rozál

Kapcsolódó cikkeink:

https://budaorsinaplo.hu/erzsebet-kiralyne-es-a-kamaraerdei-arvahaz/

https://budaorsinaplo.hu/jokai-mor-nyari-kalman-korte-es-budaors/

https://budaorsinaplo.hu/kamaraerdo-tortenete-regi-kepek-a-varoshazan/

http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/multunk/20130829/buda-eors-egykori-arvahazanak-tortenete-i-resz

http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/multunk/20131029/munkara-tanitottak-a-gyerekeket

http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/multunk/20150628/kiss-aron-aki-kopenyevel-korbeoleli-a-gyerekeket)