A kerti zöldhulladékról

0
758

Egy szépen gondozott kertben is képződik zöldhulladék, akár a fűnyírás után maradt lenyírt fű, a fák gallyazása után keletkezett vágott faágak, a bokornyírás és sövénynyírás után fennmaradt nyesedékek, levelek. Ősszel a lehullott falevelekből kialakuló avarszőnyeg. Ezek összegyűjtése és elszállítása – szabályosan persze -, több szempont figyelembe vételét igényli.

A kerti munkák következtében felgyűlő zöldhulladékot még napjainkban is sokan elégetik, vagy legalábbis ez a megoldás jut először sokak eszébe.  Budaörs Városi Önkormányzat 2011-ben fogadta el az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályozást, aminek a lényege, hogy a helyi rendelet értelmében kerti hulladék égetése nem végezhető: közterületen, és a rendszeres háztartási hulladék elszállításba bekapcsolt ingatlanokon. A fenti ingatlanok alá nem eső ingatlanon pedig kizárólag március és április, valamint október és november hónapokban, kedden és szombaton, 9 és 18 óra között lehet, ha nincs éppen valamilyen okból általános tűzgyújtási tilalom. (Jelenleg nincs.) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot, csak az avart,fanyesedéket stb., különösen nem égethető el vele együtt műanyag, gumi, vegyszer, festék, gyógyszermaradvány és egyéb veszélyes hulladék. (A teljes helyi rendelet ITT érhető el!)

Tisztában vannak vele, hogy az is természetkárosítást követ el, aki az erdőbe szállítja a zöldhulladékot? Ezzel ugyanis fokozza a tűzveszélyt és nemkívánatosan avatkozik be az erdő természetes növény-és állatvilágába. A Pilisi Parkerdő Zrt., amelyik a Budaörs területén lévő erdőket is felügyeli, évente csaknem 70 millió forintot a 65 ezer hektáros területén az illegálisan lerakott hulladék elszállítására. A problémát érdekes módon elsősorban nem az évi 20 millió erdőlátogató okozza. A szakemberek szerint az erdőkben illegálisan lerakott hulladék három fő forrásból ered. Az egyik a vállalkozások által a kijelölt hulladék-lerakóhelyek költségének megtakarítása céljából az erdőbe szállított különféle típusú hulladékok (az építési törmelék mellett sokszor veszélyes ipari melléktermékek és maradványok), amelyek nem csak az erdőben élő növényeket és állatokat, hanem az arra járó, vagy a környéken élő embereket is veszélyeztetik. A második sajnos vélelmezhetően magánemberektől ered: a kommunális, lomtalanításkor el nem szállíttatott, ház körüli, háztartási hulladék, a harmadik pedig a kertekből származó zöldhulladék. „Az első kettő illegális hulladék-kategória egyértelműen tudatos környezetkárosítás révén kerül az erdőkbe. Az elkövetők szándékosan veszélyeztetik az erdők és az emberek egészségét. A harmadik kategória, a zöldhulladék, azonban érdekes kérdéseket vet fel. A kertben levágott fű, lenyesett ág, lehullott gyümölcs nem tűnhet annyira veszélyesnek. Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokat bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén, és ezzel nem követnek el természetkárosítást. Ez azonban tévedés! Az illegálisan lerakott zöldhulladék is komoly problémát jelent az erdő, illetve a gyepterületekre nézve” – hangsúlyozta egy korábbi cikkünkben Csépányi Péter, a parkerdő Zrt. szakembere. Hozzátéve, hogy az erdei komposztnak hitt zöldhulladék-halom akár többhektáros erdőtüzet eredményezhet, ha a benne végbemenő lebomlási folyamatok öngyulladást idéznek elő. Talán bele sem gondolunk, de a kertben sem kívánatos parlagfű, japán keserűfű, vagy bálványfa ilyen úton is elszaporodhatnak az erdőkben, agresszíven terjeszkedve az őshonos növényeink terhére. Az ilyen hulladék kiváló táplálékforrás a vaddisznók számára. Ha nem a kijelölt hulladéktelepre juttatjuk el zöldhulladékainkat, hanem településeink határán „hagyjuk el” azokat, akaratlanul is odavonzzuk a vaddisznókat. Egy tavaly publikált kutatás rámutatott arra, hogy részben az ilyen táplálékforrások miatt alakult ki a főváros térségében egy belterületen élő populáció, amely már el sem hagyja a településeket. Létszámuk szabályozása komoly gondot jelent.

Budaörsön a zöldhulladék elszállítását legegyszerűbben a BTG Kft.-től lehet megrendelni. Ehhez úgynevezett zöldzsákokat adnak, és azokat menetrendszerűen március közepétől december közepéig viszi el a zöldjárat. S hogy mit csinálnak vele? A szerves anyagok, növényi részek elkülönített kezelése lehetővé teszi a komposztálást, melynek során a szerves hulladék lebomlik, értékes humusszá alakul, majd a kerti munkálatok, mezőgazdasági hasznosítás során visszakerül az anyagok körforgásába. Az összegyűjtött növényi maradványok tehát komposztálótelepre kerülnek.

A zöld színű, BTG logóval ellátott zsákokból 10 darabot ingyen kap minden regisztrált, családi házas ügyfelünk. Ezen kívül hetente 1 m3 kötegelt, átkötött zöld hulladékot is ingyenesen elszállítunk a kertek elől, ami évente átlagosan 40 m3 nyesedék térítésmentes kezelését jelenti családi házanként.  Ha ez a zsákmennyiség kevés lenne, akkor az ügyfélszolgálatunkon, illetve a budaörsi CBA áruházban is lehet további zsákokat vásárolni (2150,- Ft/5 db)”- olvasható a közüzemi szolgáltató honlapján.

Mi kerülhet a zöld zsákba? Avar, fűnyesedék, szalma; faágak, gallyak aprítva (kötegelve 1 m³ ágat, gallyat szállítunk el alkalmanként), kerti gyomok (virágzás előtt); évelők, zöldségek, lehullott gyümölcsök; elszáradt virágok továbbá faforgács, fűrészpor (vegyszermentesen). Ami nem: kommunális szemét vagy építési törmelék, ezért ilyet ne tegyenek bele! Az utóbbira külön szürke színű “ÉPÍTÉSI HULLADÉK” feliratú zsákot rendszeresített a BTG, aminek a teherbírása 30-40 kg, ára 1600 Ft/db és az ügyfélszolgálatuknál megvásárolható. „Ha valami nem fér a zöld zsákba, akkor azt hordozható/szállítható darabokra vágva, szükség esetén erős spárgával átkötve tehetik ki. Fontos az is, hogy könnyen megközelíthető helyre helyezzék ki, hogy munkánkat ekképpen segítsék” – kérik.

Mikor és hogyan érdemes égetés és/vagy elszállíttatás helyett házi komposztálót készíteni? Amit bele tehetünk: a most lehulló lomb, az évelő virágok levágott szára, a kiszedett zöldségek levele, szára, a kipréselt szőlőtörköly, a rostos tőzeg, a lombos fák fűrészpora, a lekaszált fű, a papírhulladék és még sok más szerves anyag. Nem való a komposztba a műanyag hulladék, a cserépdarabok, üveg, fémek, kövek és más egyéb, el nem bomló, szervetlen anyagok. Ne rakják a komposztálandó anyagok közé a dió- és a vadgesztenyefák leveleit se, mert ezekben egy olyan összetételű vegyület van, amely a talaj mikroszkopikus nagyságú élőlényeinek életműködését és szaporodását gátolja. A kávézacc és a kifőzött tealevél azonban a komposztot gazdagíthatja.

A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helye a legalkalmasabb, de nem kell gödröt ásni, mert a korhadás oxigén jelenlétében folyik le, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be. Építhetünk komposzttárolót deszkából, téglából, kövekből is, sőt vehetünk készen, akár műanyagból. A korhadási folyamatot meggyorsíthatjuk a komposzt anyag átkeverésével, levegőhöz juttatásával, valamint speciális, a komposztálást elsősegítő adalékanyagok hozzáadásával.

Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható, környezetbarát anyag. Négyzetméterenként két-három kilogrammot ajánlatos kiszórni és azonnal bemunkálni a talajba, merthogy értékes trágya. Ősszel elsősorban a foszfát és a káli műtrágyákkal együtt érdemes kiszórni, mert ezek lassan oldódó vegyületek, amelyekből a tápanyag tavaszra jut a gyökerek közelébe.

Fotók: Borhegyi Éva