Budaörs is bekerült a BUILD UPON2 nyolc mintavárosa közé

0
136

A zöldépítés világszervezete, a WorldGBC mintavárosokat bemutató nyolcrészes sorozatában másodikként Budaörs mutatkozik be. A mintavárosok a BUILD UPON2, azaz a világ legnagyobb épületfelújítási együttműködési projektjének résztvevői – derül ki a WGBC hazai tagszervezete, a HuGBC oldaláról, amit az octogon.hu szemlézett.

A BUILD UPON2 projekt oldalán a WorldGBC sorra veszi a mintavárosokat abból a szempontból, hogy a kialakítás alatt lévő épületfelújítási keretrendszert hogyan tudják majd alkalmazni. Elsőként az olaszországi Padova mutatkozott be, másodikként pedig mindjárt Budaörs jön.

Szabó Sándor, a projekt budaörsi koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a Keretrendszer lehetővé teszi az önkormányzat számára, hogy felmérje és bővítse a felújítási tevékenységét, az energiahatékonyság pedig az újonnan megállapított éghajlati célok kulcsfontosságú része. Azáltal, hogy segít a városnak azonosítani, hogy mely felújítási kezdeményezések sikeresek és melyek kevésbé, a Keretrendszer értékes eszközként szolgálhat az épületfelújítási stratégia megalkotásához. A korábbi SEAP sikerére építve

az önkormányzat már elfogadta azt a célt, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást, 2050-re pedig elérje a szinte teljesen dekarbonizált épületállományt.

A város felismerte, hogy a felújítás felgyorsítása nélkül nem tudja elérni kibocsátási célkitűzéseit, különösen mivel a lakossági energiafelhasználás több mint fele fűtésből származik. Ugyan a város még nem fogadta el a Keretrendszert, de a HuGBC már megkezdte az önkormányzat alkalmazottainak bevonását.

„Megalapozzuk a megvalósítást azzal, hogy bemutatjuk a Keretrendszert az épületfelújításért felelős személyeknek, nemcsak a műszaki munkatársaknak, hanem a szociális és pénzügyi osztályokat is bevonjuk a folyamatba – nyilatkozta Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója. – Ez tükrözi a Keretrendszer által a felújítás társadalmi és gazdasági hatásaira vonatkozóan előírt széles körű adatokat, például az energiaszegénységet és a lakosok pénzügyi megtakarítását. Az adathiány leküzdése érdekében bemutatjuk a Keretrendszert a felelős nemzeti szerveknek (Innovációs és Technológiai Minisztérium, Miniszterelnökség, Lechner Tudásközpont, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hatóság), valamint a pénzügyi intézményeknek, hogy kezdeményezzék és megalapozzák a többszintű adatgyűjtő rendszert.”

Kihívások és lehetőségek

A Keretrendszer azonban kihívások elé állítja a helyi önkormányzatot. Hiányoznak a város épületeire vonatkozó adatok, városi szinten nincsenek központosított statisztikai adatok, csak a tíz évvel korábbi népszámlálás során gyűjtöttek. Másutt az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) törvényei megakadályozzák az építési engedélyekhez és az energiaaudit-dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyeket a nemzeti kormány kezel. A Keretrendszer felvetette az olyan társadalmi mutatókra vonatkozó adatok hiányát is, mint a beltéri levegő minősége, valamint a téli és a nyári hőmérsékleti komfort szintje, mivel ezek mérésére jelenleg nincs jogi szabályozás.

Ezeket a nehézségeket le kell küzdeni, így az önkormányzat most a HuGBC-vel együttműködve kísérleti tudásbázist épít a társadalmi adatok gyűjtésére, saját épületfelújítási programjainak felhasználásával, illetve a Keretrendszer napi szintű használatával. Budaörs kezdetben nyomon fogja követni a saját épületállományának felújítását és a város finanszírozásával felújított épületek energiahatékonysági fejlesztéseit.

Szabó Sándor nagyon pozitívan értékeli azokat az előnyöket, amelyeket Budaörs megtapasztalhat a projektben való részvételének köszönhetően: „A Keretrendszer használatával az önkormányzat az önkormányzati épületfelújítások műszaki, társadalmi és gazdasági adatainak figyelemmel kísérése mellett pontosabb képet kap az épületfelújítás eredményeiről és előre haladásáról a lakó- és kereskedelmi ingatlan portfólióban. Az így rendelkezésre álló információkkal a városvezetés jobb és megalapozottabb társadalmi, gazdasági és környezeti döntéseket hozhat a fenntarthatóság és a klímavédelem területén.

Forrás: http://www.octogon.hu/epiteszet/budaors-az-epuletfelujitasi-mintavarosok-kozt/

Mi az a BUILD UPON?

A BUILD UPON a világ legnagyobb, épületfelújítással foglalkozó együttműködési projektje, amelyet a World Green Building Council és 13 európai zöld építés egyesület valósított meg 2015-17-ben.

A résztvevő országokban épületfelújítási stratégiákat dolgoztak ki, amelyek kulcsfontosságúak Európa energiafelhasználásának csökkentése és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése szempontjából.

A 2017-ben sikeresen lezárult BUILD UPON projekt 2019. június 1-jétől folytatódik BUILD UPON2 (BUILD UPON a négyzeten) néven, immár erősebben a felújítási stratégiák megvalósításra koncentrálva. Ehhez elengedhetetlen az önkormányzatok szerepvállalása, akik helyi szinten tudnák az épületfelújításokat ösztönözni. A BUILD UPON2 projekt célja az energiahatékony-felújítások számának növelése azáltal, hogy együttműködik a helyi és regionális önkormányzatokkal és biztosítja számukra a szükséges tudást, kompetenciákat, eljárásokat a nemzeti felújítási stratégiák megvalósításához és nyomon követéséhez.

Az Épületek Energiateljesítményéről szóló irányelv (Energy Performance of Buildings Directive, EPBD) előírja a tagállamok számára, hogy olyan nemzeti felújítási stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek 2050-re elérik a majdnem teljesen dekarbonizált (szén-dioxid-mentes) épületállományt. A tagállamok nem lesznek képesek ezeket az ambíciózus célokat megvalósítani, ha hiányzik a magasabb szintű együttműködés a helyi, regionális és a nemzeti kormányok között. A kormányzat különböző szintjeivel való együttműködés révén a projekt biztosítja, hogy a köztisztviselők rendelkezzenek a szükséges kompetenciákkal és összehangolja a Polgármesterek Szövetsége által elfogadott Fenntartható Energia és Klíma Akcióterveket (SECAP) a nemzeti stratégiákkal.

A projekt végrehajtásának magas színvonalát a konzorcium tagjai biztosítják, ami az alábbi szervezetekből áll:

– 8 európai Green Building Council (Zöld Építés Egyesület), köztük a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) is

– Éghajlatvédelmi Szövetség (Climate Alliance), amely aktív partner a Polgármesterek Szövetségében

– Building Performance Institute Europe (BPIE), tudásközpont

– 8 európai város, köztük Budaörs

A városok elsősorban a felújítási hatások keretrendszerének (renovation impact framework) kifejlesztésében és tesztelésében vállalnának fontos szerepet. A kidolgozott mutatókat helyi szinten érdemes kipróbálni, ellenőrizni, hogy jól használható indikátorokat kapjunk a folyamat végén. Ehhez nélkülözhetetlen egy-egy város aktív részvétele, hozzájárulása.

Az önkormányzatok a projektben való részvétel által fel tudnának készülni a közelgő uniós jogszabályokra, együttműködnének és tanulnának más európai városoktól, kifejeznék elkötelezettségüket a klímaváltozás ellen és olyan útmutatások, jó gyakorlatok bevezetését tudnák megvalósítani, amelyek jelentősen ösztönöznék az épületfelújítási kezdeményezéseket.

Az épületfelújítások ösztönzése sokkal több előnnyel jár, mint az energiahatékonyság elérése. A felújítási tevékenységek növekedése pozitív hatással van a városi megújulásra, a levegőminőségre, a városi klímaalkalmazkodásra, a lakók és a szomszédság egészségére, jóllétére, munkateljesítményére, az energiaszegénység csökkentésére és a munkahelyteremtésre egyaránt.

Forrás: https://www.hugbc.hu/projektek/build-upon2

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here