A legfrissebb közvélemény kutatás 3. rész – a változásokról

0
188

A változásokról

Az elmúlt években tovább folytatódtak azok az alapvető változások az önkormányzati rendszerben, amelyek a járások kialakulásával párhuzamosan az önkormányzatok hatáskörének csökkenésével jártak. Ennek folyományaként számos, korábban az önkormányzat által végzett szolgáltatás is jelenleg már más formában kerül biztosításra. Utóbbi változásokkal kapcsolatban a korábbi kutatások során jó néhány kérdés tettek fel a válaszadóknak, mi a jelen kutatás keretei között csak a legutóbbi eseményre, két, a tantestületek és a szülők által is támogatott iskolaigazgató kinevezésének elutasítására tértünk ki.

A megkérdezettek negyede nem tudott (23,6%) vagy nem akart (1,4%) véleményt nyilvánítani a kérdésről. A kérdésre válaszolók döntő többsége (95,7%-a) szerint az igazgatók kinevezését meg kellett volna hosszabbítani, mindössze a válaszadók 4,3%-a értett egyet a megszületett döntéssel.

Számos helyi feladat került átszervezésre az elmúlt években, melyből az egyik legfontosabb, hogy az új járási központ Budakeszi lett, a korábban kistérségi központ Budaörs helyett. A válaszadók több mint kétötödét (42,1%-át) érintette a változás, közülük csaknem mindenkit (94,3%-ukat) inkább negatívan. Mindössze a válaszadók 5,7%-a mondta azt, hogy számára inkább pozitív hatása volt a változásnak. Közel hasonló megoszlás tapasztalható az oktatási intézmények esetén: a válaszadók 41,1%-a érintett a változásban, akik közül 96,2% nyilatkozott oly módon, hogy inkább negatívan, míg 3,8% úgy, hogy inkább pozitívan érintette, hogy az állam átvette az oktatási intézmények irányítását és fenntartását is az önkormányzatoktól. Utóbbi két átszervezés kapcsán az elmúlt évhez képest nem történt jelentős változás. A lakosság jelentősebb része érezte érintettnek magát abban, hogy a hulladékszállítással kapcsolatos számlázás, illetve maga a hulladékszállítás szolgáltatás új céghez került (69,9% illetve 73,2%), többségük ebben az esetben is inkább negatívan értékelte változást (81,6% illetve 76,0%), az érintettek 18,4%, illetve 24,0%-a vélekedett pozitívan – ebben az ügyben az érintettség az előző évhez képest növekedett, míg a értékelés kevésbé negatív. Legkisebb arányban – az előző három változáshoz viszonyítva – az építési ügyekkel kapcsolatos átszervezés érintette a válaszadókat (24,7%). Akiket azonban ez a változás érintett, hasonló arányban vélekedtek negatívan az átszervezésről (98,6%), mint a korábbi kérdések esetén, és mindössze az érintettek 1,4%-a nyilatkozott pozitívan az építésügyet érintő változásról.

 

  1. 18. táblázat: A helyi feladatok átszervezése közül mi és hogyan érintette a budaörsi lakosokat (2019)
  Érintette Nem érintette Érintetteken belül N
Inkább pozitívan érintette a változás Inkább negatívan érintette a változás
Az új járási központ Budaörs helyett Budakeszi lett 42,1% 57,9% 5,7% 94,3% 581
Az oktatási intézmények irányítását és fenntartását az állam átvette az önkormányzatoktól 41,1% 58,9% 3,8% 96,2% 572
 A hulladékszállítással kapcsolatos számlázás új céghez került 69,9% 30,1% 18,4% 81,6% 565
A hulladékszállítás új céghez került 73,2% 26,8% 24,0% 76,0% 568
Az építésüggyel kapcsolatos ügyeket (engedélyezés, ellenőrzés) már nem Budaörsön, hanem Budakeszin ill. Érden látják el 24,7% 75,3% 1,4% 98,6% 564

Helyi szolgáltatások, fejlesztések megítélése, civil szervezetek

A város esetében szintén fontos szempont lehet, hogy az ott élő lakosok mennyire elégedettek különböző helyi szolgáltatásokkal. A mérést ötfokú skálán végeztük, ahol az 1 azt jelentette, hogy teljes mértékben elégedetlen, míg az 5-ös azt, hogy teljes mértékben elégedett. Elsőként az idei adatok tárgyalása következik, melyet a szolgáltatások megítélésének időbeli változása követ.

Amint a 12. ábrán is látható, az oktatással kapcsolatos szolgáltatásokkal a leginkább elégedettek a város lakói (4,3-4,4). Szintén jónak (4,1-4,2) mondható a városi lehetőségek megítélése a közművelődés, sportolási és szabadidős tevékenységek, tömegközlekedés és közbiztonság szempontjából. A jó és közepes értékelés határán (3,5) található az autós közlekedés a szórakozási lehetőségek és az egészségközpont szolgáltatásainak megítélése.

A válaszadók elégedettsége egyes szolgáltatásokkal (ötfokú skála, átlagok, 2019)

Szemügyre véve az időbeli változásokat, jól látható, hogy a legutóbbi méréshez viszonyítva nem volt olyan terület, amelyen jelentősen változott volna az átlagos elégedettség, ugyanakkor a változás legtöbb esetben pozitív. Minimális romlás a tömegközlekedés megítélésében volt tapasztalható. Némi javulás volt az oktatási intézmények egyébként is pozitív megítélésében és a helyi szórakozási lehetőségek megítélésében. A vizsgált tényezők esetén a két mérés közötti változás azonban nem feltétlenül jelez tényleges vélemény-elmozdulást, mivel az eltérések mértéke csekély.

Elégedettség az egyes városi szolgáltatásokkal (ötfokú skála átlagai, 2004-2019)

Szolgáltatások 2004 2006 2007 2013 2015 2017 2018 2019
Úthálózatával 3,6 3,9 4,0 4,4
Az egészségközpont szolgáltatásaival 4,0 4,1 4,1 3,9 3,8 3,7 3,5 3,5
A bölcsődei és óvodai intézményeivel 4,2 4,1 4,0 4,4 4,4 4,5 4,3 4,4
Az iskoláival 4,3 4,3 4,2 4,3 4,4
Középiskoláival 4,5 4,2 4,3
Az általános iskoláival 4,5 4,1 4,3
A sportolási és szabadidős lehetőségekkel 3,5 3,9 3,7 4,3 4,3 4,3 4,1 4,1
A tömegközlekedési lehetőségekkel 3,5 3,9 3,9 4,2 4,2 4,5 4,2 4,1
A közművelődési lehetőségekkel 4,0 4,2 4.0 4,2 4,2 4,4 4,1 4,1
Autós közlekedés lehetőségeivel 4,1 3,5 3,5
A közbiztonsággal 3,6 3,7 3,7 4,2 4,2
A helyi szórakozási lehetőségekkel 2,7 3,1 3,0 3,0 3,1 3,7 3,3 3,5

                                                                                              

Tendenciaszerű elmozdulást mutatott korábban az egészségközpont szolgáltatásaival kapcsolatos véleményváltozás, ez a kedvezőtlen véleményváltozás azonban a mostani mérés kapcsán már nem volt tapasztalható.

A korábbi évekhez hasonlóan vizsgáltuk azt is, hogy a budaörsiek összességében hogyan ítélik meg városuk fejlődési ütemét, mennyire értenek egyet azzal, hogy az elmúlt három évben a fejlesztések üteme felgyorsult, s hogy Budaörs dinamikusan fejlődik.

A válaszadók 38,6%-a teljes mértékben egyetért azzal, hogy az utóbbi 3 évben felgyorsult a budaörsi fejlesztések üteme, 47,2%-uk inkább egyetért eme állítással, 11,5%-uk inkább nem ért egyet, s mindössze 2,7%-uk nem ért egyet egyáltalán ezzel az állítással. Az elmúlt év óta növekedett a Budaörs fejlődését pozitívan értékelők aránya.

Az utóbbi 3 évben felgyorsultak a fejlesztések, Budaörs dinamikusan fejlődik (2018-2019)

  Egyáltalán nem ért egyet Inkább nem ért egyet Inkább egyetért Teljes mértékben egyetért N
2018. 4,0% 16,7% 51,2% 27,8% 568
2019 2,7% 11,5% 47,2% 38,6% 582

 

Vizsgált területenként jelentős eltérést mutató eredmények születtek azzal kapcsolatban, hogy mely területekre kellene több, vagy kevesebb pénzt költenie az önkormányzatnak. A válaszadók a legnagyobb arányban a helyi egészségügyi szolgáltatás támogatását várnák az önkormányzattól – a válaszadók több, mint háromnegyede (77,1%-a) szerint kellene több pénzt adni az önkormányzatnak a helyi egészségügyi szolgáltatónak. Alig marad el ettől a KLIK által üzemeltett iskolák támogatásának vélt szükségessége – ezt a válaszadók közel háromnegyede (69,8%-a) javasolná. A válaszadók közel kétharmada (62,6%-a) támogatná a további infrastruktúra fejlesztéseket. Az eddig említett területeken az elmúlt év óta a város közvéleménye nem változott jelentősen. A válaszadók több, mint fele (55,6%-a) a bölcsődék és óvodák támogatására is több pénzt szánna, ebben a kérdésben közel 7 százalékpontos növekedés tapasztalható az elmúlt év eredményeihez képest. A helyi sportegyesületek, illetve civilszervezetek szubvenciójának növelése továbbra sem élvezi a válaszadók többségének támogatását, a támogatás csökkentését javaslók aránya közel 5 százalékponttal növekedett 2018 óta.

Egyes területekre fordított önkormányzati támogatás mértékével kapcsolatos vélemény (2019)

  Több pénzt kellene ráfordítani Éppen megfelelő a ráfordítás Elég lenne kevesebb pénz is N
Helyi egészségügyi szolgáltatás 77,1% 22,2% 0,6% 556
A KLIK által üzemeltett iskolák és tanáraik támogatása 69,8% 28,1% 2,1% 466
Infrastruktúra fejlesztés 62,6% 35,8% 1,6% 536
Bölcsődék, óvodák fenntartása 55,2% 42,7% 2,1% 463
Helyi civilszervezet támogatása 35,3% 55,6% 9,1% 397
Helyi sportegyesületek támogatása 34,8% 54,6% 10,6% 442

 

A 2019. évi adatfelvételben a budaörsi civilszervezetekkel kapcsolatban is szerepeltek kérdések. Elsőként azt vizsgáltuk milyen mértékig ismernek helyi civilszervezeteket a város lakói. A válaszadók 32,8%-a tudott megnevezni helyi civilszervezetet. A civilszervezetek megnevezése során a spontán válaszokat vizsgáltuk. Az egyes szervezetek azonosításához (kódolásához) az önkormányzat honlapján található budaörsi civil szervezetek 2017. évi listáját alkalmaztuk. A válaszok jelentős mértékben szóródtak a civilszervezetek között e mellett tényleges ismertségre vonatkozó következtetésekre a civilszervezeteket ismerők alacsony száma miatt sem lehetett törekedni, így csak a leggyakrabban szereplő 10 civilszervezet közlésére került sor a jelen elemzésben (22. táblázat).

A legtöbb válaszadó által ismert 10 helyi civilszervezet
(a szervezetek abc sorrendben szerepelnek)

Civilszervezet
Állat- és Természetvédők Budaörsi Egyesülete
Budaörs Fejlődéséért Egyesület
Budaörs Néptáncegyüttes
Budaörs Városi Nyugdíjas Klub Egyesület
Budaörsi Gazdakör
Budaörsi Kutyabarátok Egyesülete
Budaörsi Nyugdíjas Polgári Egyesület
Budaörsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Budaörsi Sport Club (BSC)
Kutyával az Emberért Alapítvány

 

A civilszervezetekkel kapcsolatos aktivitást vizsgáló kérdések alapján elmondható, hogy a válaszadók 5,8%-a vesz valamelyik helyi civilszervezet munkájában és 9,2%-uk támogatja valamelyik szervezetet.

A  tájékozódás forrásai

Helyi ügyekkel kapcsolatosan a budaörsiek számos forrásból informálódnak. Az információszerzés forrásának felmérését ezúttal is két módszerre végeztük: előbb megkértük a válaszadót, hogy mondja el, helyi ügyekben hogyan tájékozódik (spontán említés), majd felolvastuk a legfontosabb helyi hírforrásokat, ha azokat a válaszadó nem említette korábban (segítség).  A válaszadók legnagyobb arányban spontán a Budaörsi Naplót (40,9%), a Budaörs.hu-t (39,9%) és a Facebook-ot (38,4%) említették, amelyet a helyi televíziók (33,6%) és Budaörsi Infó (32,2%) követett. Amennyiben spontán és támogatott említéseket együttesen vesszük figyelembe, hasonló sorrendet tapasztalunk az első három helyen: a Budaörsi Napló a budaörsiek mintegy három ötödét éri el, a Budaörs.hu portál és a Facebook a városban élő felnőttek mintegy fele számára szolgál a tájékozódás alapjaként helyi ügyekben. A helyi televíziók a lakosság két-ötödét érik el, míg a Budaörs rádió a budaörsiek negyede számára szolgál információforrásként helyi problémák kapcsán.

Tájékozódás forrása helyi ügyekben (2019)

  Spontán említi Segítséggel említi Nem említi N
Budaörsi Napló 40,9% 21,9% 37,2% 542
Budaörs.hu 39,9% 14,3% 45,8% 454
Facebook 38,4% 10,7% 50,9% 450
Budaörsi Infó 32,2% 14,3% 53,6% 488
Helyi televíziók 33,6% 4,2% 62,2% 457
Budaörs rádió 15,4% 8,7% 76,0% 430
Más forrás 14,7% 1,3% 84,1% 384

 

Sorozatunk 2. része a polgármesterről és a képviselőkről ITT érhető el.

Sorozatunk összefoglaló 1. részét, melyben azt mutattuk be, hogy a budaörsiek nagy többsége szeret itt élni és elégedett az önkormányzattal ITT olvashatják.