A természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természetjárás összhangjának megteremtését és fejlesztését szolgálta 50 évvel ezelőtt a Pilisi Parkerdőgazdaság megalapítása. Az azóta részvénytársaságként működő erdőgazdaság sikeresen valósította meg az elképzelt modellt: a természeti értékek megőrzése mellett napjainkban a főváros környéki parkerdőknek évente 25 millió látogatója van, miközben a szükséges infrastruktúra fenntartásához jó alapot szolgáltat a fenntartható erdőgazdálkodás. A Pilisi Parkerdő jelentős turisztikai és természetvédelmi fejlesztésekkel készül a jubileum megünneplésére.
Sajtóközlemény:
1969-ben egyedülálló volt a Pilisi Parkerdőgazdaság alapítóinak célkitűzése: olyan erdőkezelési modell kidolgozása és megvalósítása, amely előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét, és nagy hangsúlyt fektet a táj és a természet védelmére. Mindennek anyagi forrását a korszerű erdőgazdálkodás volt hivatott megteremteni.
Napjainkra az 50 éves jubileumot ünneplő Pilisi Parkerdő Zrt. az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját kezeli, amely kikapcsolódási lehetőséget kínál a gyalogos, a kerékpáros és a lovas természetjáróknak egyaránt. Ezek sorában 40 éves fennállását ünnepli a Budakeszi Vadaspark, amely 2018-ban újabb látogatottsági rekord mellett nyerte el az Év Családbarát Ökoturisztikai Élménye díjat. Története során az erdőgazdaság számos természetvédelmi terület alapításában is közreműködött, és egyik kezdeményezője volt a Pilisi Bioszféra Rezervátum kialakításának. A Pilisi Parkerdő országosan élen jár az örökerdő-gazdálkodás széleskörű bevezetésében, miközben gazdálkodásával stabil alapot biztosít a turisztikai és természetvédelmi közfeladatok ellátásához. Működési filozófiája szerint az aktív természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természetjárás nem választhatóak el egymástól.
Az évfordulót jelentős turisztikai és természetvédelmi fejlesztésekkel ünneplik a pilisi erdészek. Két pályázat keretében mintegy 1 milliárd forintból megújul a Pilisi Parkerdő teljes turisztikai infrastruktúrája. A Magyar Természetjáró Szövetséggel alkotott konzorciumban megvalósuló program legfontosabb eleme a térséget átszelő 1000 kilométernyi turistaút-hálózathoz kapcsolódó pihenőhelyek és az információs rendszer felújítása. Három új kilátó is épül: a Szentendre fölötti Bölcső-hegyen, a Gödöllői-dombságban a Szada melletti Margita-hegyen, és a Gerecse keleti peremén található Nagy-Gete hegyen. A Rám-szakadéknál mosdót és pelenkázót is tartalmazó fogadóépület épül, míg több romos erdei épület a városi lakosok igényeire válaszolva úgynevezett négyévszakos pihenőhelyként újul meg. A fejlesztések több emblematikus, de mára leromlott állapotba kerület kirándulóhelyet is érintenek. Ilyen például a hűvösvölgyi Nagy-rét vagy a Holdvilág-árok. Újdonságot jelent, hogy nyolc helyszínen erdei fitneszpark épül, a városi street workout edzőparkok mintájára, de tájba illő kivitelben.
A Pilisi Parkerdő a jubileumi évben különös hangsúlyt fektet a természeti értékek megőrzését aktívan szolgáló programokra. Az erdészek kiemelt figyelmet szentelnek az év rovarfajának választott havasi cincér, és az év kétéltűje, a foltos szalamandra élőhelyei fejlesztésének. Mindkét faj kötődik a Pilisi Parkerdőhöz, a havasi cincér például az erdőgazdaság legfontosabb partnerének számító Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata, amelynek életfeltételeit megfelelő mennyiségű holt faanyag meghagyásával biztosítják az erdészek. Az év emlősének választott eurázsiai hiúz pedig megismerhető az erdőgazdaság által alapított Budakeszi Vadasparkban, ahová 2018 decemberében költözött be egy fiatal nőstény hiúz.
Mindezek mellett a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján, a parkerdo.hu oldalon hetente egymást követő 50 témán keresztül mutatják be a Pilisi Parkerdő történetének elmúlt fél évszázadát, azt az örökséget, ami a főváros környéki erdők jelenlegi kezelésének alapját jelenti.
A képek forrása: parkerdo.hu
