Az ipar és a kereskedelem várakozásai optimisták – GKI elemzés

0
785

Csaknem másfél éves, szinte töretlen növekedés után februárban új történelmi csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások még soha, a fogyasztóiak pedig csak 2002-ben, a Medgyessy-kormány 100 napos programjának néhány hónapjában voltak a mostaninál is kedvezőbbek.

Az üzleti szférán belül az ipar és a kereskedelem várakozásai javultak, s februárban mindkettő még soha nem látott optimizmust tükrözött. Az építőipari és szolgáltató cégek várakozása viszont kissé romlott, de így is történelmi csúcsuk közelében maradtak. Az ipari bizalmi index a januári megtorpanás után februárban tovább emelkedett. Jobb lett a termelési helyzet és kilátások, valamint a rendelésállományok – ezen belül az exportrendeléseké is – megítélése. Egyedül a készletszintet érezték rosszabbnak a válaszolók. Az építőipari cégek kilátásai továbbra is nagyon kedvezőek, bár az ágazat bizalmi indexe januárhoz képest kissé csökkent. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé romlott, a rendelésállományok minősítése viszont jobb lett. A kereskedelmi bizalmi index a januári szerény csökkenés után mindenkori maximumára emelkedett, s ezzel markánsan kilépett az elmúlt közel négy évet jellemző viszonylag keskeny sávból. Az eladási pozíció és a készletek megítélése is kedvezőbb lett, a rendelésállományé viszont – igaz, négyéves csúcsához képest – romlott. A szolgáltatói bizalmi index februárban kissé csökkent, amiben fontos szerepe volt az általános üzletmenet rosszabb megítélésének. Némileg romlott az elmúlt időszak forgalmáról alkotott vélemény is.

A foglalkoztatási szándék az ipar kivételével minden ágazatban visszafogottabb lett, s kissé erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban valamicskét erősödött, s az utóbbi ágazatból szinte teljesen eltűntek az árcsökkenésre számítók. A szolgáltató és kereskedelmi cégek árvárakozása nem változott, a fogyasztók inflációs várakozása minimálisan gyengült. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban – főleg az építőiparban – kissé rosszabb lett, de továbbra is az optimizmus a jellemző. A lakosság e tekintetben is nagyon bizakodó, ennek mértéke nem változott januárhoz képest.

A GKI fogyasztói bizalmi index februárban a decemberi jelentős javulást és a januári enyhe korrekciót követően kis mértékben emelkedett. Ennél optimistább utoljára 2002 no-vemberében volt a lakosság. Az emberek saját pénzügyi helyzetüket némileg, míg várható megtakarítási képességüket sokkal jobbnak ítélték, mint januárban. Kedvezőbbnek érezte a lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

 

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2011-2017

Év Hónap Üzleti bizalmi index Fogyasztói bizalmi index GKI konjunktúraindex
2011. I. 0,5 -25,8 -6,3
II. 2,9 -27,7 -5,1
III. -1,3 -37,3 -10,7
IV. 0,6 -36,8 -9,1
V. -4,3 -38,5 -13,2
VI. -4,4 -41 -13,9
VII. -6,9 -42 -16
VIII. -11,3 -40,7 -18,9
IX. -11,7 -47,2 -20,9
X. -14,9 -49,8 -24
XI. -14 -49,5 -23,2
XII. -14,5 -53,3 -24,6
2012. I. -16,3 -56,6 -26,8
II. -12,4 -51,2 -22,5
III. -8,1 -49,9 -19
IV. -9 -48,8 -19,3
V. -14 -55,9 -24,9
VI. -14,6 -52,6 -24,5
VII. -13,3 -51,4 -23,2
VIII. -14,9 -52,7 -24,7
IX. -16,4 -49,5 -25
X. -14,6 -53 -24,6
XI. -12,4 -50,7 -22,4
XII. -11,3 -49,3 -21,2
2013. I. -11,3 -43,4 -19,6
II. -12,0 -40,9 -19,5
III. -11,9 -37,3 -18,5
IV. -15,6 -38,9 -21,7
V. -10,5 -34,4 -16,7
VI. -6,9 -37,3 -14,8
VII. -8,6 -35,3 -15,5
VIII. -6,3 -36,9 -14,3
IX. -4,8 -31,0 -11,6
X. -2,3 -29,4 -9,3
XI. -0,1 -23,3 -6,1
XII. 4,0 -22,7 -2,9
2014. I. 3,8 -17,2 -1,7
II. 4,9 -22,0 -2,1
III. 4,7 -15,9 -0,7
IV. 7,7 -15,3 1,7
V. 4,8 -18,4 -1,2
VI. 5,4 -19,3 -1,0
VII. 1,4 -18,9 -3,9
VIII. 2,2 -21,9 -4,1
IX. 3,6 -19,1 -2,3
X. 7,8 -17,6 1,2
XI. 7,7 -19,4 0,7
XII. 8,1 -22,1 0,2
2015. I. 4,4 -23,8 -2,9
II. 3,5 -22,4 -3,2
III. 4,2 -25,8 -3,6
IV. 4,9 -25,0 -2,9
V. 3,7 -22,6 -3,1
VI. 5,1 -27,0 -3,2
VII. 5,0 -26,0 -3,1
VIII. 5,2 -22,7 -2,1
IX. 7,5 -28,3 -1,8
X. 5,8 -19,6 -0,8
XI. 4,6 -19,6 -1,7
XII. 4,7 -19,2 -1,5
2016. I. 7,2 -16,6 1,0
II. 4,6 -20,2 -1,8
III. 4,6 -23,8 -2,8
IV. 2,2 -21,1 -3,9
V. 2,3 -18,9 -3,2
VI. 1,7 -19,2 -3,7
VII. 5,6 -16,1 0,0
VIII. 1,2 -18,6 -3,9
IX. 1,7 -18,5 -3,6
X. 1,0 -20,3 -4,5
XI. 2,8 -16,5 -2,2
XII. 3,7 -14,1 -0,9
2017. I. 4,4 -11,7 0,2
II. 4,5 -12,4 0,1
III. 4,7 -11,5 0,5
IV. 6,4 -16,4 0,5
V. 7,9 -16,1 1,7
VI. 9,5 -14,6 3,2
VII. 11,3 -15,9 4,2
VIII. 10,2 -13,6 4,0
IX. 12,3 -14,3 5,4
X. 10,5 -13,8 4,2
XI. 11,7 -14,2 5,0
XII. 13,4 -7,7 7,9
2018. I. 14,2 -8,9 8,2
II. 15,5 -7,6 9,5

Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt. sajtóközleménye

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here