A hajléktalanok Budaörsre (is) menekülnek a fővárosi szigor elől

0
727

A fővárosból elzavart emberek az agglomerációba költöznek ki, és így megjelentek a hajléktalanok nálunk is a Templom téren, a CBA-nál, a nagyáruházak környékén, a buszvégállomáson, az erdőkben. Ezzel mit lehet kezdeni?  – fordultunk kérdéseinkkel újra Wittinghoff Tamás polgármesterhez,  kiegészítést kérve az október 16-án megjelent cikkünkhöz.

 

„Előrebocsátom, hogy valódi jó választ nem tudok én sem adni, mert a hajléktalanság problémájának megoldása nem képzelhető el városi szinten, annak mélyebb társadalmi gyökerei vannak, és csak országos szinten van értelme az átfogó cselekvésnek. Ennek nyomát azonban nem látom. Attól az embertelen megnyilvánulástól, amellyel a kormányzat emberellenes eszközökkel leradírozni próbálja a hajléktalan embereket a térképről, a lehető legnagyobb távolságot kívánom tartani” – nyilatkozta a Budaörsi Naplónak Wittinghoff Tamás polgármester október 16-án megjelent cikkünkben, a hajléktalanokat sújtó törvény életbelépésének másnapján. Október 15-től ugyanis szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen az utcán él, ezért a fedél nélkülieket megbüntethetik és a holmijukat megsemmisíthetik.

Az elsők között Budapesten a Móricz Zsigmond körtérről állítottak bíróság elé egy 62 éves nőt, akit sok budaörsi ismerhet látásból, hiszen oda ér be tőlünk a 240-es buszjárat. Az elmúlt két hétben pedig azt tapasztalhattuk városunkban, hogy a fővárosból elzavart emberek az agglomerációba költöznek ki, és így megjelentek a hajléktalanok nálunk is a Templom téren, a CBA-nál, a nagyáruházak környékén, a buszvégállomáson, az erdőkben.

„Ami tőlünk telik, azt megtesszük. Budaörs város hajléktalanellátó rendszere jól működik, ezt a Máltai Szeretetszolgálat végzi az önkormányzat megbízásból. A város hajléktalanjait saját rendszeren belül helyezik el és gondozzák” – ezt is még az előző cikkünkben jelentette ki Wittinghoff Tamás. De a napokban éppen a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke nyilatkozta, hogy ne adjanak az emberek enni, de takarót sem az utcán élőknek, mert akkor kénytelenek lesznek bemenni a szállásokra. Amiről viszont úgy tudjuk, hogy kevesebb is a férőhely, mint ahány hajléktalan van, és mivel többek között alkoholosan senkit nem engednek be, az utcán élést azonban aligha lehet hosszabb távon bódultság nélkül kibírni, a szerencsétlenül járt embertársaink a törvény hatására elbújnak és eltűnnek a szociális munkások szeme elől is.

Ezzel mit lehet kezdeni? Beengedhetőek-e például a fővárosból Budaörsre érkezők az elhagyott pincelakásokba? Vagy bármilyen közintézménybe? És mi szerencsésebbek, akiknek még van hol laknunk, mikor járunk el helyesen, ha belebotlunk a hajléktalanokba? Tényleg ne segítsük őket legalább egy meleg takaróval? – fordultunk kérdéseinkkel újra Wittinghoff Tamáshoz, kiegészítést kérve az előző cikkhez.

A hová engedhetjük be a hajléktalanokat, nehéz kérdés. Nem véletlenül kötöttünk szerződést a Máltaiakkal. Ezzel együtt az elmúlt télen előfordult, hogy éjszakára, a leghidegebb napokon, a városházán adtunk menedéket. És nem értek egyet azzal, ha bárki bárkit arra szólít fel, hogy ne segítsen a maga módján a rászorultakon. Szerintem ez erkölcsi kérdés” – válaszolta. „Az első hetek tapasztalataiból a legfontosabb az, hogy talán a társadalmi szervezetek, a szociális szakma, az ügyvédek és a jóérzésű polgárok tömegeinek nyomására is, újabban a bíróságok hozzáállása megváltozott.  A Kaposvári Járásbíróság egy 54 éves hajléktalan ügyében felfüggesztette az eljárást, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását, kérve, hogy állapítsák meg: a szabálysértési törvény hajléktalanokról szóló rendelkezése az Alaptörvénybe ütközik. Szinte ezzel egy időben Pécsett egy bíróság megszüntetett egy hajléktalannal szemben indított eljárást, mert a döntéshozó bírósági titkár szerint (ezeket az ügyeket ugyanis a gyorsítás miatt nem bírók, hanem bírósági titkárok tárgyalják – a szerk.) nem történt szabálysértés. Az Alkotmánybíróság egyébként a korábbi években már kétszer elutasította a hajléktalanság büntetőjogi üldözését. Abban reménykedem, hogy felülkerekedik a józan ész, és a gyakorlat során hamarosan egyértelművé válik mindenki előtt, a hajléktalanság rendőri eszközökkel nem számolható fel.

Viszont tegyük hozzá: bármennyire is kitart még a szép őszi idő, hamarosan megérkeznek a fagyok és ezzel ismét megnő annak is az esélye, hogy akiknek nincs otthonuk vagy bár házban élek, nem tudnak fűteni, megfagynak. Ha ilyen embereket lát, ilyenekről tud a környezetében, jelzéssel élhet az Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központnál: munkaidőben 06/23-422-353 telefonszámon, a Máltai Diszpécser Szolgálatnál (november 1-től március 31-ig) 06/1-338-41-86 telefonszámon a 2-es gomb megnyomásával lehet krízishelyzetet bejelenteni. Szociális Központ Szociális Alapszolgáltatásokat Nyújtó Integrált Intézmény (hajléktalanok nappali és éjszakai ellátása, utcai szociális szoláltatás) (1118 Bp., Rimaszombati út 15/a.) Telefonszáma: 06/1-206-72-46. A diszpécserszolgálatok és a hajléktalanellátók működésével kapcsolatos információk pedig megtalálhatók a www.diszpecserportal.hu, a www.maltai.hu,www.menhely.hu valamint a www.hajlektalan.info  weblapon.

A szociális intézményeink folyamatosan fogadják a lakosság felől érkező jelzéseket és megteszik a szükséges intézkedéseket. Aki anyagi helyzete miatt nem tud gondoskodni megfelelő fűtésről, felkeresheti a budaörsi polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi Irodáját, ahol krízishelyzetére települési támogatást tudnak biztosítani. (Titkárság elérhetősége: 06 23 447-935)

Kapcsolódó szeptemberi cikkünk: ITT érhető el. A rendőrség és az önkormányzat korábbi felhívásai, hogy figyeljünk a hajléktalanokra ITT és ITT olvashatók. Korábbi figyelemfelkeltő írásunk a fagyhalál elkerüléséért ITT található. Interjúnk a szociális iroda vezetőjével ITT érhető el. Arról, hogy hogyan segíthetünk ITT és ITT írtunk, egyebek között.