A GKI a magyar gazdaság 5-7%-os visszaesésére számít

0
11
gep10k

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2020-ra

(Összefoglaló a sajtó számára, 2020. június 25.)

A GKI jelenleg a magyar gazdaság 5-7%-os 2020. évi visszaesésére számít (amennyiben nem következik be idén a járvány második hulláma). Márciusban, nem sokkal a vészhelyzet meghirdetése után az előrejelzés, még két, egy 3 és egy 7%-os idei GDP-csökkenést tartalmazó forgatókönyvet vázolt fel. Az elmúlt hónapokban sajátos módon a magyar kormány és az IMF a GKI kevésbé pesszimista, míg az EU és az OECD a pesszimistább variánssal azonos, illetve ehhez közeli prognózist tett közzé. Az első negyedévi 2,2%-os növekedés megfelelt a GKI várakozásának. Az áprilisi adatok – az ipari termelés 37%-os, az export (euróban) ugyancsak 37%-os, a kiskereskedelmi forgalom 10%-os, a vendégéjszakák 97%-os visszaesése, ugyanakkor az építőipari termelés csak 2,1%-os (de szerződésállományának 15%-os) csökkenése – a második negyedévben markáns visszaesést valószínűsít. Pozitívum, hogy a korlátozások feloldása már május elejétől megkezdődött. Fontos, hogy a GKI konjunktúraindexe az áprilisi pánik után májusban és júniusban is jelentősen javult. Emelkedése azonban két hónap alatt még a felét sem tudta ledolgozni az áprilisi zuhanásának. Az EU-tagállamokra vonatkozó előrejelzések jellemzően nagyon pesszimisták, ami nyilvánvalóan behatárolja a magyar export iránti keresletet is. A magyar kormány gazdaságmentő intézkedései nemzetközi összehasonlításban szerények. Mindezek alapján rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy az idei második félévben a magyar GDP-termelés képes lenne meghaladni a tavalyit. Márpedig a „csak” 3%-os visszaesés eléréséhez erre lenne szükség. Emiatt a GKI elvetette a kevésbé pesszimista forgatókönyvét, miközben kissé enyhített „pesszimista” forgatókönyvének borúlátásán. A jelenlegi 6%-os idei visszaesés a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5% körüli GDP-csökkenést feltételez. A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság.

A bruttó keresetek válság alatti alakulásáról még nincsenek adatok, de jelzésértékű, hogy az szja-bevételek a márciusi 9,1% után áprilisban már csak 5,5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkentek, ez a járvány lefutásától függően az év második felétől konszolidálódni kezdhet. A GKI éves átlagban az átlagkereset 5% körüli emelkedésére, s a keresettömeg (csökkenő foglalkoztatás miatti) stagnálás közeli, minimális növekedésére számít. A reálkeresetek statisztikailag 1-2%-kal emelkedhetnek, az inflációs kosártól eltérő fogyasztási szerkezet miatt azonban ez gyakorlatilag stagnálást fog jelenteni. A keresettömeg reál értelemben 3% körüli mértékben csökken. A nyugdíjak idén – a nyugdíjprémium idei elmaradása és a nyugdíjas árindex átlagosnál magasabb volta miatt – a törvényi előírások betartása ellenére statisztikai értelemben sem őrzik meg reálértéküket. A lakosság hitelfelvétele áprilisban drasztikusan csökkent (a lakáshitelek új kihelyezése 18%-kal, a személyi kölcsönöké 74%-kal). A GKI a lakossági fogyasztás mintegy 2,5%-os idei csökkenésére számít.

A három éven át 15-20%-kal emelkedő állóeszköz-felhalmozás idei markáns lassulása eleve várható volt, ez még mindig a 2019-ben 28,6%-os beruházási ráta némi emelkedését eredményezte volna. A járvány miatt azonban idén a beruházások feltehetőleg a GDP-nél is gyorsabban, 10%-kal esnek vissza, ami a ráta 27,5%-ra csökkenését valószínűsíti. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája nagyon bizonytalan, ami miatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. Ugyanakkor középtávon a globális ellátási láncok átstrukturálásának a régió, így Magyarország is haszonélvezője lehet.

Az állami beruházások fő színtere az út- és vasútépítés. Emellett a turisztikai célú fejlesztések, a sportlétesítmények építése, a haderő erőltetett fejlesztése emelhető ki. Megindult a Paks-2 beruházás előkészítése. Az MNB és az MFB vállalati programjai inkább csak a meglévő hitelek átstruktúrálódásához, vállalat-felvásárlásokhoz járulnak majd hozzá, semmint újabb beruházásokhoz.

A munkanélküliségi ráta a munkaerő-felmérés (ILO-módszertan) szerint statisztikailag csak kissé növekedett, február-április átlagában 3,8% volt, 0,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak száma 1,2%-kal (de áprilisban már 3%-kal) csökkent. Ha a munkájukat elveszítők közül a kijárási korlátozások miatt inaktívak közé soroltakat is munkanélkülinek tekintjük, akkor a munkanélküliségi ráta áprilisban már meghaladta a 6%-ot (a hivatalos 4,1%-kal szemben), számuk 280 ezer volt a hivatalos 174 ezerrel szemben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2020 április végén 331 ezer fő volt munka nélkül, 26,5%-kal több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliség májusban a felmondási idők lejárása, a további cégbedőlések miatt minden bizonnyal emelkedett. Növeli a hazai munkanélküliséget a külföldön állásukat vesztettek egy részének hazatérése.

A munkanélküliek álláskeresési járulékának három hónapos folyósítási ideje a szükségesnél és az EU-ban szokásosnál sokkal rövidebb. A munkanélküliek ennek befejeződését követő munkához juttatását a kormány a jelek szerint a közfoglalkoztatás, továbbá a katonaság, az állami vállalatok és a beruházások – ezen belül részben az államilag támogatott fejlesztések – feladataként képzeli el. Az első kettő a legképzetlenebb és gyenge munkakultúrájú rétegek kivételével kifejezetten zsákutca, az állami vállalatok öncélú létszámbővítése rontja a termelékenységet, válság idején inkább csak az átmenetileg ellehetetlenült munkahelyek megmentésére kellene koncentrálni. A GKI 2020 átlagában mintegy 3%-os foglalkoztatás-csökkenéssel és a valós munkanélküliség 6% körüli rátájával számol, de az év végén a helyzet már kedvezőbb lesz az év közepinél. Az egy foglalkoztatottra jutó GDP-vel mért termelékenység a nemzetgazdaság átlagában mintegy 3-4%-kal romlik.

A járványra való tekintettel a kormány az államháztartási hiányt az előirányzott 1%-ról 3,8%-ra emelte. A hivatalosan előirányzott 2020. évi pénzforgalmi deficit viszont nem változott, a részleteket nem hozták nyilvánosságra. A GKI részben a nagyobb költségvetési kiadások szükségessége, részben a kormány által vártnál kisebb GDP miatt a kormány által előrejelzettnél magasabb, 5% körüli GDP-arányos államháztartási hiányt; továbbá 75% körüli államadósságot, vagyis a tavalyi 66,3%-nál és a kormány által prognosztizált 72,6%-nál egyaránt magasabbat vár 2020-ra.  A kormányzat az egészségügy és az oktatás fejlesztése és reformja helyett militarista megoldásokban gondolkodik.

A GKI 2020 végére 3% körüli, éves átlagban 3,3%-os inflációt vár. (A valóságos áremelkedés ennél nagyobb lehet, mivel az inflációt az úgynevezett inflációs kosár alapján számítják, ami a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek felel meg, miközben a járvány következtében az egyes termékcsoportok súlya nyilvánvalóan radikálisan megváltozott.) Az MNB júniusban 0,9%-ról 0,75%-ra csökkentette az alapkamatot. A forint árfolyama hosszú távon trendszerűen gyengül, 1 euró 2010-ben átlagosan 275,4 forintot ért, 2019-ben 325,4 forintot (18%-os leértékelődés). 2020-ban pedig, mivel az MNB tovább lazít monetáris politikáján, legalább 345 forintot (újabb, legalább 6%-os leértékelődés).

A folyó fizetési mérleg egyenlege a tavalyi 1,2 milliárd euró deficit után az idei első négy hónapban 0,8 milliárd euró hiányt mutatott, s a deficit az év egészében elérheti a 3 milliárd eurót. Nagy bizonytalanság mellett hasonló összegű, kissé magasabb lehet a beérkező EU-transzferek összege is, így a magyar finanszírozási képesség minimális, a GDP 0,5% alatti aktívuma várható. A működőtőke-áramlás világszerte rendkívül lefékeződött, az idei évre már több jelentős külföldi beruházás magyarországi halasztását is bejelentették.

A GKI prognózisa 2020-ra

  2016 2017 2018 2019 2020
tény március* június
GDP termelés 102,2 104,3 105,1 104,9 97-93 94
·   Mezőgazdaság (1) 112,6 93,3 104,8 99,7 100 100
·   Ipar (2) 101,8 103,2 100,5 105,0 94,5-90 90
·   Építőipar (3) 85,0 121,5 118,9 121,4 97-95 95
·   Kereskedelem (4) 100,8 107,4 113,6 108,0 98-85 90
·   Szállítás és raktározás (5) 105,1 102,0 103,7 105,3 93-85 85
·   Információ, kommunikáció (6) 104,9 111,3 111,1 106,3 105 110
·   Pénzügyi szolgáltatás (7) 101,2 105,6 104,1 103,9 95 98
·   Ingatlanügyletek (8) 103,0 102,5 102,8 104,3 97-95 95
·   Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (9) 106,1 109,8 111,6 106,7 97-90 90
·  Közigazgatás, oktatás, egészségügy (10) 101,9 99,3 100,4 98,6 101 101
·   Művészet, szórakoztatás (11) 101,1 108,1 103,7 102,5 85 85
·   Magnövekedés (2)+(3)+(4)+(5)+(6)+(7)+(8)+(9) 101,8 106,0 106,5 107 96,5-91 91
GDP belföldi felhasználás 101,7 105,2 107,3 105,6 98-95 96
·   Egyéni fogyasztás 104,2 104,2 104,0 104,4 99-96 97,5
·   Állóeszköz-felhalmozás 89,4 118,7 117,1 115,3 92-90 90
Export (áruk és szolgáltatások) 103,8 106,9 104,3 106,0 90-85 85
Import (áruk és szolgáltatások) 103,4 108,2 106,8 106,9 90,5-87 87
Fogyasztói árindex (előző év = 100) 100,4 102,4 102,8 103,4 104 103,3
Munkanélküliségi ráta (éves átlag) 5,1 4,2 3,7 3,5 5-8 6
Államháztartási egyenleg a GDP százalékában (ESA) -1,6 -2,2 -2,3 -2,0 (-3,5)-(.5) -5
Folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege            
·   Milliárd euró 5,2 4,0 3,0 1,4 0,5
·   GDP százalékában 4,5 3,2 2,2 1,0 0,4

* GKI „A” – „B” forgatókönyve                         

Forrás: KSH, GKI