Aláírásgyűjtés a tankötelezettség korhatárának kiterjesztéséért

0
135

A Budaörsi Tanoda szervezi városunkban azt az aláírásgyűjtést, melyet az Idetartozunk Egyesület indított el azzal a céllal, hogy ismét 18 év legyen a tankötelezettség korhatára. Az aláírásgyűjtést papíron végzik, nem online, a Tanoda címe: Budaörs, Templom tér 15. „Ez nem politikai jellegű kérdés, ez kifejezetten szakmai és társadalmi probléma” – mondta Lakatos György, a Tanoda vezetője, aki válaszolt a témával kapcsolatos kérdéseinkre.

B. N.: Miért van szükség erre az aláírásgyűjtésre?

L. Gy.: 2012-ben csökkentette a kormány 18-ról 16 évre a tankötelesség felső korhatárát, ez jelenleg is hatályban van, ezért csak 16 éves korig tankötelesek a gyerekek. Azóta nagyon sokan kiestek az iskolarendszerből, mert egyrészt az iskoláknak megvan a lehetőségük arra, hogyha valamilyen probléma van a gyerekekkel, akkor rögtön el tudják tanácsolni, a törvény felhatalmazza őket erre. Másrészt a gyerekek kihasználják, hogy nem kell iskolába járni 16 éves kor felett, esetleg elmennek dolgozni – és az még a jobbik eset, ha elmennek dolgozni, bár mi nem tartjuk szerencsésnek, hogy egy 16 éves fiatalnak dolgoznia kelljen, sokkal jobb lenne, ha tanulna addig, ameddig csak lehet. De jellemzően nagyon sok olyan fiatal van, akik semmit nem csinálnak. Ezeknek a gyerekeknek az útja egyenesen vezet a bűnözés irányába, a droghasználat irányába vagyis mindenfelé, ami nem jó és nem helyes. És ezért nem lehet csak őket hibáztatni, sőt, azt gondoljuk, hogy elsősorban nem ők a hibásak ezért a helyzetért.

B. N.: Mi a céljuk az aláírásgyűjtéssel?

L. Gy.: . Elsődleges célja, hogy ismét felemeljék 18 évre a tankötelezettség korhatárát. Fontos hangsúlyozni, ez nem politikai jellegű kérdés, ez kifejezetten szakmai és társadalmi kérdés. Nem a kormány ellen szól, hanem kifejezetten arra irányul, hogy minél tovább bent tarthassuk a gyerekeket az oktatásban, és ez nem csak a gyerekek érdeke, hanem érdeke minden magyar embernek. Hiszen az oktatás a legkifizetődőbb befektetés az egész világon, gondoljunk csak a skandináv országokra. A II. világháború után a skandináv országok, Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia nagyon rossz állapotban voltak gazdaságilag, és úgy döntöttek, hogy a nemzeti bevétel, a GDP jelentős részét az oktatásra fogják költeni. Néhány évtizeden belül ezek az országok a legjobban élhető országok lettek gazdasági, szociális és egyéb szempontokból is. Nekünk is az oktatásba kellene fektetni nagyon sokat és olyan szabályozásokat, olyan törvényeket kellene hozni, amelyek benntartják, segítik és támogatják a fiatalokat abban, hogy tanuljanak.

B. N.: Hányan írták alá eddig ezt a petíciót?

L. Gy.: Napról-napra emelkedik azoknak a száma, akik jönnek aláírni ezt az ívet, eddig hozzávetőlegesen kétszázan írták alá. Budaörsön egyébként Wittinghoff Tamás polgármester volt az első, aki aláírta. Az a fontos, hogy ez az ügy országos nyilvánosságot kapjon és felhívja a figyelmet arra, hogy ez milyen súlyos probléma Magyarországon.

B. N.: Mi a véleménye arról, hogy a szülőket büntetik a családi pótlék megvonásával, ha a gyerek nem jár iskolába?

L. Gy.: Az egész családot büntetik azzal, hogy megvonják a családi pótlékot. Szerintem máshogy kellene szabályozni ezt, ami nem ennyire drasztikus, nem a pénzt vonják meg. Erre is egy skandináv példát tudok mondani: Svédországban, ha egy családban alkoholista szülő van vagy valamilyen szenvedélybetegségben szenved, akkor nem megvonják a támogatást, hanem segítik a családot, plusz támogatást adnak. Ez egy jó keresztényi hozzáállás, ha valakivel baj van, hogyha valahol probléma van, ott ne büntessünk, hanem segítsünk. Annak biztos oka van, hogyha egy gyerek hiányzik az iskolából. Lehet, hogy az iskolával van a baj, lehet, hogy a gyerekkel vannak valamiféle mentális problémák vagy az is lehet, hogy családon belül történt valami. Itt segíteni kell, nem megvonni, hanem további támogatást nyújtani és nem csak anyagi támogatásra gondolok, hanem a családsegítő vagy különböző szakemberek bevonására. A legnagyobb probléma, hogy Magyarországon a családsegítők sok esetben csak hivatalként működnek és nem egy segítő szervezetként. Nagyon jó, hogy elmondhatom azt, hogy Budaörsön ez jól működik, az iskolák, a családsegítő központ és az önkormányzat – ebbe a sorba tartozik a Budaörsi Tanoda is – segítő tevékenységet is ellátnak. Igaz, a családi pótléknak az elvonása nem önkormányzati hatáskörbe tartozik, ez kifejezetten egy állami tevékenység, amivel abszolút nem értünk egyet.

B. N.: Mi a véleménye arról, hogy az iskolakezdést hat éves kortól tették kötelezővé?

L. Gy.: Azt gondolom, hogy nem szabad uniformizálni a gyerekeket, mert minden gyereknél más, hogy mikor mehet iskolába. És ezt nem döntheti el egyedül az állam, az oktatási hivatal. Ez egy összetett feladat kellene, hogy legyen, ahogy eddig volt: az óvónők akik ismerték a gyereket, javasolták, menjen-e a gyerek iskolába vagy sem hatévesen, de ők is úgy, hogy előtte mindig egyeztettek a szülőkkel is. Ez a legjobb egyébként, hogyha az óvoda, a szülők és az iskola egyeztetnek arról, hogy iskolaérett vagy nem iskolaérett a gyerek. Egy saját példát hadd mondjak el, a legidősebb gyermekem, aki ma már főiskolás, hatévesen kezdte az iskolát, iskolaérett volt, de aztán később kiderült róla, hogy diszlexiás. Ahhoz képest jól vette az akadályokat, nem is bukott meg, viszont mi úgy láttuk, hogy kicsi még a többiekhez képest, és harmadik osztályban visszatartottuk, ami elképesztően jót tett neki. Szerencsés helyzetben voltunk, mert jó közösségbe került, de azt el kell mondani, hogy nap mint nap találkozunk ilyen jellegű problémával. Ha egy gyerek nem tudja venni az akadályokat az iskolában, mi gyakran javasoljuk azt a szülőknek, amennyiben az iskola is beleegyezik, hogy vissza kell tartani a gyereket. Ilyen esetekben, ha a gyerek túl korán került az iskolába, ez megoldás lehet. A lehető leghamarabb, mert minél kisebb a gyerek, annál kevésbé lesz kitéve az esetleges csúfolódásnak, és annál hasznosabb lesz ez számára. De ha nem akarjuk, hogy évet ismételjen, meg lehet keresni különböző segítő szervezeteket, alternatív oktatást. Budaörsön két tanoda is működik, az egyik a 2.0 tanoda, ami elsősorban magántanuló gyerekeknek ad lehetőséget a tanulásra, és többségében olyan gyerekek járnak oda, akiknek a szülei ki tudják fizetni a tandíjat, a Budaörsi Tanoda viszont kifejezetten azoknak a gyerekeknek nyújt lehetőséget, akik nem tudják megfizetni a különórákat, a külön szakembert. Várjuk ezeket a gyerekeket, akik ilyen jellegű segítségre szorulnak.

Kiemelt fotó: freepik.com