Beszámolónk a Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ nyitókonferenciájáról

0
733

Állapotfelmérés, funkcionális látásvizsgálat; látástréning; mindennapos tevékenységek tanítása; kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítása és szociális rehabilitáció – ezek a Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ legfontosabb szolgáltatásai. A tegnapi nyitókonferencián délelőtt szakmai előadások, délután három szekcióban kerekasztal-beszélgetések voltak.

 

A sérült emberek rehabilitációját a japán művészeti technikához, a kintsugihoz hasonlította tegnap a Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ nyitókonferenciáján Nyikes Fatime, a Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete (Buláke) elnöke, ahol a törött porcelánedényekből nemesfém segítségével új műalkotást kreálnak, mert ettől egy új értéket képviselnek. „Ez lehet a jelképe egyesületünknek, mert mi is embereket indítunk új utakra. És adott helyzetben a hendikeppel élő ember lehet, aki másoknak segít, és ez a egymásrautaltság a társadalom mozgatórugója” – mondta. A Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ október 1-jei megnyitásáról szeptember végén számoltunk be lapunkban (és a városi televízióban), azóta már várja az ügyfeleket a Patkó utca 7-ben, a Buláke gyógymasszőr stúdiója mellett.

A konferenciát, ahol vállalásaikat, eddigi eredményeiket is bemutatták a főként látássérültekből és a szociális ellátás területén dolgozó hallgatóságnak Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere az egyesület munkájának méltatásával nyitotta meg. Őt követte az egyesület elnöke, aki hangsúlyozta, hogy az egyesület elsődlegesen érdekképviseleti munkát lát el és a sérült emberek társadalomba való integrálását segíti, így nagyon jól illeszkedik a tevékenységeik körébe a most bemutatott új központ.

Juhász Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának fogyatékosságügyi főosztályvezetője előadásában a komplex rehabilitációról, a sérültek jogairól és a rehabilitációt nyújtó szervezetek munkájának törvényi hátteréről beszélt, valamint egy Európai Uniós pályázatról, az EFOP 1. 9. 2. „Montázs projektről”, amelynek elsődleges célja, hogy a fejlesztés egységes folyamattá váljon, és küldözgessék a sérülteket értelmetlenül egyik helyről a másikra. A komplex rehabilitáció magába foglalja az orvosi diagnózist (nem csak a test fizikai károsodását mérik föl, hanem figyelembe veszik azokat a funkciókat is, amelyek nem kizárólag a testen belüli változásokból adódnak), az elemi rehabilitációt (azért hívják eleminek, mert az élet minden aspektusához szükséges, nemcsak a foglalkoztatáshoz), a környezeti rehabilitációt (a tárgyi és az épített környezetet) és a foglalkoztatási rehabilitációt. A célok eléréséhez sok segítséget nyújt az efiportal.hu (ez az Egységes Fogyatékosságügyi és Információs Portál), ahol minden információ megtalálható egy helyen, például érdekvédelemről, rehabilitációról – emelte ki a minisztériumi szakember.

„Akár 80%-kal lehetne csökkenteni a látássérültek számát, szűrésekkel, beavatkozásokkal, ha a megelőzésre megfelelő gondot fordítanánk” -ezt már Prof. dr. Németh János szemészorvos előadásában hallhattuk, aki rávilágított arra, hogy a világon folyamatosan nő a látássérültek száma, és ennek visszafordítására létrehoztak egy nemzetközi programot is. Egy friss felmérés szerint Magyarországon a vakságnál enyhébb mértékű látásromlásúak száma több mint a háromszorosa ANNAK, mint korábban gondolták. A nemzetközi eredmények azt is megmutatják, hol lehet a megelőzésben előrelépni. Kínában például bevezették, hogy az iskolák tetején legyenek ablakok a természetes fény beáramlása érdekében, és a gyerekek  nem kapnak házi feladatot, így csökkentve az ott nagy arányban előforduló rövidlátóságot.

Magyarországon a vakság illetve a gyengénlátás a leggyakoribb oka a koraszülöttség. A Cerny Alapítvány segítségével hat éve működik egy koraszülötteket szűrő rendszer, és az óta egyetlen koraszülött gyermek sem vakult meg, mert akinél szükséges volt, még időben beavatkoztak lézerkezeléssel. Az időskori szembetegségek is elkerülhetők vagy késleltethetők a korai fölismeréssel, például akinél a cukorbetegség következtében alakul ki. Ez azért is fontos, mert az időskori balesetnek is (például a combnyaktörés) a nem megfelelő látás az oka. A látás rehabilitációjánál nagyon fontos, hogy legyen rendszerszintű kapcsolat a szemészetek és tanácsadó szolgálat között – emelte ki a szakorvos -, amire már létezik egy szakmai irányelv, mely szerint ha 0,5-nél kisebb látásélességet tapasztal az orvos, akkor arról tájékoztatnia kell a pácienst és rehabilitációra küldeni. Ettől kezdetben sok orvos ódzkodott, így ezt nekik is meg kellett tanítani, de mára elfogadták és azóta keresik fel nagyobb számban a látássérültek a tanácsadó és rehabilitációs intézményeket – tudtuk még meg a szemész professzortól.

Az új budaörsi központot, illetve a projektet, amelynek keretében megnyílt, a szakmai vezető, Mikola Gyöngyvér mutatta be. A projekt 2017. október 1-től 2018. szeptember 30-ig tart. A pályázatot (LSER2017) amin a támogatást elnyerték, az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. hirdette meg. „A pályázati program célja az elemi rehabilitációs jogszabály elfogadásáig az átmeneti időszakra az elemi rehabilitációs szolgáltatás biztosítása és a készülő jogszabály alapján a szolgáltatás átszervezése.”

A projektben résztvevők: Nyikes Fatime projektmenedzser, a BULÁKE elnöke; Mikola Gyöngyvér szakmai vezető, rehabilitációs szakember, látássérült szakos és értelmileg akadályozott szakos gyógypedagógus; Jordanits Szilvia szociális munkás, klienskoordinátor; Varga Gabriella rehabilitációs szakember, látássérült szakos gyógypedagógus; Tajti Gábor informatika oktató; Tarcsafalvy Attila informatika oktató és önkéntesek a Buláke tagságából.

A központban a 16 éven felüli látássérültek részére nyújtanak ingyenesen szolgáltatásokat, és jöhetnek ide Budaörs mellett teljes Pest megyéből, továbbá Budapestről és Fejér megyéből. Erre a programra elsősorban azokat várják, akik felnőttkorukban váltak látássérültté.

Az elemi rehabilitáció főbb szolgáltatásai: állapotfelmérés, funkcionális látásvizsgálat; látástréning; mindennapos tevékenységek tanítása; kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítása és szociális rehabilitáció. A konferencia délután három csoportban kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott, melynek témái: szociális ellátás, informatika és projektmenedzsment.

Képek a Patkó u. 7. szám alatt található központról:

 

(Fotók: Petőházi Emese)