Beszámolónk a Jókai napok keretében hatodik alkalommal megszervezett, szombat délutáni főzőversenyről
A Jókai napoknak hatodik éve része a főzőverseny Simon Erika igazgatósága alatt, amire két magyarázatot találtam. Az egyik, hogy a budaörsi művelődési központ névadója ismert volt arról, hogy szeretett jókat enni, nem véletlenül nevezték el róla a füstölt húsos, tejfölös, csipetkés fejtett bablevest. A másik, hogy ahol csapatok csinálnak valamit együtt, kreatívan, az remek közösséget építő móka, és mi más lenne egy közművelődési intézmény legfontosabb feladata, mint helyet biztosítani a színvonalas szórakozáshoz, már létező baráti köröknek; illetve például vetélkedéssel, itt és most akár egymás ételeinek a megkóstolásával új barátságok, közösségek kialakulását segítse elő.
Délután háromkor pakoltak ki és készítették elő az ételeket a PostART udvarán – ami második éve a helyszínt biztosítja – az idén összesen kilenc főzőcsapat tagjai. Sorra jártuk őket.
„Bogrács betyárok néven indultunk, pincepörköltet fogunk készíteni, kicsit másképpen, mert rakunk bele körmöt is, meg egy-két kis titkot. Budaörsiek vagyunk és közel húszéves barátság köt össze bennünket”- mondja kérdéseinkre válaszolva egy harmincas fiatalember. A barátja pedig hozzáteszi: „És lehet, hogy még háromszor ennyi is lesz ez.” S hogy szeretnek-e főzni? „Szeretünk.” És tudtok is? „Hát, három szakács van a csapatban…” Nos, nem is vallottak szégyent, mert négy és fél óra múlva Szőke András, aki a programot igen szórakoztatóan vezette és persze ő volt a zsűri elnöke is (a tagok a házigazdáink, Simon Erika és Selmeczi Ágnes), a „Bogrács betyárokat” hirdette ki győztesnek. Az ő díjuk, hogy egy napra megkaphatják a művelődési ház nagytermét. A fiúkkal egyébként a Budaörsi Napló csapata (merthogy mi is beneveztünk, de erről majd később) már a PostART kvízjátékán összefutott.
„A csapatunk neve Mini Csopi, és ragacsos csülökpörköltet készítünk” – ezt már egy női csapat tagja mondja. Ők is baráti társaság, és a remek hangulat miatt eddig minden évben beneveztek a Jókai főzőversenyre. Tavaly nem voltak dobogósak, de az előző esztendőben lecsóval elsők lettek. Most pedig másodikak, amiért egy napra megkapják a művelődési ház galériáját.
Sok ismerős arc a helyi MSZP-ből a „Konyha ördögei” között, például Laczik Zoltán és felesége. „Varázsfőzettel neveztünk be” – mondják nevetve. Végül a tárkonyos húsgombóc levessel, amit erdélyi módra készítettek, a harmadik helyet szerezték meg. Ez a lakótelepi közösségi ház nagytermének az egyszeri ingyenes használatára jogosítja fel őket.
A Budaörsi Városvédő Egyesület elnöke Vándor András már az előkészítő munka java része után futott be, így Kisfalvi Pétertől és Pokorni Pétertől tudtuk meg, hogy kaszáslevest, illetve másként: arató levest főznek. „Tehát nem gulyást, hanem levest.” S ebben a forró napsütésben, merthogy árnyék nem minden csapatnak jutott, bizony a leves is forró lesz – jegyezték meg.
A Surranók csapatából Mészáros Erzsébet a BUM-ból ismert festőművész és a budaörsi sétákat, túrákat vezető férje Petrény András, „Bandi” érkezett meg elsőként. Sertéspörköltet készítettek.
A Városi Nyugdíjas Egyesület pincepörköltje sem nyert díjat, de nagyon finom lett, Bartha Marcsi szerint azért, mert háromféle hús került bele: oldalas, csülök és lapocka.
Mellettük a Városi Ifjúsági Klub (VIK) munkatársai szorgalmatoskodtak, akik „sima, mezei, magyar, újragondoltuk és hagyományos” gulyáslevest főztek.
A Jókai Mór Művelődési Központ munkatársai is kiálltak egy csapattal, ők chilis babot és lecsót csináltak. Az utóbbit „krémesebben”, mint szokásos.
S mint említettük, a Budaörsi Napló munkatársai is főztek. Bár Tatai Dianával és Borhegyi Évával sokáig gondolkodtunk, hogy mit készítsünk, végül elfogadtuk Pollák Judit javaslatát, hogy legyen franciás, padlizsánnal és cukkinivel gazdagított lecsó, fürj tojással díszítve. Ami nekünk és a vendégeinknek ízlett, de utólag belátjuk, hogy a dobogós helyhez kicsit több fűszer kellett volna bele. Azért egy üveg borral így is megjutalmaztak bennünket, mint minden benevezett csapatot.
A főzési tudomány mellett a szombat délután során Szőke András biztatására a csapattagok azt is megmutatták, milyen egy jó csatakiáltás, sőt énekelni és táncolni is kellett. S bár a végső sorrendet nem a sörivó verseny döntötte el, ebben külsős munkatársunk Pálla Kristóf bizonyult a harmadik leggyorsabbnak. Még szerencse, hogy mire erre a férfias viadalra került sor, ő is megérkezett.
A kellemes délután után az estét a PostART-on a Foreland zenekar hangulatos előadása tette tökéletessé. (Videó ITT.)
