A szürkehályog-műtéteket a legkorszerűbb eszközökkel végzik Budaörsön

0
1419

Ma már sokszor a szemüveg elhagyása a cél

Évente több száz embernek menti meg a látását, adja vissza az éles látását a budaörsi egynapos sebészet egyik legtapasztaltabb munkatársa, dr. Gombos Katalin. Az intézményben a legkorszerűbb műtéttámogató eszközökkel dolgozhat, de úgy tartja: az emberi munka megőrzi kulcsszerepét a gyógyításban.

 

Hogyan lett szemorvos?

Amikor huszonévesen ezt a területet választottam, kicsit éppen kiábrándultam a pszichoszomatikus betegségekből; az egyetemen ugyanis először ezzel akartam foglalkozni. Mindenképpen olyan szakmát akartam, ahol minden látható, tudom, mit miért csinálok, és látom az eredményt. Így esett a választásom a szemészetre. Most, több mint harminc év tapasztalatai és sok tízezer szem operációja után elmondhatom, hogy jól választottam. Nincs annál jobb érzés, mint segíteni valakin, javítani a látását. Ezzel együtt látom, hogy a lelki dolgok mennyire befolyásolják a látást, és látom a mi műtéti eredményeinket is.

Nem könnyű belátni, hogy a testi panaszok mögött lelki probléma is állhat.

Nekem is van olyan páciensem, aki szemészeti betegséggel nem magyarázható okból veszítette el a látását. Nagyon nehéz a betegnek ilyenkor azt ajánlani, hogy ne csak a szemészt keresse, hanem forduljon esetleg pszichológushoz vagy valamilyen terapeutához, foglalkozzon többet önmagával. Ha valaki azért fordul hozzám bizalommal, hogy a szemét gyógyítsam meg, nehezen tudom becsempészni az ajánlott kezelések közé, hogy más irányba is elinduljon betegségének okát keresve. A legegyszerűbb szemészeti tüneteknél, betegségeknél – például a száraz szem  – kiderülhet, hogy a panaszoknak lelki eredetük is van.

A budaörsi volt az első sok szakmára kiterjedő (multidiszciplináris) egynapos sebészet Magyarországon. Már az indulásnál csatlakozott.

Ennél is jóval korábban, több mint húsz éve az hozott az egészségügyi központba, hogy itt lakom Budaörsön. A klinikai munkám mellett itt kezdtem el rendelni. Az egynapos sebészet indulása 2003-ban kihívás, egyben könnyebbség és lehetőség volt számomra, hogy a nehézkes klinikai rendszertől szabaduljak. Volt ellenállás klinikai oldalon: bár mára diadalmenetnek tűnik, akkoriban a szakma ódzkodva fogadta az egynapos ellátási formát.

Milyen műtéteket végeznek?

Nagyon hamar megkaptuk az engedélyt a szürkehályog-műtétekre. A szemészeti beavatkozások között, sőt összességében is ez a leggyakoribb egynapos műtéttípus: a szürkehályog-operációk száma Magyarországon jelenleg évi százezer körül van. Technikailag ezek a műtétek tökéletesen illeszkednek a nappali sebészetbe, hiszen alapesetben szemcseppel hatásosan lehet érzésteleníteni, injekciót nem kell adni, altatásról rendszerint szó sincs. A rövid műtéti idő a szervezetet általában nem terheli meg, pár óra után biztonsággal haza lehet engedni a beteget. A limitet az jelenti, hogy ma Magyarországon az ellátó háttér – az előkészítés, illetve a műtét utáni megfigyelés – nem mindenhol biztosítható. Sokszor szociális okok miatt nem tudjuk egynapos sebészet keretében operálni a szakmailag egyébként alkalmas beteget, mert nincs, aki hozza-vigye, nincs, aki cseppentsen neki. Körülbelül az esetek öt százalékában van orvosi ellenjavallat, tehát amikor az egynapos ellátás valamilyen várható szövődmény miatt nem javasolható.

Egyéb műtétek?

Kisebb számban végzünk szemhéjplasztikai műtéteket is. Ezek a beavatkozások időigényesebbek, a páciensek sokszor altatást is kérnek. Az én nagy szomorúságom, hogy ennél tovább a hatályos egynapos beavatkozási lista miatt nem tudunk jutni. A vitrektómiák (üvegtestsebészeti műtétek) egyszerűbb eseteit egyelőre nem engedi a NEAK (a korábbi OEP), és az intravitreális (üvegtesti) injekciók adása is csak a klinikai hálózatban lehetséges. Számtalan tőlünk nyugatra, sőt keletre fekvő országban nincs ilyen korlátozás. De hogy valami jót is mondjak az egészségbiztosítóról: nyár óta lehetőségünk van rá, hogy asztigmiás dioptriaeltérést korrigáló tórikus műlencséket ültessük be társadalombiztosítási finanszírozással. Két dioptria fölött a szaruhártyának ezt a szabálytalanságát speciális műlencse beültetésével tudjuk kijavítani. Egyébként egyre inkább errefelé tolódnak a betegek szürkehályog-műtéttel szemben támasztott elvárásai is: nem várjuk meg, amíg nagyon rosszul lát, hanem ha szürke hályoghoz köthető panasza jelentkezik, megoperáljuk; ha nagyon nagy dioptriaeltérései vannak, azt is korrigálni tudjuk a megfelelően, egyénileg kiválasztott műlencsével. Lehetőségünk van arra is, hogy a saját lencsét olyan műlencsére cseréljük, amely többfókuszú, és a műtétet követően szemüveg nélkül is jó távoli és közeli látást biztosít.

Aki régóta jár szemészhez, észleli: a szakterületen látványos a műszerezettség fejlődése.

A szemészet „technikai sportág”. Amikor én kezdtem, a szürkehályog-műtéteknél nagy, 12 milliméteres seben keresztül szedtük ki a szemlencsét, fagyasztásos módszerrel. Nagy előrelépés volt, amikor végre műlencsét ültethettünk be a helyére. Egészen addig a műtétet követően a páciensnek vastag szemüveget kellett hordania, ami a lencse funkcióját pótolta. Az operáció végén a nagy sebet összevarrtuk, de a seb ennek ellenére nem volt stabil, sokáig kellett a betegnek vigyáznia, hogy ne hajoljon, ne erőlködjön. Sok volt a látásminőséggel kapcsolatos szövődmény, mert a varrás következtében szabálytalan lett a szaruhártya. Manapság pedig jön a páciens, majd pár óra múlva kicserélt szemlencsével el is megy. Köszönhető ez a 3 milliméternél kisebb sebnek, amit a korszerű műtéti módszer tesz lehetővé .Sokszor már nem is a szürke hályog miatt, hanem a szemüveg elhagyása érdekében operálunk. A budaörsi rendelőben másfél éve üzembe helyeztünk egy ultramodern eszközt, ami a speciális lencsék beültetését segíti. Műtét közben ellenőrizhető vele, hogy tényleg pontosan oda került-e a lencse, ahová terveztük. Van egy kinti egysége, amivel műtét előtt lefotózzuk a szemet. Műtét közben a feldolgozott fotót a készülék a műtéti területre vetíti, ezzel jelöli az operatőrnek, hogy milyen szögben kell a speciális lencse tengelyét elhelyeznie, pontosan mekkora legyen a lencsetokon készített nyílás, és hogy a műlencse valóban centrálisan helyezkedik-e el. Magyarországon jelenleg kevés helyen van használatban ilyen eszköz.

Népszerű sajtótéma, hogy milyen szakmákat vált ki öt-tíz éven belül a robotika és a mesterséges intelligencia. Nem félti az állását?

A robotok bizonyos dolgokat precízebben képesek elvégezni, mint mi, emberek. Mi igen-igen kicsiny, szinte virtuális térben dolgozunk. Jelenleg is vannak a műtét lépései között olyan részletek, amiket lézerrel lehet automatizálni, például hogy szabályos kör alakú legyen az a kis karika, amit kicsippentünk a lencse tokjából. Ennek ellenére nem gondolom, hogy a sebészet teljesen automatizálva lesz: sok szubjektív dolog van, amit az operáció előtt kell felmérni, illetve amiről gondoskodni kell a beavatkozás után. Lehet tehát, hogy a technika maga robotizálva lesz, de a betegellátás biztosan nem. Ha pedig nem csak a szürke hályogra gondolunk, sok olyan műtéttípus is van, ami egészen biztosan nem lesz automatizálva. De kétségtelen, hogy sokkal könnyebb most egy szürkehályog-műtétet megcsinálni, mint húsz évvel ezelőtt, amikor a technika még gyerekcipőben járt.

Kik a társai az egynapos ellátásban?

Ez abszolút csapatmunka. Nagyon sok segítséget kapok a kollégáktól, a nővérektől és az anesztézia dolgozóitól, egynapos koordinátor nélkül pedig nem is lehet operálni egynapos sebészetben. A legjobb asszisztensünk, Végh Eszter sajnos bő egy éve meghalt, nagyon sokáig vele dolgoztam, őt pótolnunk kell. A koordinátor feladata a szervezés: hogyan kerül oda a beteg a műtőasztalra, és műtét után mi történik vele. Ez nagy felelősség, nagy precizitást igénylő munka.

Félnek a páciensek a szemműtéttől?

Más egy funkciókárosodás, ha az ujjamat érinti, és más, ha a szememet, az egészen biztos. Ami nagyon fontos, hogy pontos legyen a beteg szemébe kerülő műlencse bemérése és tervezése. Nagyon nagy segítség, hogy itt, Budaörsön valóban minden eszköz a rendelkezésünkre áll, hogy ez a bemérés pontos legyen. A műtétre vállalkozó páciensnek kétszer kell megjelennie a szemészeten: egyszer, amikor megállapítják, hogy szürke hályogja van, és másodszor, amikor a műtét előtti vizsgálatokat elvégezzük. A betegek persze kicsit tartanak a műtéttől. Az írásos tájékoztató mellett egy időben adtunk hanganyagot is: sok-sok információt, meg egy kis relaxációs gyakorlatot. Most azon dolgozunk, hogy ne csak hanganyag legyen, hanem videó is, ami talán egy kicsit kívánatosabb, „fogyaszthatóbb” számukra.

Megelőzhető a szürke hályog kialakulása?

Próbálkoztak mindennel a szürke hályog ellen, lehet szemcseppet, mindenféle vitaminokat is kapni, de tudományosan igazolni sajnos egyiknek sem sikerült a hatását. Egyelőre nem a megelőzés a megoldás ezen a területen, hanem a jó műtéti technika, ami ezrelékes aránynál kisebb gyakorisággal okoz szövődményt. Amikor a beteg látását a hályog már jelentősen zavarja, vállalni kell a műtétet.

Írta: Révész Gábor