Ha diszharmónia van, észre kell venni!
A Budaörsi Egészségügyi Központ –TritonLife Magánkórház endokrinológiai szakrendelését több mint egy évtizede látja el dr. Csupor Emőke. Mi teszi boldoggá munkája során? Indíttatása és orvosi hitvallása mellett férfiak és nők, fiatalok és idősek endokrin eredetű betegségeiről is szó esik.
Miért lett orvos?
Kigyereknek beteges voltam. Emlékszem, mélyen átéltem a szorongást, amikor orvoshoz kellett menni: mi fog történni? Innen eredt az elhatározásom, hogy orvos leszek. Olyan orvos, aki megpróbálja megnyugtatni beteget. Rámosolyog, félelmeit pár közvetlen kérdéssel feloldja. Így kezdődött a történet.
Három szakvizsgája van, mindhármat használja.
Tíz évig dolgoztam a János Kórház II. Belgyógyászati Osztályán, ami fantasztikus hely volt képzés szempontjából. Kórházi éveim alatt két főnököm volt, akiktől nagyon sokat tanultam: az egyik a vízilabdás múltú dr. Salamon Ferenc, igazi menedzsertípus, a másik dr. Kovách Gergely, egy nagyon precíz, rendkívül számon kérő vezető. A tőlük tanultak szakmai továbbfejlődésemet jelentősen meghatározták. Az osztályon az általános belgyógyászat mellett endokrinológiai, nefrológiai és izotóprészleg, valamint koronária-őrző is működött, így már kórházi éveim alatt is találkoztam endokrinológiai betegekkel. Tíz év kórházi gyakorlat után háziorvosként kezdtem dolgozni; az Orvostovábbképző Intézet endokrinológiai osztályán két év alatt szereztem meg endokrinológiai szakképesítésemet. Mindig bennem volt az igényesség, hogy többet és többet tudjak. Először lettem belgyógyász, utána endokrinológus, a háziorvoslás volt az utolsó szakképesítésem. 1992 óta dolgozom endokrinológusként a Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatánál.
Majd 2014-től Budaörsön is.
A szakképzésben Szabolcs István professzornál tanultam az endokrinológiát. Ő fantasztikus ember volt. Tudtam, hogy itt dolgozik, és arról álmodtam, de jó lenne nekem is idekerülni! Végül úgy alakult, hogy a helyére jöhettem, amikor ő sajnos megbetegedett, és fel kellett adnia a munkát Budaörsön.
Munkabírása legendás. Szakrendelésén hosszú sorban várakoznak a páciensek, többnyire angyali türelemmel. Néha kijön, csendesen eligazítást tart: most egy előjegyzett beteg, aztán jöhet valaki, aki a leleteit hozza, várandósok mindig előnyben. Hogyan bírja ezt a terhelést?
Hitvallásom, hogy a beteg a legnagyobb kincsét adja a kezembe: az életét, az egészségét. Ez mindent felülír, a munkámat nagyon komolyan kell vennem. Sajnos a rendelési idő rövidebb, mint amennyire igény van, nem egyszer dupla annyit dolgozunk, amíg az utolsó beteg is sorra kerül. Többször előfordult, hogy ránk zárták a rendelőintézet ajtaját! Nagyszerű asszisztensem, Polyik Emese kedvessége, tisztessége, figyelmessége, szerénysége, maximális segítőkészsége és tudása nélkül nem győzném ezt a munkát. Az is lelkesít, hogy látom: a budaörsi betegek betartják, amit együtt megbeszélünk. Amikor bejövök, a szakrendelő dolgozói integetnek, mosolyognak, minden kérést teljesítenek, vagyis megbecsülnek. Nagyon örülök, hogy itt dolgozom.
A kivizsgálások során mely területekkel, a kollégák közül kivel kerül leggyakrabban kapcsolatba?
Nagy segítség, hogy belgyógyász is vagyok, a belgyógyászat tehát „pipa”. Megvan az oszteológiai (csonttani) képzettségem is – sőt, PhD-értekezésemet is ebben a témában írtam –, de tiszteletben tartom, hogy Budaörsön a reumatológus kollégák kezelik az oszteoporotikus betegeket. Akkor szokták átadni nekem a pácienst, ha endokrin betegség okozta az oszteoporózist. A radiológusokkal nagyon jó a kapcsolatom, Bálint Bea doktornő az évfolyamtársam volt, az ultrahang-, nyakiultrahang-eredményeket ővele szoktam megbeszélni. Hasznosnak bizonyul az ilyen konzultációknál az orvos-szonográfus képzettségem is. A nőgyógyász kollégák a meddőség kivizsgálásakor és policisztás ovárium szindróma felmerülésénél szoktak konzultálni velem. Én is nélkülözhetetlennek tartom a segítségüket a női hormonháztartás vizsgálatánál. Mindig a teljes embert kell nézni a betegvizsgálatnál. Ha diszharmónia van a rendszerben, észre kell venni, és a más szervrendszer okozta eltéréseket, ha kell, tovább kell vizsgálni. Ilyenkor másik szakrendelésekre küldöm a beteget a kollégák segítségét kérve.
Szakterületén lát olyan betegséget, ami gyakoribbá vált az utóbbi időben?
Sajnos egyre több a pajzsmirigybetegség – közte a pajzsmirigydaganat – fiatal korban is. Részben betudható ez annak, hogy érzékenyebbé vált a diagnosztika, de sajnos az előfordulás is sűrűbb. Ha valakinek pajzsmirigybetegség volt a családjában, és ráadásul még panaszos is – túlsúlyos, sovány, fáj a nyaka, stb. –, keresse fel háziorvosát, aki a panaszok mérlegelése után, ha szükséges, továbbküldi az endokrinológushoz. Potenciazavarral küszködő fiatal férfiak is jönnek a rendelésre, és bizony kiderül, hogy testépítő szereket szedtek éveken keresztül. Sok nő azért keres fel, mert nem tud teherbe esni. Ennek hátterét számos betegség okozhatja, köztük van a pajzsmirigybetegség vagy az agyalapi mirigy (hipofízis) hormontermelési zavara is.
Mit tehetünk magunkért?
Életmód szempontjából, amennyire lehet, a természetes táplálkozást kell előnyben részesíteni, nem fehérjeporokat enni, meg testépítő szereket, túlzott vitaminmennyiségeket fogyasztani. A nők esetében az a véleményem, hogy húsz év alatt a fogamzásgátló tabletta szedésének elkezdése nem igazán szerencsés. Tudom, hogy minden fölgyorsult, a nemi érés korábbra jött, a társadalmi szokások is megváltoztak. Ezzel együtt a hormonális ciklus beállásához idő kell. A szabály úgy szól, hogy tizenhat éves korig még megengedett, hogy összevissza menstruáljon egy lány, utána viszont már orvoshoz kell fordulni. A problémát a fogamzásgátló korai szedése elfedheti. Sokan nem értenek velem egyet, főleg a fiatalok, endokrinológusként mégis azt kell hogy mondjam: megérné megvárni a húsz év körüli életkort a fogamzásgátló szedésével, hogy előszőr beálljon a saját menstruációs ciklus.
Csontritkulás…
A csont építésében és a korral járó csontvesztés csökkentésében nagyon fontos a D-vitamin és a kalcium megfelelő bevitele, valamint a testmozgás. Számos betegség már a fiatalkori maximális csonttömeg kialakulását is csökkentheti, majd fokozza a csontvesztést, vagyis a betegségekhez társuló másodlagos (szekunder) oszteoporózist, valamint a következményes csonttörés kockázatát.
A csonttömegvesztés a menopauzához kapcsolódik?
A változó kor hormonális változásai a nőknél hirtelen felgyorsítják a csontvesztést, de vigyázat, a férfiakat is érinti a csontritkulás, csak a csontvesztésük lassabb folyamat. A férfiak oszteoporózisa napjainkban is aluldiagnosztizált, alulkezelt kórkép. Az oszteoporotikus törések közül a csigolya- és a csípőtáji törés jelentős fájdalommal, szenvedéssel, rokkantsággal, sőt halállal is járhat. A csípőtájéki törést elszenvedő betegek egyharmada egy éven belül meghal, ami iszonyatosan nagy szám. A maradék kétharmad negyven százaléka lesz képes az önálló életvitelre, és közülük is csak minden második ember – hét csípőtöröttből mindössze egyvalaki! – épül fel úgy, hogy képes segédeszköz nélkül járni. Ez sajnos nemcsak hazánkban gond, az egész világra jellemző.
Névjegy
Dr. Csupor Emőke 1980-ban diplomázott summa cum laude minősítéssel, egyetemi évei alatt népköztársasági ösztöndíjas volt. 2014 óta látja el a budaörsi egészségügyi központ endokrinológiai szakrendelését. Értékrendjében meghatározó, hogy hívő értelmiségi családban nevelkedett. Férje is orvos, mindkét gyermeke orvosi diplomát szerzett. Négy unokája van. „Feszített tempóban dolgozom, de mindenre jut ideje az embernek, ha örömét leli a munkájában, és szerető, segítő környezet veszi körül” – fogalmaz. Gyermekkori álma is megvalósult: olyan orvos lett, akinek sikerül a beteget megnyugtatnia, szorongását oldania, bizalmát elnyernie.
