Digitális jövő – Oktatás címmel rendezték meg tegnap az első magyar-brit nyitott műhelyt a budaörsi sportcsarnokban, ahol délelőtt konferenciát tartottak, napközben pedig számos szervezet, intézmény mutatta be tevékenységét, egyfajta digitális expo keretében.
A Digitális jövő – Oktatás konferenciát Wittinghoff Tamás polgármester nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a város számára fontos a haladás, a technikai fejlődés, az innováció. Köszöntőjében megemlítette, hogy Budaörsön vezették be először a digitális esélyegyenlőség rendeletet, melynek eredményeképpen nyugdíjasok számára tették lehetővé a számítógép felhasználást.
Köszöntőt mondott még Caitlin Jones, a Brit Nagykövetség nagykövet-helyettes asszonya, aki kijelentette, büszke arra, hogy a Micro:bit Alapítvány külföldön először Magyarországon mutatja be programját. „A digitális jövő nem csak technikai kérdés, hanem társadalmi is, amelyhez összefogás szükséges, ezért a rendezvény egyik fő célja, hogy sok partnerkapcsolat alakuljon ki” – jelentette ki.
Ezt követően a rendezvény fővédnöke, a Digitális Jólét Program miniszterelnöki biztosa, Deutsch Tamás (Fidesz) elmondta, miben áll ez az oktatással kapcsolatos kormányprogram: a magyar oktatási rendszer digitális átalakítása, melynek révén mindenki, még a hátrányos helyzetű gyerekek is ugyanúgy felkészülhessenek arra, hogy a digitális előnyöket a lehető legjobban tudják felhasználni. Ehhez megfelelő infrastruktúra szükséges, minden oktatási intézményben néhány éven belül lesz megfelelő sávszélességű internetkapcsolat, valamint pályázatokat írtak ki a pedagógusok továbbképzésére.
Gareth James, a BBC Micro:bit Alapítvány igazgatójának véleménye szerint: „Az összeköttetés összehozza az embereket. Ha lehetőség van globális kommunikációra, az fejlesztő hatású” – ezzel az internet jelentőségére mutatott rá, majd elmondta a Micro:bit kampány küldetését: a gyerekek ne csak felhasználóként, hanem alkotóként is használják a számítógépeket, ezáltal mindegyikük egy kicsit feltalálóvá is válik. A mai felnőttek feladata, hogy a következő nemzedékekben beindítsák az innovátorokat. Azt kell elérni, hogy ne az ipar robotjaivá váljanak, hanem azzá, akik programozzák a munkát elvégző robotokat. Az emberek igénylik, hogy innovatívak legyenek, a gyerekek különösen, és a Micro:bit ezt segíti. (A Micro:bit egy kis számítógép, ami bármilyen eszközről, például tablet, okostelefon, programozható. Nagy-Britanniában az alapítvány ezt már 1 millió gyermek számára tette elérhetővé.)
Wenczel Richárd (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének általános elnökségi tagja) Digitalizáció, az esély! című előadásában arról beszélt, hogy a digitalizálódó világ a negyedik ipari forradalomhoz vezet, amelyben a világgazdaság súlypontja arra vándorol, ahol a robotizált folyamatokat irányítani képes, megfelelően képzett emberek találhatók, hiszen az automatizálható munkákat robotok és számítógépek is képesek elvégezni, viszont azoknak a programozásához és a kreativitást igénylő munkákhoz szükséges az ember. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége koordinációjában a Budapesti Piarista Gimnáziumban a 2016/17-es tanévben elindult a Digitális Mintaiskola Projekt, melyet a kiállító részen élőben be is mutattak, ki lehetett próbálni, több tantárgy keretében is, milyen hatékony a tanulásban, ha az interaktív táblán megjelenített képeket és a kis eszközökön adott megoldásokat közösen elemzik.
A Vodafone Magyarország Zrt. vállalati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese, Marchhart Pál a Vodafone Digitális Iskola Programját mutatta be, mely elsősorban az esélyegyenlőséget támogatja az oktatásban, mert szükség van olyan képzésre, ahol mindenki elsajátíthatja a digitális kompetenciákat, hiszen az a jövőben még az önjáró traktor működtetéséhez is elengedhetetlen. Az erről szóló kisfilmet is levetítették standjuknál.
Lengyelné dr. Molnár Tünde az Eszterházy Károly Egyetem Médiaintézet igazgató asszonya 21. században bekövetkező technikai fejlődést elemezte, „a globális világban paradigmaváltás van” – mondta. Már nem az információk megjegyzése az elsődleges, hanem az információáramlásban való eligazodás. A munkaerőpiac megváltozásához kell az oktatásnak igazodnia és a kormány, a gazdaság és az oktatás együttműködésével lehet az átállási folyamatot biztosítani.
Gáspár Mátyás, a Digitális Jövő Települési Hálózat szervező munkacsoportjának vezetője öt pontban sorolta fel, hogyan lehet közelebb hozni mindenki számára a digitális oktatást, hogy a jövőnek ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek. A Digitális Jövő Település Hálózatnak, mint társadalmi felelősséget vállaló szervezetnek nagy szerepe van ebben. A Magyar Falugondnoki Szolgálat kisbuszokkal szállítja t a gyerekeket az oktatás helyszínére. Az online szolgáltatásoknak akkor van értelme, ha megszervezik hozzá a végpontokat, ilyen például a Teleház mozgalom. Emellett, a Mozgó Posta mintájára lehetne mobil megoldásokkal eljutni hátrányos helyzetű gyerekekhez az ismereteket. A Telepresence nevű szolgáltatással képernyőn keresztül lehet kapcsolatba lépni szakemberekkel. A virtuális terek pedig sokat tehetnek a hatékony tanulásért, például most sportcsarnokban a budaörsi Telekuckó standjánál ki is lehetett próbálni, milyen az, ha vérlemezkeként virtuálisan vándorolhatunk a véráramban.
A rendezvény ötletgazdái, Szakmáry Ákos és Várkonyi István mérnökök, a Kódvetők Digitális Oktatók Egyesület (mely a BBC Micro:bit Foundation magyarországi partnere) alapítói már nem beszéltek hosszasan, hiszen a kódolás fontossága is elhangzott az előadásokban, mint az alapvető digitális ismeretek egyike. Nagy-Britanniában már az érettségi része. Egyesületük ingyenes tombolaszelvényeket adott a gyerekeknek, melyekkel többek között Micro:bitet is lehetett nyerni.
A kiállítók között Budaörsről a BABtér is képviseltette magát, a digitális eszközök felhasználásának igen érdekes, animáció készítésére alkalmas módját mutatták be. A látogató gyerekek továbbá kipróbálhatták a ROBOKTAT színkövető robotjait és a Robotépítők Magyarországi Egyesülete is kihozott egy távírányítással működtethető robotot, amely VR szemüveggel még futurisztikusabb élményt nyújt. De a Hegyháti Általános Iskola lelkes pedagógusai szintén megmutatták, hogy nekik is van 3D nyomtatójuk és vannak robotaik, melyeket pályázati pénzekből szereztek be. Az Erdőkertesi Faluház és Könyvtárban pedig olyan informatikai szakkör működik, melynek vezetője saját maga épített 3D nyomtatót, és a Facebookon olvastak a rendezvényről, úgy jöttek el, mert ők is hisznek az ilyen találkozók egymást fejlesztő erejében.
