Az öreg kisasszony autósmeséi – bemutató után

0
322

Hogy lesz a habverőből királynő? A serpenyőből pedig rendőr? Kell hozzá több mint némi szellemes rendezés, nagy adag remek színészi játék és persze a nézőktől is egy csipetnyi fantázia

A kisfiam négyéves, és a darab plakátja kapcsán nagyon várta az előadást, hiszen volt rajta egy kis kék autó. „Mikor kezdődik már anya?” – kérdezte múlt szombaton a Városi Ifjúsági Klub előterében várakozva. Én arra voltam kíváncsi, hogyan lehet Mosonyi Aliz mesekönyvét úgy színpadra vinni, hogy a darab csak egyszereplős, hiszen a kis történetekben felbukkan rendőr, királynő és varázsló is. Mikor felgördült a függöny a Budaörsi Latinovits Színház legújabb gyermekelőadásán, egy konyhában találtuk magunkat és az öreg hölgyet, aki mesélni kezdett nekünk, miközben sütéshez készülődött. És még hogy! Takács Katalin lebilincselően adja elő a kis történeteket úgy, hogy különféle konyhai eszközöket is használ kellékként: a habverő királynő lesz, a serpenyő rendőr, a kis autó pedig egy sütőkesztyű.  Szülőként az ember tudja, hogy mennyi ideig lehet a gyermeket egyféle dologgal lekötni, és utána váltani kell. Varsányi Péter rendezése azért remek, mert a gyerekeket úgy is lekötötte az előadás, hogy nincs forgatag, sok emberi szereplő és nincs helyszínváltás sem. A ritmus mégis nagyon jól működik a darab során: a kis történetek nincsenek elhúzva, a színésznő minden egyes részét kihasználja a díszletnek, mindegyik mese a tér más-más pontján hangzik el és más konyhai eszközzel, ami a gyerekeket derültségre fakasztja. 

Olyan érzésem volt az előadás alatt, mint amikor a szülő rácsodálkozik, hogy hát tényleg, nem kell csilivili drága játék a gyerekeknek, ők bármivel el tudnak játszani, legyen az egy darab madzag vagy egy kanál. Ez most újabb igazolást is nyert, hiszen a tapsot követően a gyerekek odasereglettek a színpad elé, hogy kipróbálják a konyhai eszközöket.

De ne szaladjunk ennyire előre! A könyv kerettörténete az, hogy az öreg kisasszony autójának születésnapja van, és ezért útra kelnek a torta térképet követve, hogy megtalálják a legfinomabb, legjobb süteményt a kis autó számára. Közben számos kalandban lesz részük. Ezt a színpadon úgy látjuk viszont, hogy a kisasszony elkezd tortát sütni (ez persze inkább a felnőtteknek egyértelmű) és amikor az utolsó történet zárul, a torta bekerül a sütőbe. Azt már sajnos nem látjuk, hogy milyen lesz készen (pedig a hétéves kislányom nagyon bízott benne, hogy miután elsötétült a színpad és újra felgyullad a villany, ott lesz a kész sütemény), de ennél inkább sokkal jobb dolog történik, ugyanis kapunk egy kis kóstolót, immár kint az előtérben.

Takács Katalinra visszatérve: el tudta vinni a gyerekeket képzeletben autókázni, a kicsik nem fészkelődtek az előadás alatt, hanem részt vettek benne, be-bekiabálva, ami egyértelműen pozitív visszajelzés volt részükről és természetesen nem zavarta meg a műsort. Hazafelé jutott az eszembe, hogy se a kisfiam, se a kislányom nem mondta a darab végén, hogy „anya, nem is volt benne kisautó”.