A gyerekek a saját festményeik árából mennek kirándulni

0
459

Minden várakozáson felül zárult a tegnapi festmény aukció, amit a Kettőpontnulla tanulócsoport tagjai szerveztek saját alkotásaikból. A bevétel felét saját kirándulásuk költségeinek fedezésére, másik felét jótékony célra ajánlották fel. A közel hatvan festmény összesen 450 ezer forintért kelt el, így a tanulócsoport 225 ezer forintot juttatott el a Bátor Kicsi Lélek Alapítvány számára.

A Kalovits-Ruzsonyi Ágnes által vezetett tanulócsoport gyerekcsapata önállóan vezényelte le az aukciót. A kikiáltást is gyerekek végezték, időnként váltva egymást, csak a pénzbegyűjtésnél segítettek felnőttek. A jó hangulatban lezajló árverést követően egy tanuló még bűvészelőadást is prezentált a szülőkből álló közönség számára. Mindehhez a Városi Ifjúsági Klub adott otthont  2018. március 23-án este, ahol a Kettőpontnulla tanulócsoport diákjainak festményei a múlt hét szerdai kiállításmegnyitó óta (amelyen rengetegen vettek részt) voltak láthatóak.

„Nem ez az első alkalom, amikor a gyerekek pénzt gyűjtenek a saját munkájukkal” – mesélte lapunknak Kalovits-Ruzsonyi Ágnes. „Az első ilyen jótékonysági akciónk karácsonykor volt, miuán a gyerekekkel megbeszéltük, hogy úgy tudnak örömet okozni és esetleg pénzt is szerezni, hogy megmutatják, amit tudnak. Akkor is szinte egyedül varázsolták elénk a több mint egy órás műsort és ötvenkétezer forintot gyűjtöttek. Az összegyűlt pénzt jótékonysági célra ajánlottuk föl.”

A mostani aukció abból indult ki, hogy a Kettőpontnulla számára nagyon fontos a művészetek minden ága és sokszor alkotnak közösen. „Az egyik ilyen kreatív foglalkozás után – akrilfestékkel dolgoztunk kartonra -, az egyik anyuka, amikor éppen jött a gyermekéért, meglátta, és azt mondta, ez annyira jó, hogy szeretné megvenni, mert kirakná a falára. Így kezdődött. Másnap a gyerekek már lelkesen szervezkedtek.”

Ágnes beavatott abba is, milyen okból jön létre egy ilyen esemény: „Egyrészt nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek megtanulják, hogy megdolgoznak a saját céljaik eléréséért, jelen esetben azért, hogy kirándulni tudjanak menni. Nyilván a szülők is kifizetnék, de így tanulják meg, hogy aktív részesei legyenek a saját életüknek. Másrészt sokat beszélgetünk velük arról, hogy bár jó helyzetben vagyunk, vannak olyan gyerekek, aki anyagilag vagy egészségileg nálunk sokkal rosszabb helyzetben élnek és sok múlik a segítségünkön. Véleményem szerint rettentő fontos, hogy az együttérzést, az empátiát, az egymásra figyelést erősítsük, mert ez lesz az egészséges felnőttkor alapja. Az, hogy mit tanulnak, meg hogyan tanulják, szintén nagyon fontos, de ha nincsenek meg érzelmek, akkor sokkal kevésbé lesznek stabilak.”

Az árverés végén elhangzott, hogy a jövőben még több hasonló jótékonysági aukciót szerveznek s tanulócsoporttal, és mindig más lesz a kedvezményezett, más-más alapítvány számára fognak gyűjteni. A választásnál elsődleges szempont, hogy „konkrétan tudjuk, mire szánják majd azt a pénzt, illetve nyomon követhető legyen, ami a gyerekek számára is érthető. A Bátor Kicsi Lélek Alapítványtól is visszajelzést fogunk kapni. Ez útmutató, másrészt hihetetlen ereje van az összekovácsolódás szempontjából ” – mondta el a tanulócsoport vezetője.

Empátiából, lelkesedésből és szorgalomból tehát jól vizsgáztak a Kettőpontnulla tanulói. De vajon hogyan állták meg a helyüket, amikor teljesíteniük kellett a félévi vizsgákon a háttériskolákban? – kérdeztük még Kalovits-Ruzsonyi Ágnest. „A félévi vizsgáknál a legtöbb helyen nagyon jól álltak a gyerekekhez, meg ehhez a rendszerhez, de volt olyan iskola – nem Budaörsön -, ahol nem könnyítették meg a gyerekek helyzetét. Egy-két gyerek esetében alakult ki  ilyen stresszes. Mindig úgy szoktam a szülőknek fogalmazni, hogyha félévente van két-három olyan napunk, amitől összeszűkül a gyomrunk, az mégsem ugyanaz, mint az iskolában, ahol naponta érik őket hasonló helyzetek. Az én tapasztalatom, az én kislányaim olyan érdemjegyeket kaptak, ugyanazt a tudást szerezték meg, mintha folyamatosan bejártak volna.”