A GKI Zrt. cikksorozatot indít, amelyben áttekinti Magyarország fejlődését négy kormányzati cikluson keresztül. Ahol lehet, ott a környező országokhoz képest is megvizsgálják, hogy hol tartunk. Az elemzések során végigveszik a fő makrogazdasági mutatók alakulását, illetve a különböző „felhasználások” hatékonyságát (szociális szféra, oktatás, egészségügy, demográfia).
A GDP alakulása a V4 országokban, Romániában és Ausztriában, 2002-2018
(2002=100, százalék)
Forrás: Eurostat, OECD, GKI
A GDP a vizsgált országokban 2002-től 2008-ig növekedett, majd a gazdasági világválság hatására 2009-re – Lengyelország kivételével – visszaesett. A válságból való kilábalás nagyon gyors volt Lengyelország és Szlovákia esetében. Ezzel szemben az összes többi ország 2008-2012 között visszaesett vagy stagnált. Magyarországon ez a stagnálás már 2005 után megkezdődött (a költségvetés elszabadult hiányának kiigazítása miatt). 2008-tól a magyar kilábalási pálya erőteljesen hasonlít a román és a cseh pályához, de dinamikájában jóval gyengébb a románnál. A növekedési lemaradás nagy része 2005-2008 között keletkezett, de a rés azóta is növekszik, a relatív lecsúszás folytatódik. A „kétszer 8 év” növekedési szempontból egyik részében sem sikertörténet. Felzárkózás a régió országaihoz egyik nyolc évben sem sikerült.
Összességében a vizsgált 16 év alatt Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el az ábrán látható regionális „növekedési ranglistán”, Ausztriát megelőzve, de a többiektől jelentősen elmaradva. Ausztriát tekintve, amely Európa egyik legfejlettebb gazdasága, ez nem meglepő. Ugyanakkor Csehország példája arra is rámutat, hogy egy nálunk fejlettebb gazdaság is képes lehet gyors növekedésre a térségben.
Hasonló következtetésre jutunk akkor is, ha a GDP-növekedést vásárlóerő-paritáson, az EU-átlag százalékában vizsgáljuk.
A GDP vásárlóerő paritáson az EU-átlag százalékában, 2002-2018
(EU28 = 100)
Forrás: Eurostat, OECD, 2017-2018: EU előrejelzés alapján GKI becslése
Van olyan vélekedés miszerint a kelet-európai országokban rejlő fejlődési potenciál jelentheti az Európai Unió újbóli gazdasági fellendülésének kulcsát. A jelen cikkben vizsgált országok ugyan jelentős fejlődésen mentek keresztül egészen 2008-ig, de a felzárkózás lelassult, s az érintett országok szerény mérete eleve nem teszi lehetővé az EU-dinamizáló szerepet. Érdemes lenne átgondolni a fejlesztési politikát: vajon a legjobban megtérülő, leghatékonyabb beruházásokra jutnak-e a források!? S mi okozza a régió egyes országai közötti nagy különbséget, ezen belül Magyarország folyamatos lemaradását.
Forrás. sajtóanyag
