Újabb budaörsi kötődésű művész elismeréséről számolhatunk be, amire Meggyes Ádám dzsessztrombitás, zeneszerző közösségi oldalán bukkantunk, aki ezt írta: „Kedves Barátaim! Az a rendkívüli szakmai elismerés ért, hogy a 2020-as Müpa Zeneműpályázaton Zenemű Nagy Jazzformációra kategóriában benevezett R.E.C. című big band darabommal bekerültem a díjazott szerzők közé. Mondanom sem kell, hogy milyen nagy megtiszteltetés ez. Ezúton szeretném megköszönni Családomnak, Barátaimnak és Zenésztársaimnak a támogató közeget.”
„A tizennégy zeneművészeti kategóriában kiírt pályázatra öt hónap alatt tekintélyes számú pályamunka érkezett be, amelyek közül 48 zeneszerző és alkotótársaik 54 művét díjazta a szakmai zsűri. A Müpa (Művészetek Palotája) tervei között szerepel számos díjnyertes alkotás bemutatása” – olvasható a díjról a Fidelio beszámolója.
„A Big Band kategóriában 15-20 perces darabot kellett írnunk, amiben maximum 50 százalék lehet az improvizáció. A pályaművön én egy hónapot dolgoztam” – mondta immár a Budaörsi Naplónak válaszolgatva Meggyes Ádám. Ez ebben a műfajban elég nagy kihívás, hiszen egy popszám általában 3 perces, egy dzsessz 8-9 perces. S hogy mikor hallhatjuk majd a díjnyertes alkotást? A Müpa természetesen jogot formál a bemutatására, de Ádám azt is tervezi, hogy a jövőre megjelenő bakelit lemezén („a CD-t, DVD-t már senki nem veszi”), több más saját szerzeményével együtt ez is rajta lesz.
Meggyes Ádám az Irie Maffia (2005-ben alakult) trombitása. Helyben egyebek között a Budaörs Fesztiválon hallhattuk őket korábban. A koronavírus miatt idén online léptek fel utoljára egy hete, élőben pedig augusztus végén, és jövő májusig valószínűleg nem is tudnak majd személyesen találkozni a közönséggel – jegyezte meg a zenész. Saját zenekara a Kézműves Kultúra, amiről Ádám korábban azt nyilatkozta a Fidelionak, hogy a nevet paródiának is szánják és ez a paródia-jelleg a zenéjükben is megnyilvánul. Meggyes Ádám nem utolsó sorban tagja a Budaörsi Fúvószenekarnak.
A zenészről egy éve a BKTV készített portré interjút. Ebből egyebek között kiderül, hogy az anyukája a mai PostArt épületében – ahol Ádám többször fellépett már -, tehát az egykori „lányiskolában” tanult gyerekként. Mindig Budaörsön éltek, Ádám szülei sporttal foglalkoztak, ezért ő a Kesjárban kezdett elsősként, ami akkor kifejezetten testnevelés tagozatos suli volt. Ám amikor másodikos korában kitalálta, hogy zenét szeretne tanulni, átment az Egyes iskolába, illetve zeneiskolába is beiratkozott. Szaxofonozni akart, mert a Marcellinát látva úgy gondolta, hogy az milyen jó lenne, de csak trombita szak volt. Tehát ezt végezte el. Később, amikor már a Bartókba klasszikus konzervatóriumba járt, akkor szerette meg – a rádióban hallott – big bandet, és a tanulmányai mellett keresett olyan amatőr zenekarokat, amelyek ilyet játszanak és ahova trombitásként beállhat. Mindig fontos volt számára, hogy ne unja amit csinál. „Azért zenélek, mert szeretek zenélni”, ezért rutinból nem is tudna játszani. Inkább nem keres pénzt, de nem vállal el olyan megrendelést, amit nem szeret – derült ki róla. Ádám számára fontos szempont a sokszínűség, ezért műfajában a zenei paletta két véglete között sokfélét játszik, az alternatív popzenétől a free jazzig. (A beszélgetés ITT tekinthető meg.)
Kapcsolódó cikkünk: https://budaorsinaplo.hu/a-budaorsi-lee-oliver-fiatal-zenesz-es-fulep-mark-fuvolamuvesz-is-a-friss-artisjus-dijazottak-kozott/
Fotók: archív
