A lengyel Gyermek és Ifjúsági Sportért Alapítvány tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Gyermek Atlétikai versenyt június 19 és 22 között, amelyen idén a 2005-2006-2007-ban született diákok mérettettek meg. Az eseményen a házigazda lengyel csapat mellett nyolc ország – Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna, Csehország, Szlovákia, Oroszország és Magyarország – válogatottja képviselte magát.
„Ezen a versenyen évek óta rendszeresen részt veszünk, mert a mi tanítványaink közül is be szoktak kerülni a válogatottba. Idén a Magyar Diáksport Szövetség által delegált – 18 leány és 18 fiú alkotta – nemzeti csapat tagja Losonczy István volt a Budaörsi DSE-ből, aki ezüstérmes lett 1000 méteren, csapatban pedig aranyérmes” – tudtuk meg Egri Gyula szakosztályvezetőtől, aki a kisfiú edzője.
„Tanítványaim kiválóan szerepeltek az atlétika országos diákolimpiákon is, egy aranyat, és három ezüstöt szereztek eddig, Pest megyében mi vagyunk a legeredményesebbek” – folytatta Egri Gyula. Az aranyat az Atlétika Ügyességi és Váltófutó csapatbajnokság során 4×1500 méteren (17:22.46 idővel) szerezte az Illyés gimnázium váltója: (Sali Dávid 10.a, Walde Viktor 12.b, Tóth Benjamin 11.a, Ványi Tamás 11.a), (felkészítő tanáruk Egri Gyula). A versenyt meglátogatta Árendás Péter Igazgató Úr, Tóth Zoltán, az MDSZ Alelnöke és közösen adták át a diákolimpiai aranyérmeket. Két ezüstérmet a tizennégy éves Szűcs Bianka, az Illyés gimnázium tanulója szerzett, az egyiket 300 méteres síkfutásban, a másikat ötpróba versenyszámban, aki szintén Egri Gyula tanítványa, valamint Farkas Beátáé. A harmadik ezüstöt szintén az Illyés gimnázium 4×400 méteres, V-VI. korcsoportba tartozó fiú váltócsapata nyerte 3:26.50 idővel (Sali Dávid 10.a, Ványi Tamás 11.a, Tóth Benjamin 11.a, Walde Viktor 12.b).
„A diáksport egyik lényege, hogy bárki hozzáférhessen, ezért szakosztályunknál az éves tagdíj ötezer forint” – tájékoztatott Egri Gyula, aki azon kívül, hogy szakosztályvezető, a Pest Megyei Diáksport Szövetség elnöke és a Magyar Diáksport Szövetség elnökségi tagja is egyben. „Árendás Péter, a BDSE elnöke, mint iskolaigazgató meg én sokat teszünk annak érdekében, hogy a diáksport ne menjen el nagyon a versenysport irányába” – folytatta. A diákolimpia ugyanis országos tanulmányi versenynek számít, 1-3. helyezettjei ezért a továbbtanulásnál felvételi többletpontokat 10pontot kapnak, így segít jövőjük megalapozásában. „Nagyon sok diáknak ez komoly motivációt jelent, főleg azoknak, akik magas pontszámú egyetemre szeretnének bekerülni, költségtérítés nélkül, hiszen ez tulajdonképpen egy tehetséggondozási ösztönzés, ami lehetőséget ad, hogy a gyerekek később minél messzebb jussanak el” – tette hozzá Egri Gyula. „Törekszünk arra, hogy olyan váltócsapatokat alkossunk, melyek szerepelnek a diákolimpiai versenyrendszerben, lehetővé téve, hogy minél többen megszerezhessék a felvételi pontokat. Ez a legnagyobb nyeresége az egész rendszernek.”
Diákolimpia minden sportágban van, így Budaörsön éves szinten mintegy 10-15 gyerek tudja megszerezni ezeket a többletpontokat. A szövetségi versenyrendszer, amelyet a Magyar Atlétikai Szövetség ír ki, ilyen előnyökkel nem jár, csak tizennyolc éves kortól, viszont akkor magasabbak is ezek a pontszámok.
Azonban a felkészülés nehezített körülmények között zajlik. Erről Egri Gyula így beszélt: „Budaörsön az atlétika infrastrukturális lehetőségei nagyon hiányosak. Nincs egy fix bázishelyünk, ahol lenne egy szertárunk, ahová le tudnánk pakolni a cuccainkat. Helyben nincs pálya, Biatorbágyra járunk át, ott béreljük a pályát, nagyon sokat fizetünk érte, megkérik az árát. Abból a támogatásból, amit kapunk az önkormányzattól, majdnem egy az egyben elmegy arra, hogy fizetjük a bérleti díjat. Még csak nem is a városnak adjuk vissza, hanem Biatorbágynak.” Szűcs Bianka például a több próbához különböző helyszíneken készül fel, télen van, hogy az iskola folyosóján gátaznak a gyerekek. A székesfehérvári atlétikai centrumhoz képest sokkal rosszabb körülmények közt edzenek a budaörsiek, és csak hajszállal, vagy még annyival se, maradnak el.
A másik nagy probléma, amit Egri Gyula megemlített, hogy sok jó képességű gyerek tehetsége kallódik el a TAO-támogatásban részesíthető, úgynevezett látványsportok mentén. A testnevelő tanárok tapasztalják, hogy a látványsportok sok gyereket elvisznek. „Azelőtt sokkal több gyerek volt az atlétikában. A látványos csapatsportok intézményesített népszerűsítése zajlik, mert fel kell tölteniük korosztályos csapatokat, másképp nincs támogatás”.
