A változásokról
Az elmúlt években tovább folytatódtak azok az alapvető változások az önkormányzati rendszerben, amelyek a járások kialakulásával párhuzamosan az önkormányzatok hatáskörének csökkenésével jártak. Ennek folyományaként számos, korábban az önkormányzat által végzett szolgáltatás is jelenleg már más formában kerül biztosításra. Utóbbi változásokkal kapcsolatban a korábbi kutatások során jó néhány kérdés tettek fel a válaszadóknak, mi a jelen kutatás keretei között csak a legutóbbi eseményre, két, a tantestületek és a szülők által is támogatott iskolaigazgató kinevezésének elutasítására tértünk ki.
A megkérdezettek negyede nem tudott (23,6%) vagy nem akart (1,4%) véleményt nyilvánítani a kérdésről. A kérdésre válaszolók döntő többsége (95,7%-a) szerint az igazgatók kinevezését meg kellett volna hosszabbítani, mindössze a válaszadók 4,3%-a értett egyet a megszületett döntéssel.
Számos helyi feladat került átszervezésre az elmúlt években, melyből az egyik legfontosabb, hogy az új járási központ Budakeszi lett, a korábban kistérségi központ Budaörs helyett. A válaszadók több mint kétötödét (42,1%-át) érintette a változás, közülük csaknem mindenkit (94,3%-ukat) inkább negatívan. Mindössze a válaszadók 5,7%-a mondta azt, hogy számára inkább pozitív hatása volt a változásnak. Közel hasonló megoszlás tapasztalható az oktatási intézmények esetén: a válaszadók 41,1%-a érintett a változásban, akik közül 96,2% nyilatkozott oly módon, hogy inkább negatívan, míg 3,8% úgy, hogy inkább pozitívan érintette, hogy az állam átvette az oktatási intézmények irányítását és fenntartását is az önkormányzatoktól. Utóbbi két átszervezés kapcsán az elmúlt évhez képest nem történt jelentős változás. A lakosság jelentősebb része érezte érintettnek magát abban, hogy a hulladékszállítással kapcsolatos számlázás, illetve maga a hulladékszállítás szolgáltatás új céghez került (69,9% illetve 73,2%), többségük ebben az esetben is inkább negatívan értékelte változást (81,6% illetve 76,0%), az érintettek 18,4%, illetve 24,0%-a vélekedett pozitívan – ebben az ügyben az érintettség az előző évhez képest növekedett, míg a értékelés kevésbé negatív. Legkisebb arányban – az előző három változáshoz viszonyítva – az építési ügyekkel kapcsolatos átszervezés érintette a válaszadókat (24,7%). Akiket azonban ez a változás érintett, hasonló arányban vélekedtek negatívan az átszervezésről (98,6%), mint a korábbi kérdések esetén, és mindössze az érintettek 1,4%-a nyilatkozott pozitívan az építésügyet érintő változásról.
- 18. táblázat: A helyi feladatok átszervezése közül mi és hogyan érintette a budaörsi lakosokat (2019)
| Érintette | Nem érintette | Érintetteken belül | N | ||
| Inkább pozitívan érintette a változás | Inkább negatívan érintette a változás | ||||
| Az új járási központ Budaörs helyett Budakeszi lett | 42,1% | 57,9% | 5,7% | 94,3% | 581 |
| Az oktatási intézmények irányítását és fenntartását az állam átvette az önkormányzatoktól | 41,1% | 58,9% | 3,8% | 96,2% | 572 |
| A hulladékszállítással kapcsolatos számlázás új céghez került | 69,9% | 30,1% | 18,4% | 81,6% | 565 |
| A hulladékszállítás új céghez került | 73,2% | 26,8% | 24,0% | 76,0% | 568 |
| Az építésüggyel kapcsolatos ügyeket (engedélyezés, ellenőrzés) már nem Budaörsön, hanem Budakeszin ill. Érden látják el | 24,7% | 75,3% | 1,4% | 98,6% | 564 |
Helyi szolgáltatások, fejlesztések megítélése, civil szervezetek
A város esetében szintén fontos szempont lehet, hogy az ott élő lakosok mennyire elégedettek különböző helyi szolgáltatásokkal. A mérést ötfokú skálán végeztük, ahol az 1 azt jelentette, hogy teljes mértékben elégedetlen, míg az 5-ös azt, hogy teljes mértékben elégedett. Elsőként az idei adatok tárgyalása következik, melyet a szolgáltatások megítélésének időbeli változása követ.
Amint a 12. ábrán is látható, az oktatással kapcsolatos szolgáltatásokkal a leginkább elégedettek a város lakói (4,3-4,4). Szintén jónak (4,1-4,2) mondható a városi lehetőségek megítélése a közművelődés, sportolási és szabadidős tevékenységek, tömegközlekedés és közbiztonság szempontjából. A jó és közepes értékelés határán (3,5) található az autós közlekedés a szórakozási lehetőségek és az egészségközpont szolgáltatásainak megítélése.
A válaszadók elégedettsége egyes szolgáltatásokkal (ötfokú skála, átlagok, 2019)
Szemügyre véve az időbeli változásokat, jól látható, hogy a legutóbbi méréshez viszonyítva nem volt olyan terület, amelyen jelentősen változott volna az átlagos elégedettség, ugyanakkor a változás legtöbb esetben pozitív. Minimális romlás a tömegközlekedés megítélésében volt tapasztalható. Némi javulás volt az oktatási intézmények egyébként is pozitív megítélésében és a helyi szórakozási lehetőségek megítélésében. A vizsgált tényezők esetén a két mérés közötti változás azonban nem feltétlenül jelez tényleges vélemény-elmozdulást, mivel az eltérések mértéke csekély.
Elégedettség az egyes városi szolgáltatásokkal (ötfokú skála átlagai, 2004-2019)
| Szolgáltatások | 2004 | 2006 | 2007 | 2013 | 2015 | 2017 | 2018 | 2019 |
| Úthálózatával | 3,6 | 3,9 | 4,0 | – | 4,4 | – | – | – |
| Az egészségközpont szolgáltatásaival | 4,0 | 4,1 | 4,1 | 3,9 | 3,8 | 3,7 | 3,5 | 3,5 |
| A bölcsődei és óvodai intézményeivel | 4,2 | 4,1 | 4,0 | 4,4 | 4,4 | 4,5 | 4,3 | 4,4 |
| Az iskoláival | 4,3 | 4,3 | 4,2 | 4,3 | 4,4 | – | – | – |
| Középiskoláival | – | – | – | – | – | 4,5 | 4,2 | 4,3 |
| Az általános iskoláival | – | – | – | – | – | 4,5 | 4,1 | 4,3 |
| A sportolási és szabadidős lehetőségekkel | 3,5 | 3,9 | 3,7 | 4,3 | 4,3 | 4,3 | 4,1 | 4,1 |
| A tömegközlekedési lehetőségekkel | 3,5 | 3,9 | 3,9 | 4,2 | 4,2 | 4,5 | 4,2 | 4,1 |
| A közművelődési lehetőségekkel | 4,0 | 4,2 | 4.0 | 4,2 | 4,2 | 4,4 | 4,1 | 4,1 |
| Autós közlekedés lehetőségeivel | – | – | – | – | – | 4,1 | 3,5 | 3,5 |
| A közbiztonsággal | 3,6 | 3,7 | 3,7 | – | 4,2 | – | – | 4,2 |
| A helyi szórakozási lehetőségekkel | 2,7 | 3,1 | 3,0 | 3,0 | 3,1 | 3,7 | 3,3 | 3,5 |
Tendenciaszerű elmozdulást mutatott korábban az egészségközpont szolgáltatásaival kapcsolatos véleményváltozás, ez a kedvezőtlen véleményváltozás azonban a mostani mérés kapcsán már nem volt tapasztalható.
A korábbi évekhez hasonlóan vizsgáltuk azt is, hogy a budaörsiek összességében hogyan ítélik meg városuk fejlődési ütemét, mennyire értenek egyet azzal, hogy az elmúlt három évben a fejlesztések üteme felgyorsult, s hogy Budaörs dinamikusan fejlődik.
A válaszadók 38,6%-a teljes mértékben egyetért azzal, hogy az utóbbi 3 évben felgyorsult a budaörsi fejlesztések üteme, 47,2%-uk inkább egyetért eme állítással, 11,5%-uk inkább nem ért egyet, s mindössze 2,7%-uk nem ért egyet egyáltalán ezzel az állítással. Az elmúlt év óta növekedett a Budaörs fejlődését pozitívan értékelők aránya.
Az utóbbi 3 évben felgyorsultak a fejlesztések, Budaörs dinamikusan fejlődik (2018-2019)
| Egyáltalán nem ért egyet | Inkább nem ért egyet | Inkább egyetért | Teljes mértékben egyetért | N | |
| 2018. | 4,0% | 16,7% | 51,2% | 27,8% | 568 |
| 2019 | 2,7% | 11,5% | 47,2% | 38,6% | 582 |
Vizsgált területenként jelentős eltérést mutató eredmények születtek azzal kapcsolatban, hogy mely területekre kellene több, vagy kevesebb pénzt költenie az önkormányzatnak. A válaszadók a legnagyobb arányban a helyi egészségügyi szolgáltatás támogatását várnák az önkormányzattól – a válaszadók több, mint háromnegyede (77,1%-a) szerint kellene több pénzt adni az önkormányzatnak a helyi egészségügyi szolgáltatónak. Alig marad el ettől a KLIK által üzemeltett iskolák támogatásának vélt szükségessége – ezt a válaszadók közel háromnegyede (69,8%-a) javasolná. A válaszadók közel kétharmada (62,6%-a) támogatná a további infrastruktúra fejlesztéseket. Az eddig említett területeken az elmúlt év óta a város közvéleménye nem változott jelentősen. A válaszadók több, mint fele (55,6%-a) a bölcsődék és óvodák támogatására is több pénzt szánna, ebben a kérdésben közel 7 százalékpontos növekedés tapasztalható az elmúlt év eredményeihez képest. A helyi sportegyesületek, illetve civilszervezetek szubvenciójának növelése továbbra sem élvezi a válaszadók többségének támogatását, a támogatás csökkentését javaslók aránya közel 5 százalékponttal növekedett 2018 óta.
Egyes területekre fordított önkormányzati támogatás mértékével kapcsolatos vélemény (2019)
| Több pénzt kellene ráfordítani | Éppen megfelelő a ráfordítás | Elég lenne kevesebb pénz is | N | |
| Helyi egészségügyi szolgáltatás | 77,1% | 22,2% | 0,6% | 556 |
| A KLIK által üzemeltett iskolák és tanáraik támogatása | 69,8% | 28,1% | 2,1% | 466 |
| Infrastruktúra fejlesztés | 62,6% | 35,8% | 1,6% | 536 |
| Bölcsődék, óvodák fenntartása | 55,2% | 42,7% | 2,1% | 463 |
| Helyi civilszervezet támogatása | 35,3% | 55,6% | 9,1% | 397 |
| Helyi sportegyesületek támogatása | 34,8% | 54,6% | 10,6% | 442 |
A 2019. évi adatfelvételben a budaörsi civilszervezetekkel kapcsolatban is szerepeltek kérdések. Elsőként azt vizsgáltuk milyen mértékig ismernek helyi civilszervezeteket a város lakói. A válaszadók 32,8%-a tudott megnevezni helyi civilszervezetet. A civilszervezetek megnevezése során a spontán válaszokat vizsgáltuk. Az egyes szervezetek azonosításához (kódolásához) az önkormányzat honlapján található budaörsi civil szervezetek 2017. évi listáját alkalmaztuk. A válaszok jelentős mértékben szóródtak a civilszervezetek között e mellett tényleges ismertségre vonatkozó következtetésekre a civilszervezeteket ismerők alacsony száma miatt sem lehetett törekedni, így csak a leggyakrabban szereplő 10 civilszervezet közlésére került sor a jelen elemzésben (22. táblázat).
A legtöbb válaszadó által ismert 10 helyi civilszervezet
(a szervezetek abc sorrendben szerepelnek)
| Civilszervezet |
| Állat- és Természetvédők Budaörsi Egyesülete |
| Budaörs Fejlődéséért Egyesület |
| Budaörs Néptáncegyüttes |
| Budaörs Városi Nyugdíjas Klub Egyesület |
| Budaörsi Gazdakör |
| Budaörsi Kutyabarátok Egyesülete |
| Budaörsi Nyugdíjas Polgári Egyesület |
| Budaörsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület |
| Budaörsi Sport Club (BSC) |
| Kutyával az Emberért Alapítvány |
A civilszervezetekkel kapcsolatos aktivitást vizsgáló kérdések alapján elmondható, hogy a válaszadók 5,8%-a vesz valamelyik helyi civilszervezet munkájában és 9,2%-uk támogatja valamelyik szervezetet.
A tájékozódás forrásai
Helyi ügyekkel kapcsolatosan a budaörsiek számos forrásból informálódnak. Az információszerzés forrásának felmérését ezúttal is két módszerre végeztük: előbb megkértük a válaszadót, hogy mondja el, helyi ügyekben hogyan tájékozódik (spontán említés), majd felolvastuk a legfontosabb helyi hírforrásokat, ha azokat a válaszadó nem említette korábban (segítség). A válaszadók legnagyobb arányban spontán a Budaörsi Naplót (40,9%), a Budaörs.hu-t (39,9%) és a Facebook-ot (38,4%) említették, amelyet a helyi televíziók (33,6%) és Budaörsi Infó (32,2%) követett. Amennyiben spontán és támogatott említéseket együttesen vesszük figyelembe, hasonló sorrendet tapasztalunk az első három helyen: a Budaörsi Napló a budaörsiek mintegy három ötödét éri el, a Budaörs.hu portál és a Facebook a városban élő felnőttek mintegy fele számára szolgál a tájékozódás alapjaként helyi ügyekben. A helyi televíziók a lakosság két-ötödét érik el, míg a Budaörs rádió a budaörsiek negyede számára szolgál információforrásként helyi problémák kapcsán.
Tájékozódás forrása helyi ügyekben (2019)
| Spontán említi | Segítséggel említi | Nem említi | N | |
| Budaörsi Napló | 40,9% | 21,9% | 37,2% | 542 |
| Budaörs.hu | 39,9% | 14,3% | 45,8% | 454 |
| 38,4% | 10,7% | 50,9% | 450 | |
| Budaörsi Infó | 32,2% | 14,3% | 53,6% | 488 |
| Helyi televíziók | 33,6% | 4,2% | 62,2% | 457 |
| Budaörs rádió | 15,4% | 8,7% | 76,0% | 430 |
| Más forrás | 14,7% | 1,3% | 84,1% | 384 |
Sorozatunk 2. része a polgármesterről és a képviselőkről ITT érhető el.
Sorozatunk összefoglaló 1. részét, melyben azt mutattuk be, hogy a budaörsiek nagy többsége szeret itt élni és elégedett az önkormányzattal ITT olvashatják.
