Budaörsön jövőre is a 2018-as színvonalat kívánja az önkormányzat a költségvetésében biztosítani, az élet minden területén, és nem maradnak el tervezett fejlesztések és beruházások sem, az önkormányzatot sújtó „szolidaritási hozzájárulás” megfizetése mellett is. Ugyanakkor „a 2019. évi költségvetés tervezésénél továbbra is alapkövetelmény a működési hiány nélküli, körültekintő, óvatos, a kötelező feladatokat előtérbe helyező költségvetési gazdálkodás.”
A költségvetés készítésének a folyamatát méltatlanul kíséri csekély figyelem, hiszen ekkor dől el, milyen módon képes finanszírozni – adott esetben – egy önkormányzat a város intézményeinek a működését, illetve milyen támogatásokat biztosít a civileknek, a rászorulóknak, és mi marad fejlesztésre. Budaörsön évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy az előző év végén készített a hivatal egy igen részletes költségvetési koncepciót, ami alapján, már az állami költségvetés elfogadása után pontosítottak az új év elején és hagyták jóvá a tényleges költségvetést. Amit persze az év folyamán, szükség szerint, még többször módosítottak, de a fő arányok nem változtak. Majd néhány éve készült először olyan koncepció, amelyik már valóban „csak” koncepció szintjén fogalmazta meg a következő évre a gazdálkodás kereteit.
Az idén a december 12-i testületi ülésen a negyedik napirendi pont volt a 2019. évi költségvetési koncepció, melyre a Fidesz-KDNP-s képviselők nemmel szavaztak, a többi képviselő azonban igennel, így elfogadták azt. Hozzászólás nem volt. A Budaörsi Városi Televízió „Napirend után” című műsorában (ITT megnézheti) azonban Kállai Lajos riporter kérdéseire válaszolva megismerhettük Löfler Dávid, fideszes frakcióvezető véleményét, aki szerint ez a koncepció nem koncepció, és a képviselő azt rótta fel a hivatalnak, hogy miért nem készült el korábban, illetve decemberre miért nincs még költségvetési tervezet sem.
Vitapartnerétől, Bíró Gyula alpolgármestertől megtudtuk, hogy a koncepció készítése nem kötelező feladat, ezt tájékoztató jelleggel készítették el. A pontos számok pedig csak januárban láthatók majd, amire a költségvetést rá lehet építeni, így reálisan február közepe táján fogadják majd el, mint ahogy történt ez az idén is.
A most elfogadott költségvetési koncepció lényege, hogy a város szinten tartja az ellátásokat és 2,8 milliárd forint értékben tervez fejlesztéseket. Ebben vannak olyanok, amelyekre még nincs szerződés sem, de már idén is tervben volt, mint például az autóbusz végállomás átépítése. És vannak benne jövőre áthúzódó beruházások, mint a már folyamat lévő idősek otthona bővítése.
A tévéműsorban elhangzott még, hogy bár korábban úgy tudtuk, 2019-ben 264 millió forinttal nő a Budaörs által az államnak befizetendő úgynevezett „szolidaritási adó”, tehát 2,4 milliárd forintot kell befizetni, az újabb számítások szerint várhatóan mintegy 200 millióval csökken, vagyis 2 milliárd forint körül lesz. Mint Bíró Gyula megjegyezte, az adó kiszámításának igen bonyolult képletébe az egy évvel korábbi iparűzési adót kell beírni. Majd az alpolgármester hozzátette: a lényeg tehát, hogy Budaörsön jövőre is a 2018-as színvonalat kívánja az önkormányzat a költségvetésében biztosítani, az élet minden területén! Sem a budaörsi pedagógus ösztöndíját, sem a sport- és civiltámogatásokat nem szüntetik meg – válaszolta a riporter kérdésére. És nem maradnak el tervezett fejlesztések és beruházások sem.
Budaörs Város Önkormányzat 2019. évi költségvetési koncepciója
(…)
A költségvetési koncepció célja, hogy a 2019. évi költségvetési javaslat végleges kialakításához szükséges alapelveket, szempontrendszert, valamint a főbb tervezési irányokat meghatározza. A koncepció elfogadását követően részleteiben is folytatódhat a 2019. évi költségvetési rendelet tervezetének előkészítése, melyhez szükséges, hogy a stratégiai döntések már a költségvetés évét megelőzően megszülessenek, ezzel biztosítva, hogy a Képviselő-testület elé kerülő költségvetési rendelet-tervezetben szereplő előirányzatok a biztonságos működés mellett az Önkormányzat középtávú céljainak, feladatainak megvalósítását szolgálják.
A költségvetési koncepció összeállításának Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény az alapja, melyet az Országgyűlés 2018. július 20-án fogadott el.
A kiadások tervezetét mindenképpen a rendelkezésre álló bevételek határozzák meg, ezért 2019-ben is alapvető cél az önkormányzati gazdálkodás egyensúlyának megtartása, így továbbra is előtérbe kell helyezni az alábbi szempontokat:
- a közfeladatokat ellátó intézményrendszer és az önkormányzati hivatal biztonságos működésének biztosítása, különös tekintettel az önkormányzat alapfeladataira;
- a gazdálkodás során folyamatosan ügyelni kell a bevételek és kiadások egyensúlyára;
- az önkormányzat valamennyi területén racionális, hatékony, eredményes gazdálkodást kell folytatni;
- törekedni kell a tervezett bevételek teljes körű beszedésére és az esetleges új bevételi források (lehetőségek) felkutatására;
- pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása.
Bevételek tervezése
A bevételek tervezése során változatlanul nagy hangsúlyt kell helyezni az önkormányzati és az intézményi saját bevételek pontos számbavételére, a bevételi források teljes körűségére. A 2019. évi költségvetés összeállításánál mind az intézményi, mind pedig az önkormányzati saját bevételeket a reálisan beszedhető, teljesíthető mértékben kell terveznünk ahhoz, hogy az állami költségvetésből megillető bevételekkel együtt teljesíthető kiadási szintet lehessen tervezni.
Az önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere 2019. évben is a 2013-ban bevezetett – az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó – feladatalapú támogatási rendszerben történik.
A 2019. évi állami hozzájárulásra vonatkozó mutatószám felmérésre és igénylésre novemberben került sor, melynek alapján a Magyar Államkincstár várhatóan 2018. december 21-éig igazolja vissza az önkormányzatunkat megillető állami támogatások pontos összegét.
A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján Budaörs Város Önkormányzata összességében 1.330 MFt állami támogatással tervezhet az alábbiak szerint:
- Települési önkormányzatok működésének támogatása
- Az önkormányzatok feladatainak nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezen feladatokhoz Önkormányzatunkat 454 MFt támogatás illetné meg.
Az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat azonban 2019-ben is csökkenti az ún. „beszámítás” összege (a helyi önkormányzatok iparűzési adóalaphoz viszonyított elvárt bevétele), ugyanakkor az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések felzárkózása érdekében kiegészül a rendszer a pozitív „kiegyenlítéssel”. Az alacsony iparűzési adóval rendelkező települések meghatározott százalékú kiegészítő forrásban részesülnek az alapfeladataik ellátása érdekében. A jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben terheli a beszámítás.
A beszámítás miatt az önkormányzatot megillető támogatás ennek megfelelően, az előző évekhez hasonlóan: 0 Ft.
- A települési önkormányzatok működésének támogatása jogcímen belül így csak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanításának támogatására számolhatunk 150 e Ft állami támogatással.
- Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása
Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatására (elismert létszám alapján), óvodaműködtetés támogatása és nemzitiségi pótlék jogcímen valamint kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcímen a felmérés alapján 774 MFt támogatást biztosít az állam, amely az adott feladat kiadásainak kb. 52%-át fedezi.
- Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása
Ezen a jogcímen belül a gyermekek napközbeni (bölcsődei) ellátására várhatóan 229 MFt támogatással, a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban 171 MFt támogatással számolhatunk.
Budaörs Város Önkormányzata, mint az Esély Szociális Társulás székhely önkormányzata jogosult a Társulást megillető állami támogatások lehívására. A Társulás által fenntartott Esély Szociális és Gyermekjóléti Központ feladatellátásához 46 MFt a várható állami támogatás.
A bölcsődei ellátás várható kiadásához viszonyítva az állami támogatás aránya kb. 48 %, míg a gyermekétkeztetés bevétellel nem fedezett kiadásaihoz kb. 70 %-ban járul hozzá az állam.
- Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása
Ezen belül a nyilvános könyvtári ellátási és közművelődési feladatokhoz 36 MFt, a színház művészeti, illetve működési támogatása címén 74 MFt támogatás várható.
Az állami támogatás 110 MFt összegével szemben a 3 intézményünk ( könyvtár, művelődésiház, színház) költségvetése bázis szinten közel 504 MFt. Az állami támogatás aránya kb. 22 %.
Államháztartáson belüli működési célú támogatásként tervezzük a Védőnői Szolgálat működtetéséhez nyújtandó NEAK finanszírozást 79 M Ft összegben.
Az önkormányzat legjelentősebb bevételi forrásai továbbra is a helyi adókból származó bevételek.
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Város pénzügyi helyzetére tekintettel még a 2017. november 15-ei ülésén döntött 2018. január 1-ei hatályba lépéssel három adónem tekintetében az adómértékek megemeléséről. Az építményadónál a gazdasági tevékenységet szolgáló építményfajtákra vonatkozóan, míg a telekadó, valamint a helyi iparűzési adó tekintetében általános jelleggel került megemelésre az adómérték.
A 2019. évre tervezhető adóbevételek, a 2018. évi várható teljesítések figyelembevételével az alábbiak szerint alakulnak:
| Adónem | 2019. évi |
| költségvetés tervezett bevétele | |
| e Ft | |
| Iparűzési adó | 7 700 000 |
| Építményadó | 1 200 000 |
| Telekadó | 500 000 |
| Bírság | 30 000 |
| Késedelmi pótlék | 10 000 |
| Gépjárműadó | 160 000 |
| Talajterhelési díj | 1 200 |
| Összesen | 9 601 200 |
A működési bevételeket döntően bázis szinten, a teljesítési adatok figyelembevételével indokolt tervezni. Ezen tervezett bevételi források közt szerepelnek a szolgáltatások, a közvetített szolgáltatások ellenértéke, a tulajdonosi bevételek, az intézményi gyermekétkeztetés és alkalmazotti térítési díjbevételek, működési célú ÁFA bevételek, valamint a költségvetésből átmenetileg kivonható likvid pénzeszközök lekötéséből, illetve a folyószámlák kamatainak éves várható összege, illetve a parkolóhely megváltásból és egyéb befizetésekből származó bevételek. 2019. évre ezen bevételi jogcímen (önkormányzati mindösszesen) koncepció szintjén 950.000 e Ft-tal számolunk. Működési célú átvett pénzeszköz bevételi jogcímen 17.000 e Ft-ot tervezünk (színház TAO támogatás).
A felhalmozási bevételek tekintetében 2019. évre összességében 205.000 e Ft bevétellel számolunk, mely magába foglalja a korábbi években részletre értékesített önkormányzati földterületek, önkormányzati lakások, továbbá a munkavállalóknak lakóingatlan építéséhez, felújításához, illetve vásárlásához nyújtott visszatérítendő kölcsön tárgyévben esedékes törlesztőrészleteit, a tárgyévben várható csatorna kontingens megváltások, a megszűnt víziközmű-társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások, illetve a már megkötött szerződések alapján ingatlanértékesítésből befolyó bevétel összegét.
A 2018. évi gazdálkodásunktól függően keletkező költségvetési maradvány bővítheti a 2019. évre rendelkezésre álló forrásainkat, azonban ennek összege csak 2019. év elején lesz megállapítható.
A Képviselő-testület még 2016-ban döntött kormányzati engedélyhez kötött 2.830.000 e Ft fejlesztési célú hitel felvételéről. A hitelfelvétellel kapcsolatos eljárás 2016-ban sikeresen lezajlott és a Képviselő-testület döntése alapján 2016. december 15-én a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződések aláírásra kerültek. A Képviselő-testület a 308/2016.(XII.14.) ÖKT számú határozatában a hitelfelvételét jóváhagyó 1386/2016.(VII.21.) számú Kormány határozatban meghatározott hitelcélok egy részét módosította és felhatalmazást adott a Kormányhatározat módosításának kezdeményezésére. A Kormány 1269/2017.(V.29.) számú határozatában jóváhagyta a kérelemben foglalt módosításokat. A 2017. évi költségvetési rendeletet 1.720.000 e Ft hitellel, mint külső forrással fogadta el a Képviselő-testület, melyből 2017. évben mindösszesen csak 121.356 e Ft került lehívásra. A Képviselő-testület a 2018. évi költségvetési rendeletet a még meg nem valósított feladatokra tekintettel 2.703.000 e Ft hitelfelvételével fogadta el. Az elfogadott költségvetési rendeletben szereplő hitelcélokok tekintetében a Képviselő-testület májusi (100/2018.(V.30.) ÖKT.sz. hat.), illetve júniusi (139/2018.(VI.20.) ÖKT.sz.hat.) ülésén is módosított a jóváhagyott hitelcélok között. 2018-ban várhatóan közel 500.000 e Ft lehívására kerül sor az egyes nevesített hitelcélok megvalósulásának függvényében. A lehívásra nem kerülő hitelkeretet, illetve az ebből megvalósításra kerülő fejlesztéseket a 2019. évi költségvetésben szerepeltetjük.
A már korábban, valamint 2018-ban elnyert pályázati forrásokból még fel nem használt közel 668.000 e Ft (KEHOP, PM-ONKORMUT) szintén a 2019. évi költségvetésbe kerül újra tervezésre az ezekből megvalósításra váró fejlesztési célokkal együtt.
Koncepció szintjén a 2019. évre várható önkormányzati szintű bevételek külső forrásokkal együtt összesen 15.053.000 e Ft összeget tesznek ki.
Kiadások tervezése
Működési kiadások
A költségvetés tervezésekor az erőforrásokat minden területen a költségvetési intézményrendszer működőképességének fenntartására és az önkormányzati kötelező alapfeladatok ellátására kell koncentrálni, tehát a tartós bevételi források nagyságrendjéhez kell igazítani a kötelező feladatok ellátását és a fennmaradó szabad forrás mértékére figyelemmel lehet dönteni az önként vállalt feladatok köréről.
2019-ben ez még nehezebb feladat elé állítja önkormányzatunkat, hiszen az állam által „szolidaritási hozzájárulás” címen elvonandó 2,408 milliárd forint költségvetésre gyakorolt hatása még súlyosabb, mivel az előző évhez képest 264 MFt-tal növekszik a mértéke.
A város működtetésével, támogatási rendszerével kapcsolatos kiadások tervezésénél továbbra is a bevételi korlátok meghatározók, a kiadások tervezésénél elsődleges és a jövő évi gazdasági helyzetben kiemelkedően fontos, hogy a kötelezően ellátandó alapfeladatokra a forrást biztosítani tudjuk.
A 2019. évi bevételi forrásokra tekintettel a működési kiadások tervezésénél elsődleges, meghatározó szempont, hogy a kötelező feladatellátás, valamint a Képviselő-testület által önként vállalt feladatok finanszírozása biztosítható legyen.
Az önkormányzati fenntartásban működő intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal 2019. évi költségvetési tervének összeállítására vonatkozóan elsődlegesen a korábbi évek gyakorlatában már bevált bázis szemléletű tervezést, mint alapelvet javasoljuk az évközben megvalósult új fejlesztések, új feladatok, a Képviselő-testület döntéseinek, valamint a 2019. január 1-jével hatályba lépő jogszabályváltozások hatásainak figyelembevételével.
A működési kiadásokon belül a személyi juttatások tervezésére vonatkozóan az alábbi tervezési irányelveket javaslom a Képviselő-testületnek elfogadásra:
Budaörs Város Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési intézmények, a Polgármesteri Hivatal, illetve az önkormányzat által foglalkoztatottak részére az ágazati jogszabályokban meghatározottak, illetve a Polgármesteri Hivatal esetében a Képviselő-testület által jóváhagyott illetményalappal számolt törvény szerinti illetményeken felül 2019. évben cafeteria juttatásként bruttó 200 e Ft/álláshely/év, egyéb nem rendszeres juttatások tekintetében a 2018. évi költségvetési rendeletben, valamint az egyéb hatályos helyi rendeletekben meghatározott juttatások tervezhetők.
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 436/2012.(XI.07.) ÖKT. számú határozatában úgy döntött, hogy – felelősséget érezve a budaörsi köznevelési intézmények további sorsa iránt, függetlenül attól, hogy a fenntartói jogot ki gyakorolja – gazdasági lehetőségei függvényében továbbra is részt kíván venni az intézmények eddig elért színvonalának megőrzésében. Ennek eszközeként megalapította a Clementis László működtetői ösztöndíjat. A 2019. évi költségvetést érintően a 2018. évi keretösszeget javaslom biztosítani, ami 260.350 e Ft járulékokkal együtt.
A dologi kiadások jövő évi tervezésénél is a bázis év teljesítési adatai az irányadók figyelembe véve az évközi változások költségekre gyakorolt hatásait.
Budaörs Város Önkormányzat fenntartásában működő köznevelési és szociális intézményekben dolgozók részére munkaruha bázis szinten bruttó 35.000 Ft/fő/év, vagy védőruha 25.000 Ft/fő/év összeggel tervezhető.
- Az ellátottak pénzbeli juttatásai jogcímen tervezett kiadásokat (segélyek, a szociális rendelet alapján adott támogatások, oltóanyagok) szintén a bázis év várható teljesítési adatainak a figyelembevételével javaslom tervezni.
Az egyéb működési célú kiadásokon belül egyrészt az államháztartáson belülre (pl: Esély Szociális Társulás, Heimatmuseum, nemzetiségi önkormányzatok, rendőrség), illetve az államháztartáson kívülre (pl: szociális, kulturális és sport szervezetek, civil szervezetek, BTG (Városi Uszoda és Sportcsarnok), tömegközlekedés, lakosság) nyújtott működési támogatások szerepelnek. Ezeket a kiadásokat a bázis évi teljesítések, illetve a valós igények figyelembevételével szükséges tervezni. Ezen a jogcímen belül kell szerepeltetni az önkormányzatot 2019-ben is terhelő „szolidaritási hozzájárulást”, 2,408 milliárd forint összegben.
Az Országgyűlés a Kormány javaslatára még 2016. júniusában elfogadta az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvényt. Ennek értelmében 2017. január 1-től az állam elvonta az iskolák működtetését is az önkormányzatoktól és a megnövekedett feladatok finanszírozhatóságának ürügyén bevezette a „szolidaritási hozzájárulást”. Ezzel párhuzamosan a feladatellátást szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan a tankerületi központokat ingyenes, a tulajdonjog szinte összes tartalmi elemét magába foglaló vagyonkezelői jog illeti meg.
A 2019. évi költségvetési törvény a 32.000 Ft feletti egy főre jutó adóerő-képességű önkormányzatok esetében sávosan, progresszív módon növekvő szolidaritási hozzájárulás megfizetését írja elő, összesen 43,0 milliárd forint összegben (2018- ban 39,2 milliárd forint volt).
2019-ben a számított bevétel, a szolidaritási hozzájárulás mértéke, valamint a kategóriák határai is változnak.
A szolidaritási hozzájárulás alapja az úgynevezett számított bevétel beszámítással (támogatáscsökkentéssel) nem érintett része. A számított bevétel a 2017. évi iparűzési adóalap 0,55%-a szorozva a települési önkormányzat egy főre jutó adóerő-képesség alapján differenciáltan meghatározott százalékkal.
Budaörs tekintetében az elvonás mértéke az előző évekhez képest nem változott (100%), mivel a legmagasabb kategóriába tartozik. 2019. évet érintően a számított bevétel 2 863 millió forint, melyből 455 millió forint a költségvetési törvény alapján az állami támogatás csökkentés és a fennmaradó 2,408 milliárd forint a várható szolidaritási hozzájárulási kötelezettség, amely összeg az egész országot érintő elvonás 5,6%-a.
2016. évben Budaörs Város Önkormányzata, mint az iskolák működtetői feladatait ellátó önkormányzat a feladat ellátására közel 700 MFt-ot fordított, ugyanakkor a „szolidaritási hozzájárulás” Budaörs tekintetében ennek az összegnek több mint a háromszorosa, ebből adódóan a költségvetési kiadásaink megközelítőleg 1 700 MFt-tal megnövekedtek, ami a saját bevételeink elvonását jelenti, jelentősen rontva ezzel a költségvetés pozícióját, szűkítve a város fejlesztési lehetőségeit.
Koncepció szintjén 2019. évben csak azon fejlesztésekkel számolunk, amelyek tekintetében a már fentebb nevesített fejlesztési hitel, valamint a már elnyert pályázati támogatás szolgál forrásul nagyságrendileg 2.871.000 e Ft összegben.
Ezen kiemelkedő fejlesztések többek között:
- az Idősek Otthona bővítése,
- az Autóbusz végállomás átépítése,
- útépítések,
- útfelújítások,
- a Komplex Integrált Szennyvízelvezetési Projekt (BKISZ) befejező szakasza.
További fejlesztések csak az esetleges szabad források rendelkezésre állása esetén tervezhetők.
Javaslom, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövő évi költségvetésben is a tervezés során legyen szempont megfelelő mértékű tartalék biztosítása, amely a biztonságos gazdálkodás egyik fontos garanciájaként az év közben jelentkező, nem tervezhető feladatok gyors megvalósítását teszi lehetővé, valamint az esetlegesen elmaradó bevételek pótlására is szolgál.
Összegzésként elmondható, hogy az önkormányzatnak a jövőben is célja, hogy az Önkormányzatot sújtó „szolidaritási hozzájárulás” megfizetése mellett is a működőképességét megőrizze, biztosítsa az eddigi szolgáltatások színvonalának fenntartását, valamint a fejlesztési lehetőségek ésszerű, szükségletekhez igazodó kihasználását.
Továbbra is fontos a reális szükségletek felmérése, az önkormányzati célok, elképzelések megvalósíthatóságának objektív értékelése, az önkormányzati fenntartású intézmények folyamatos működését, gazdálkodásának stabilitását biztosító intézkedések megtétele.
Követelményként fogalmazódik meg a működési bevételek és a működési kiadások, valamint a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások költségvetési egyensúlyának biztosítása. A 2019. évi költségvetés tervezésénél továbbra is alapkövetelmény a működési hiány nélküli, körültekintő, óvatos, a kötelező feladatokat előtérbe helyező költségvetési gazdálkodás.
